26
Yesun Büdül Bóktan Ingrinóp
(Mak 14:1-2; Luk 22:1-2; Zon 11:45-53)
1 Yesun blaman umulbain bóktana nóma blakónórr, tóba umulbain olmalbóka wagó, 2 “E umulakla, nis ngürr kakóm sab ⌊Büdül Kórzyón Tórease⌋. I kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, sab wirri ngi pamab tangdó ugón küngrirre krrosdó amngyelóm.” Bazeb Tonarr 12:1-27
3 Wirri prrist akó Zu pamkolpamab ⌊balngomól byarrmarr pama⌋ darrpan pokodó kwób bazenórr Kayapasón wirrian müótüdü. Wa tüób singüldü prrist yarilürr. 4 I bóktan we tónggapón kwarilürr Yesun piküpan amiógüm akó büdülümpükü amkalóm. 5 Tibióbbóka wagó, “Mi ini poko tóre tonarrdó koke tónggapórre, zitülkus pamkolpama sab mibüka ngürsilüm kena bainünüm.”
Darrpan Kola Morroal Ilang Idi Yesun Singüldü Ekanórr
(Mak 14:3-9; Zon 12:1-8)
6 Yesu ugón Saemonón müótüdü yarilürr Betani basirrdü. Saemon tüób ngaen soso azid pam yarilürr. 7 Yesu nóma alo yarilürr, darrü kola ugón katókórr. Wa darrü wirri darrem ingülküpi* wirri darrem ingülküp, Mórrke-mórrke módóga: alabaster. tónggapórrón bele sidódürr, morroal ilang idipükü. Kari darrem idi koke yarilürr. Ene kola ene idi Yesun singüldü we ekanórr, wazan alom nólgópe banomólórr. Luk 7:37-38 8 Oya umulbain olmala nóma osenóp, ibü ngürsila yazebórr, da i darrpan-darrpan we bóktan kwarilürr wagó, “Wa ia laró zitülkusdü popa akando ini morroal ilang idi? 9 Ini idi ne nóma ki sel irre wirri darrem klamóm, da ene mani küp ama elklaza-koke kolpam ki nülirre!”
10 Yesu umul yarilürr, i laró poko bóktan kwarilürr, da wa ibübóka wagó, “Oya olkomólam! E oya larógóm müp akyandakla? Wa amkoman morroal tonarr tónggapóne kürüka. 11 Zitülkus módóga, elklaza-koke kolpam sab yabüka metat ae kwarile. A ka wa sab yabüka metat ae koke namulo. Duterronomi 15:11 12 Wa ene morroal ilang idi kürü bübdü igósidi ekóne, zitülkus wa kürü büb morroal ine gapókdó angrin ngarkwat sab nóma semrróne.† Isrrael pamkolpama ene tonarrdó darrü oloman büdül büb ngaen-gógópan morroal ilang idie akó ngibürr morroal ilang klame angangodako, da ene solkwat gapókdó we angrindako. 13 Da ka yabü amkoman poko byaldóla: sab kürükwata ini Morroal Bóktan nótó amgol yarile ini tüpdü, wa ta sab ini poko adrrüte, ini kola ne poko tónggapóne. Pamkolpama sab oya igósidi gyagüpi zumaniknórre.”
Zudas Ubi Bainürr Yesun Wirri Pamab Tangdó Angrinüm
(Mak 14:10-11; Luk 22:3-6)
14 Da módóga, Zudas Iskarriot, darrü Yesun 12 umulbain olmaldógab, we wamórr wirri prristdü. 15 Ibübóka wagó, “E kürü sab darrem laró kókyenane, ka ne Yesun yabü nóma nókyenónómo?” I oya darrem 30 silba mani küp ilinóp. Zekarraea 11:12 16 Ene kakóm, Zudas kwat we yamkülürr Yesun ibü tangdó angrinüm.
