1 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae i fo yalepó. “Whi̧ mené beta̧ néli whi̧paae duraalu, naao o̧la o̧la kaae tare whi̧né wisiyóló kaae tani, ho̧ko besekérótu beterapó depa wosalepó. 2 Atei fo depa, ama sóró beterale whi̧paae ape yóló a̧paae woseturaalu, ‘Naao du betere ala mené ȩpaae ene walepa, naao ya̧lo o̧la o̧la netéró kaae tare? Mió naao ditu betere kutó kemeraai dapa, naao tȩteróló kaae taru deté wale ala fea ȩpaae yae,’ yalepó.

3 Ai fo depa kale whi̧né ama kisipanétei duraalu, ‘Ya̧lo doasiné ȩ melale kutó kemeratepa, mió ȩ noa kutókó diyaaloé? Hae duki̧yaaire fotoko̧kélé buni yóo, me whi̧paae o̧la kema dere alakélé, hale yóo ereteiné, ȩ noa ala yaalorópó. 4 Tépatei, ȩ i kutó taaróló fupa, mepaae so whi̧né ȩ mo wisiyóló dape só̧póló, i ala beta̧ yaai kisipa mutapó,’ yalepó.

5-6 Atétepa, kale whi̧né ama doasiné o̧la o̧la kwia mulóló sale whi̧rape beta̧ beta̧ ape depa, walepó. Atéró kale folosóró kwia mulóló sale whi̧paae woseturaalu, ‘Ya̧lo doasiné o̧la naao meteró saleé? depa, ama duraalu, da̧le 4,000 lita olip wel wȩi salepó,’ depa, kale whi̧paae duraalu, ‘Ya̧ hapale fóló sawa beteró, naao sale 4,000 lita wel wȩi da̧le helekó̧ló, 2,000 lita asȩyae,’ yalepó.

7 Téró, kale dere kaae me whi̧paae woseturaalu, ‘Naao ya̧lo doasiné o̧la meteró saleé?’ depa, kale whi̧né duraalu, ‘Whiti yorape 1,000 salepó,’ yalepó. Ti fo depa, kale whi̧né a̧paae duraalu, ‘Naao melaai sale kwia asȩretei helekó̧ló 800 asȩyae,’ yalepó.

8 Atéró, kale o̧la o̧la talené ama sóró beterale whi̧ wisipa meitei a̧ dukiróló duraalu, ‘I whi̧ta o̧lémi nuku bitutei, topo daalu fosó fosói ala maaté du beterapó. Ti i haemó betere so whi̧ atimasisi u tao su i tao su dere ala mepaae so whi̧né kilitu, mo fosó fosóre so whi̧póló dukiratere alané, kale dȩ tua̧mó betó mole so whi̧ tȩteróló ketei ao̧ratapó,’ yalepó. 9 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. I haemó bituraalu, naao sere moni mepaae ya̧ya̧re so whi̧ tao sóró ha̧le melae. Atéró fea melóló kemeratepa, atimané ya̧ mo ti tȩ tare bepaae holae yóló dape saalo ai ape.

10 Mepaae whi̧ dené sawa kutó mo wisiyóló kaae taru dirótu betepa, so whi̧né kilitu i sekȩ́né kutó mo dono ditapóló kisipa tiratere whi̧néta ti doasi kutókélémo wisiyóló diranérapó. Mepaae so whi̧ denétamo sawa o̧la mekó o̧lémi supa, ti doasi o̧lakélé o̧lémi senérapó. 11 Atétepa, i haemó muó mole o̧la o̧la diaao̧ wisiyóló kaae tawaaire su̧nipa, mo ti muó tare wisi wisi o̧la dia̧paae kaae tawae yóló né melaaloé? 12 Me whi̧né dia̧paae kaae tawae dere o̧la o̧latamo diaao̧ mo wisiyóló kaae tanitepa, naao mo ti muó tawaaire o̧la ya̧mó né melaaloé?

13 Beta̧ kutó diratere whi̧nétei, doasi topo whi̧ tamoné kutó diranénipó. Atétepa, ti me whi̧paae yaala sókó fóló mulu, ama kutó diróo, me whi̧ hó̧róló ama erae dere alakélé eréni yóo, yaalopó. Ai ala dere kaae, beta̧ whi̧nétei Kótóné kutóró mepaae moni saaitere kutótamo touróló diranénipó,” yalepó. 14 Ai fo depa, mepaae monimó hosaa muóló ekȩlere Farisi whi̧rapené Yesuné ai dere fo woseturaalu, faleyóló doka doka du betalepó. 15 Ti fo depa, ama atimapaae duraalu, “Dia̧né ai du betere ala so whi̧né kilitu, mo wisirapó du betepatei, diaao̧ hosaa tua̧mó kinóló mole ala ti Kótóné kolóló mo kisiparapó,” yalepó. Atétepa, ama atimapaae duraalu, “Mo so whi̧néta, dia̧né mo doasi bete mole ala dapó du betepatei, Kótóné keletómó ti bete muni, mo sonaalérapó.

