17
Dowi alamó dée nalatere whi̧ sekȩi ala eró̧póló yae yale fo
(Mat 18:6-7,21-22, Mak 9:42)
Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “So whi̧ fea dowi ala yóló dée nó̧póló kae kae su̧sere alarape waalo ai ape. Té yaalotei, whi̧ me dené me whi̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, ti atétere whi̧paae doasi sekȩi ala eraalopó. Dia̧kó mé whi̧né i betó mole naale senaale beleka̧atikikó dowi alamó dée nalatepa, ti atétere whi̧né depamó képi dulóló, doasi kapo fake oleróló wȩi kȩlapaae taae derólua̧sóró mo wisi ua̧pó.
Atérapa, diaao̧ dere alarape dia̧nétei mo hotowa yóló kaae tawae. Naao notamo mepaae dowi ala depa, ti atékesé yóló a̧ foné sae. Ténalemótamo, naao dere fo wosóló a̧ kisipa feteyóló wapa, ti ama yale ala me o̧la meipóló ha̧le kemerae. Beta̧ be dȩmótei, naao noné wȩikeró félimó ya̧paae dowi ala eralepóló, ya̧ beterepaae fesaae wóló, ‘No-ó, ya̧lo ya̧paae wȩikeró félimó dowi ala eraleteiné doasi ko̧leó ene wapa,’ ti naaomo kwia tani, me o̧la meipóló ha̧le kemerae,” yalepó.
Téró, Kótóné ama fo era̧le fó̧póló doteya̧le whi̧rapené duraalu, “Tale-ó, da̧né kisipa tiki doaló tiró bitinireteiné mo diriyóló tiraai dapa, naao da̧ yó a̧lae!” yalepó.
Ti fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧ kisipa tiki tiró betere alatamo mo sawa mastard niné ke kaae bupa, ti i daale malberi nipaae naao feleke turó tokó̧ló, doasi wȩi kȩla tua̧mó daane derepae depa, naao dere fo wosóló mo téyaalo ai ape.
Dia̧kó beta̧ whi̧né ama kutó diratere whi̧ o̧la wae biliyaai hae duki̧yóló mulale fóló, ó sipsip hupu kaae tane fi teó waletamotei kale doasiné ama kutó diratere whi̧paae, ‘Ya̧ o̧la naasepóló hapale ape,’ fo dua de? Meipó. Doasi whi̧né atei fo yaalomeitei, etei fota ti enérapó. ‘Ya̧lo naaire o̧laró wȩitamopi donoróló, ȩ nuku betepa ti naao naaire o̧la donoraasepólópó dua dapó.’ Kale kutó diratere whi̧né ama doasiné a̧paae dirae dere kutó fea diyóló kemeratepa, ama doasiné a̧paae mo kée fo dua de? Meipó. 10 Atétere kaae, Kótóné dia̧paae dirae dere kutó diyóló kemetepa, diaao̧tei dia̧ bopé fake enére? ‘Da̧ta, whi̧ wisi meitei, da̧né ditere kutóró diyalepó fo enérapó,’ ” yalepó.
Naase tamo whi̧rape dowi humu fuluné tiki dopa wisirale fo
11 Ai fo yóló ki̧lipaae Yesu a̧ Jerusalem be huluapaae sókó faairaalu, Samariaró Kaleli haetamo da̧le tua̧mó fu betalepó. 12 Atéró a̧ beta̧ be huluamó sókó felemó, dowi humu fuluné tiki dore naase tamo whi̧rape a̧tamo hokolaa yaai wóló, mo tumó daae molepó. 13 Atéró daalu fo fake yóló duraalu, “Doa whi̧ Yesu-ó, naao da̧ ko̧lené sukutu tao sae!” yalepó.
14 Ai fo depa, Yesuné atima kelalemó ko̧lené sukutepa duraalu, “Dia̧ fóló, so whi̧mó momaratere whi̧rapepaae diaao̧ tiki yó melale fae,” yalepó. Atétepa, atimané tiki yó melaai tu̧ tua̧mó fu betepatei, atimané dowi humu fulu torokó fóló wisiyalepó.
15 Atétepa, atimakó beta̧ whi̧né ama tiki fopeyalemó wisipa kilituraalu, momó fesaae fóló fo fakeyóló Kótóné doi sóró horaté fu betalepó. 16 Até deté wóló, Yesu daale felekemó deraapisa fóló mulu, mo kée du betalepó. A̧ta, Samaria hae kwiamó wale whi̧kópó.