Yesu Tóba Umulbain Olmalpükü Büdül Kórzyón Alo Elorr
(Mak 14:12-21; Luk 22:7-14, 21-23; Zon 13:21-30)
17 Ngaen-gógópan ⌊Ist-koke Brred Tóre⌋ ngürrdü, umulbain olmala Yesuka togobórr. Oyabóka wagó, “Marü ubi, ki nubó ogobo alo kla tómbapónóm marünkü Büdül Kórzyón Tóre alo alom?” Metyu 26:1
18 Yesu tóba umulbain olmal we zirrnapónóp, igó bóktanpükü wagó, “Ugó barrbün Zerrusalem wirri basirrdü, da e kubó ola ene pamdó ogobke, e umul noabókamakla. Kubó oya ilamke magó, ‘Umulbain Pama igó yaril wagó, “Kürü abüs küp ngarkwat kuri semrróne. Ka kólba umulbain olmalpükü kubó Büdül Kórzyón Tóre alo marü müótüdü elo-o.” ’ ”
19 Yesu tóba umulbain olmalzan nilóp, i elklaza we tómbapónóp Büdül Kórzyón Tóre alongaloankü.
20 Irrübazan tumziklürr, Yesu tóba 12 umulbain olmalpükü alom nólgópe banomólórr. 21 I nóma alo kwarilürr, Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: darrüpa yabükagab kalma kürü wirri pamab tangdó wató küngrine.”
22 Umulbain olmala kari gyaur koke koralórr, da i darrpan-darrpana Yesun we imtinónóp wagó, “Lod, ia kótó kokela?”
23 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Tóba brred poko kankü ne nótó kuri yanggóbóle kübüldü,‡ Zu pamkolpamab gida yarilürr darrpan zurr kübüldügabi alom. Brred poko ola yanggóbóla, moba alom. da kürü kalma wirri pamab tangdó wató küngrine. Wórr Peba 41:9 24 Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab nurrótoko, wata Godón Wibalómórrón Bóktana enezan bóktanda kürükwata. A Godón ngürsila sab tame ene olomdó, Pamkolpamab Olom wirri pamab tangdó nótó ingrine. Kari morroal koke ki yaril, ene oloma koke ki tómtómóle!”
25 Zudas, Yesun sab wirri pamab tangdó nótó ingrine, wa bóktanórr wagó, “Rrabi,§ Rrabi Arram bóktan ngia. Oya küp módóga: Umulbain Pam. ia kótó kokela?”
Yesu bóktan oyaka yalkomólórr wagó, “Ma müób kuri bóktóna.”
Lodón Gyagüpi Amanik Alo
(Mak 14:22-26; Luk 22:14-20; 1 Korrint 11:23-25)
26 I nóma alo koralórr, Yesu dudu brred ipadórr, akó Godón eso akyan kakóm, wa syórr yangónórr. Wa tóba umulbain olmal poko nülinóp ini bóktanpükü wagó, “Ipüdam, eloam; ini kürü bübe.”
27 Wa akó waenpükü kübül ipadórr, akó Godón eso akyan kakóm, wa ibü nókyenóp ini bóktanpükü wagó, “Blamana ugó enónam. 28 Ini kürü óe-e. Wirri arüng akyanda Godón ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋. Sab abün pamkolpamabkü tópkóne, igósüm God sab ibü kolae tonarr norrgorre. Bazeb Tonarr 24:8; Zerremaea 31:31-34 29 Ka yabü igó byaldóla, ka sab ini waen myamem koke enono, kókó ene ngürrdü, ka sab yenkü küsil waen nóma enono kólba Aban Kingzan Balngomóldó.”
30 Da módóga, i Godón wórr we atop. Ene kakóm, i we ogobórr ⌊Olib Pododó⌋.
Yesu Singül Kwata Bóktanórr Wagó, Pita Sab Oya Yalpine
(Mak 14:27-31; Luk 22:31-34; Zon 13:36-38)
31 Yesu ibübóka wagó, “Errkya ini ne irrübe, e yabiób büódan kuri ngibtinane kürüme. E kubó blamana busuane ó kürü kubó kólbanan kümgütane, zitülkus Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Ka sab ⌊sip⌋ ngabkan pam büdülümpükü sómkolo, da ene sipa sab popa barsene.’* sip ngabkan pam wa Yesunbóka apónda, sip wa Yesun mamoan pamkolpambóka apónda. Zekarraea 13:7 32 A kürü sab nóma kürsümüle büdüldügab, da ka sab wamópo yabü singül kwata Galili prrobinsdü.” Metyu 28:16