16 Kale Moses-né asȩre foró Kótóné ko̧ló whi̧rapetamoné yó maté waletei, Jon betale alimókélé taaréni, ha̧le yó matétóró fu beterepó. Atétu betepa, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole kisi fo wisi wosaai dapóló hai̧né sukuturaalu, so whi̧ fea aipaae alaletamo fu beterapó. 17 Ti sa̧ró haetamota kemeyaalotei, Kótóné fo kwia mo sawakélé aluyaalomeipó.

18 Whi̧ me dené ama topo so tokó̧ daaróló so me kae dokotepa, ti Kótóné fo tukóló nópu nukulapó. Whi̧ me dené me whi̧né tokó̧ daalale so dokotepa, ti aikélé yóló muló betere fo tukóló nópu nukulapó,” yalepó.

19 “Téró suka fea kelaalo mo koko̧i sonaai kuti maaté derótua yóo, mo feléi wisi o̧la maaté nóo du betere néli whi̧ beterepó. 20 Ai néli whi̧né ama be tu̧ sókó walemó yoleale whi̧ humu fulu daayóló bitu, suka fea o̧la kematu betere whi̧né doi Lasarus beterepó. 21 Atéró bitu, a̧ wote depa kale néli whi̧ ni fake tómó o̧la nukuraalu, folope sorokóta deretei naai kisipa mutu betepa hao̧rapené ama humu a̧e nukua depakélé, dowa̧ae fóló beterepó.

22 Ai ala du betere tua̧mó kale whi̧ Lasarus sukutepa, ensel-rapené a̧ beleyóló fóló, Abraham betere uté tȩró beteralepó. Atéró a̧ suka̧le ki̧lipaae kale néli whi̧kélé sukutepa douralepó. 23 Téró, kale néli whi̧ mo ti dó tare simó duku bituraalu kese falalemó, kale Lasarus Abraham-tamo daapa kelalepó. 24 A̧ atépa kolóló duraalu, ‘Aya Abraham-ó, naao ȩ ko̧le depata, ti kale Lasarus-né naase dou̧mó wȩi fȩ eróló ya̧lo hape siri bula̧le wó̧póló dotȩyae. Ti noatepae, ȩ siné dukuraalu doasi dele sereteiné dapó,’ yalepó.

25 Ai fo depa Abraham-né duraalu, ‘Ti naale-ó, aita mo deretei, naao kisipa muae. Take ya̧ haemó betale sukamó wisi wisi o̧lamaaté su betalepó. Até du betepa, Lasarus a̧ dowi o̧la sua yaletei, mió a̧ imó hosaa muni deyóló hȩkesené sinitu betepa, ya̧ doasi dele ai su betere ape. 26 Téretei, da̧ imó betere whi̧ aipaae wóo, atéró betere whi̧ ipaae wóo yao̧sóró, tua̧mó doasi fao muló betereteiné da̧ aipaae tȩ wonénipó,’ yalepó.

27 Ai fo depa, kale whi̧né Abraham-paae duraalu, ‘Aya Abraham-ó, Lasarus ya̧lo ayané bepaae fóló norapepaae ene fó̧póló yae. 28 Ti noatepae, ya̧lo norape aporó beterapa, ȩ doasi dele su betere tikipaae atimakélé wao̧sóró, ene fó̧póló dapó,’ yalepó.

29 Ti fo depa Abraham-né duraalu, ‘Moses-ró Kótóné ko̧ló whi̧rapetamoné yó mótu betere fo wosóló, atima kisipa feteyóló tuȩ́ tiki tiratepa, ti té yó̧pólópó,’ yalepó.

30 Ai fo depa, kale whi̧né Abraham-paae duraalu, ‘Aita mo deretei, suka̧le so whi̧ fólótamo depa, ti atimané du betere dowi ala taaróló, kisipa feteyóló waalopó,’ yalepó.

31 Ti fo depa ama duraalu, ‘Moses-ró Kótóné ko̧ló whi̧rapetamoné yó mótu betere fo wosenitepa ti sinóló kepaayóló wale whi̧né dere fokélé wosóló kisipa tiki tiraalomeipó,’ ” yalepó.