17-18 Tétepa, Yesuné atimapaae woseturaalu, “Mepaae naase tamo whi̧rape ya̧lo wisirénié? Ita, kae fake whi̧tei Kótóné doi hale sóró horatapa, Naase aporó kemeyóló dou̧ró whi̧rape-a, neya̧leé?” yalepó. 19 Téró ama a̧paae duraalu, “Naao kisipa tiki tiró betale alané ya̧ wisiralepa, turukó holóló mo dua fae,” yalepó.
Kótóné tȩteróló kaae tare ala wóló mulapóló yale fo
(Mat 24:23-28,37-41)
20 Atéró, me sukamó Farisi whi̧rapené Yesupaae duraalu, “Kótóné tȩteróló kaae tare ala noa be dȩmó wapa so whi̧ feané kelaaloé?” yalepó. Ti fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Kótóné tȩteróló kaae tare alata, whi̧né kelené kolóló tuȩ́ yó̧póló me fareyópu kae yaalo meipó. 21 So whi̧ feané imó ó umó wóló beterapó fo enénipó. Ti noatepae, Kótóné tȩteróló kaae tare alata, mió dia̧ tua̧mó i wóló mole ape,” yalepó.
22 Téró, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Take waaire be dȩrapekó beta̧ tua̧mó kale Whi̧né Naalema kelenée du betaalotei mo kelaalo meipó. 23 Atéró kekitu betepa, mepaae so whi̧né duraalu, ‘Kale Whi̧né Naalema umó wóló beterapó,’ ó ‘Imó wóló beterapó,’ depa, mo dere nisiyóló sya fao̧se. 24 Ti noatepae, kale Whi̧né Naalema a̧ wouta, epée duraalu hae kwia fea dȩyó fu dere kaae yaalo ai ape. 25 Ai alarape fea yaaipatei, folosóró a̧pi kae kae susupui ala supa, ti mió i alimó betó mole so whi̧né ama fo woseni, a̧ hó̧raalo ai ape.
26 Take Noa betale alimó yale kaae, mió Whi̧né Naalema waaire alimókélé atétóró yaalo ai ape. 27 Take Noa betale alimó, so whi̧ fea o̧laró wȩitamo nokole alakélé, so whi̧tamo beteratere alakélé, whi̧ so dokotere alakélé, deté fu betepatei, Noasépi nuku tua̧paae biti̧ horalepó. Até deretamotóró, atima ai du betale ala kemene felepó. Atéturaalu, doasi wȩi dukulé horóló so whi̧ fea sisiraae felepó.
28 Ai yale kaae, take Lot betale alimókélé, so whi̧ fea wisiyóló bitu o̧laró wȩitamo nokole alakélé, o̧la o̧la dotonóló duputere alakélé, o̧la wae bilitere alakélé, be tȩtere alakélé, fea deté fu bitipakalepó. 29 Atétu betepatei, Lot a̧ Sodom be hulua taaróló foletamotóró hepen bemó siró kapo whaa kaae ere sulpa sitamo hali kaae dorowóló, so whi̧ fea doralepó.
30 Atétu yale kaae, kale Whi̧né Naalema mió kinóló beteretei ha̧keamó wapa, so whi̧ feané kelaalo ai ape. 31 Atétere sukamó, whi̧ me ama siki bemó biti hae bemó mole o̧la wisi saai dapóló derepao̧se. Kutómó daale whi̧ momó fesaae fóló, bemó mupa wale o̧la momókó sene fao̧se. 32 Ti noatepae, Lot-né soma yale ala kisipa muae. 33 Mepaae whi̧ de ya̧lo ala erótutei, ama betere bete me ala yao̧sórópóló, amatei hotowayóló kaae tapa, ti atétere whi̧né betere bete aluyaalopó. Tépatei, whi̧ me dené ama betere bete me o̧la meipóló taalatepa, ti ama betere bete aluni, mo ti muó tawaalopó. 34 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Dilikitamo whi̧ tamo beta̧ besekȩmó fipatei, me whi̧ dapesó furaalu, me whi̧ fipa taaróló faalopó. 35 So tamo flawa o bula yaai dera̧ketu betepa, me so dapesó furaalu, me so taaróló faalo ai ape,” yalepó. 36 (-)
37 Tétepa, kale yó matere whi̧rapené Yesupaae woseturaalu, “Tale-ó, ai alarape-a momó eratepa kelaaloé?” depa, ama duraalu, “Na ó hupu kȩlaai nokole barape sikimó sȩ́ kwȩyóló bopétu betepa, ti ama naaire o̧la kȩlaai mupa ai dere ape yóló kisipa yaalopó,” yalepó.