33 Pita oyabóka wagó, “Enana i blamana kubó busurre marübókamde, ka marü kokean mimgüto!”
34 Yesu Pitaka we bóktanórr wagó, “Ka marü amkoman poko ayaldóla: siman karrakarra póyaea ini irrüb bóktan küsil yarile, da ma kalma aüd münüm kalpino igó, ma kürübóka umul-kókla.”
35 Pita oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ka kubó igó poko kokean bóktono, ka marübóka umul-kókla. Kürü mankü nurrótók ta taia!”
Akó blaman umulbain olmala ta inzan bóktan kwarilürr.
Yesu Getsemanim Tóre Ekorr
(Mak 14:32-42; Luk 22:39-46)
36 Ene kakóm, Yesu tóba umulbain olmalpükü we wamórr darrü bwób, ngi Getsemani. Wa ibübóka wagó, “E ae bobrra, ka wezan tótókdóla tóre akom.” 37 Wa tóba aüd umulbain olmal yazebórr, Pita akó Zebedin nis siman olom nis, Zeims a Zon. Yesun bübdü gyaur akó müp gyagüpitótóka we togobórr. 38 Da wa ibüka we bóktanórr wagó, “Kürü moboküpdü kari gyaura koke kuri tübangrine, wamaka ka büdülüm kaindóla. E ae bobrra, da dakla aerr koralón kankü.”
39 Wa karianbóka küór amanórr. Wa simbalkalórr, tóba obzek tüp we elkomólórr. Tóre inzan ekorr wagó, “Kürü Ab, marüka ne tai nóma yarile, kürü ini wirri azidüdüma ódódgu.† kürü ini wirri azidüdüma ódódgu, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: ma ini kübül sipa kürükagab. A kürü ubia koke ki tómbapó, wata marü ubie.” 40 Yesu we tolkomólórr, ó wa tóba aüd umulbain olmal utüdi tómrrónóp. Wa Pitaka bóktanórr wagó, “E ia gaodó koke kwarila kankü aerróm darrpan abüs küp ngarkwatóm? 41 E dakla wazilülün ó dakla tóre okolón, igósüm darrü klama yabü kolae tonarr tómbapónóm koke ki nolngomólnónóm. Yabü samuan ubi asine dümdüman elklaza tómbapónóm; büban ma arüng babula.”
42 Yesu akó nis ngim we wamórr dadan pokodó tórem. Wagó, “Kürü Ab, marü ubi koke nóma yarile ini müp kürükagab apadóm, da inzan ki yarilün: ka sab azid aengo. Wata marü ubia ki tómbapó!” 43 Wa nis ngim nóma tolkomólórr tóba aüd umulbain olmaldó, wa akó ibü utüdi tómrrónóp, zitülkus ibü uta barüm yarilürr; tibiób ilküp kokean nomgolóp.
44 Wa ibü aüd ngim nóma nümgütóp tóre akom, wa akó dadan bóktan opor bóktanórr. 45 Wa umulbain olmaldó nóma tolkomólórr, wa ibüka we bóktanórr wagó, “E wata ia utakla akó ngón ngabagóndakla? Ngakónam, ene abüs küp kuri semrróne. I kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, kolae tonarr pamab tangdó angrindako. 46 Bazeb, mi nau! Ngakónam, ene pam módóga, kürü kubó wirri pamab tangdó nótó küngrine!”
Yesun Gazirr Pama Amigóp
(Mak 14:43-50; Luk 22:47-53; Zon 18:3-12)
47 Yesu tóba umulbain olmaldózan bóktan yarilürr, Zudas, darrü ene 12 umulbain olmaldógab, ugón tübzilürr wirri gazirr pam ngoropükü, tibiób gazirr turrik akó kubidampükü, Yesun amiógüm. Wirri prrist akó Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pama ibü zirrnapónóp. 48 Oya wirri pamab tangdó nótó ingrine, wa ngaen-gógópan umul ninóp wagó, “Ka ne nadü olom ipruko, da módóga, ene olom. Oya amigamke!”
49 Da módóga, Zudas wata dümdüman we wamórr Yesuka. Oyabóka wagó, “Umulbain Pam, paud marüka asi ki yarilün!” Da oya we iprükürr.
50 Yesu oyabóka wagó, “Gódam, ma ne kla tónggapónóm tama, da ma tónggapó!”
Da módóga, ene gazirr pama Yesun minggüpanan togobórr, da tange karrkukus we amigóp. 51 Darrpan olom Yesukü nidi kwarilürr, wa tóba gazirr turrik irruanórr, da singüldü prristan ⌊leba zaget⌋ paman güblang we itülürr. 52 Yesu oyaka bóktanórr wagó, “Moba gazirr turrik tóba pokodó yalkomól! Gazirr turrik nidi amorrandako gazirrüm, ibü ta sab turriki ekrrórre. 53 Ma ia umul-kókla wagó, ka ne kólba Abdó nóma ki górrgóna kólba tangamtinüm, wa dümdüman abün gazirr anerru ki zirrtapórre? 54 Ka ne nóma ki górrgóna, da igósidi kürü büdül tonarra koke tómbapóne, Godón Wibalómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, ene tonarra ki tómbapó!”
55 Ene tonarr, Yesu ene pamkolpamab ngorodó we bóktanórr wagó, “E wa gazirr turrik a kubidampükü kürü amiógüm iade togoba, wamaka ka gazirr-gazirr gómól pamla?‡ gazirr-gazirr gómól pamla: Grrik bóktan oporan darrü küp módóga: Rrom pamdó bóka bamgün gazirr pam. Blaman ngürrzan ka go yenkü mórran namülnürrü umul bainkü ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ kal akólórrón pul basirrdü, da e ma kürü koke kümigarre. Luk 19:47; 21:37 56 Da blaman ini elklaza igósidi tómbapóndako, Godón Bóktan küppükü ainüm, wa prropetódó ne poko bóktanórr wialómóm.”
Da módóga, blaman umulbain olmala oya ola amgütóp, da i we busuóp.
Yesun Wirri Pamdó Idüdóp
(Mak 14:53-65; Luk 22:54-55, 63-71; Zon 18:13-14, 19-24)
57 Yesun nidi amigóp, oya we idüdóp singüldü prrist Kayapasón müótüdü. Ene pokodó, Mosesón gida umulbain pam akó balngomól byarrmarr pama we kwób bazelórr. 58 Da Pita ibü solodó barrkyanan kan akyalórr, kókó tai singüldü prristan kal akólórrón pul basirrdü we bangrinürr. Wa we mórran-mórran bainürr Godón Gyabi Müót ngakan pampükü, asenóm wagó, kubó laróga tómbapóne Yesuka. 59 Da müót kugupidü, wirri prrist akó blaman Zu balngomól byarrmarr pama§ Blaman Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pamab kwóbbazen, oya ngi módóga Grrik bóktane: Sanhedrin. obae bóktanan küp amkün koralórr Yesun büdülümpükü amkalóm. 60 Enana abün pamkolpama obae bóktan oyakwata we büdrrat kwarilürr, i darrü küp koke esenóp. Dómdóm nis pam nisa zamngórri. 61 I bóktarri wagó, “Inipa igó bóktanórr wagó, ‘Ka gaodómla Godón Gyabi Müót algatóm akó aelóm aüd ngürr kakóm.’ ” Zon 2:19
62 Singüldü prrista we zamngólórr. Yesunbóka wagó, “Marü ia alkomól bóktan babula? Ini pama marükwata ne poko bóktandako?” 63 Da Yesu ma piküp bain yarilürr. Singüldü prrista akó oya imtinürr wagó, “Mi ne metat ngyaben Godón ⌊ótókdakla⌋, ka marü ayaldóla oya ngidü, amkoman poko adrratóm. Kibü kóbó tüzazilnüm: ia ma ene ⌊Kerrisola⌋, Godón Olom?”
64 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Mazan namüla. Da ka yabü blaman byaldóla: ini tonarrdógab e sab kürü kósenane, Pamkolpamab Olom nótókla, mórrande wirri pabodó, Wirri Arüng Godón tutul tangdó, ó pülpül pokopükü tótókde kwitüdügab!” Daniel 7:13
65 Ene pokodó, singüldü prrista tóba tumum mórrkenyórr we atürrürr ngürsilanme akó we bóktanórr wagó, “Wa Godón ngi kulainda! Mi myamem darrü oloman bóktan koke arrkrrurre oyakwata. E oya bóktan kuri barrkrrua: wa Godón ngi kuri kulaine! 66 Yabü gyagüpitótók ia negako?” Lebitikus 24:16
Blaman ene pama bóktan yalkomólóp wagó, “Wa ngarkwatódóma büdülüm!” 67 Ngibürr pama oya we gwerr atóng kwarilürr obzekdó akó tibiób tang kubidame we emkalnóp. Ngibürra oya obzek tang o-e emkalnóp, Aesaya 50:6 68 da oya we imtinónóp wagó, “Kerriso-e, ma ne amkoman prropet nóma namulo, ma kibüka kóbó tópta: marü ia nótó mómkóle?”
Pita Yesun Yalpinürr
(Mak 14:66-72; Luk 22:56-62; Zon 18:15-18, 25-27)
69 Pita wata kalkuma mórran yarilürr, kal akólórrón pul basirrdü. Darrü zaget ngul oloma oyaka we katókórr. Oyabóka wagó, “Ma ta Yesukü asi namülnürrü, ene Galili olom!”
70 Pita we balpinürr blamanab obzek kwata wagó, “Ka umul-kókla ma wa ia laró poko bóktandóla.” 71 Da wa kal akólórrón pul basirr amgatórr, ama barrbün mamtaedó wamórr. Akó darrü zaget ngul oloma Pitan ola esenórr. Ola nidi kwarilürr, ibübóka wagó, “Módóga! Ene pam Yesukü asi yarilürr, ene Nazarret olom.”
72 Pita akó karrkukusande balpinürr wagó, “Ka amkoman ene pambóka umul-kókanla!”
73 Akó wirri ngarkwat babul, ola nidi bórranglórr, Pitaka togobórr. Oyabóka wagó, “Amkoman, ma ta darrü módógla, zitülkus ma Galili olomla. Ki marü moba bóktandógab amzyatódakla.”
74 Da módóga, Pita we bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla! Kürü God ki kómórr, ka ne obae nóma namulo! Ka amkoman ene pambóka umul-kókla!”
Tai ene pokoandó, karrakarra póyaea we bóktanórr. 75 Da Pita Yesun ene bóktan poko ugón gyagüpi amanikürr wagó, “Siman karrakarra póyaea bóktan küsil yarile, da ma kalma aüd münüm kalpino magó, ma kürübóka umul-kókla.” Da Pita ene müót pul basirrdügab pulkaka burruanórr, da wirribóka yónüm we bainürr.
*26:7 wirri darrem ingülküp, Mórrke-mórrke módóga: alabaster.
26:11 Duterronomi 15:11
†26:12 Isrrael pamkolpama ene tonarrdó darrü oloman büdül büb ngaen-gógópan morroal ilang idie akó ngibürr morroal ilang klame angangodako, da ene solkwat gapókdó we angrindako.
26:15 Zekarraea 11:12
‡26:23 Zu pamkolpamab gida yarilürr darrpan zurr kübüldügabi alom. Brred poko ola yanggóbóla, moba alom.
26:23 Wórr Peba 41:9
§26:25 Rrabi Arram bóktan ngia. Oya küp módóga: Umulbain Pam.
26:28 Bazeb Tonarr 24:8; Zerremaea 31:31-34
*26:31 sip ngabkan pam wa Yesunbóka apónda, sip wa Yesun mamoan pamkolpambóka apónda.
26:31 Zekarraea 13:7
†26:39 kürü ini wirri azidüdüma ódódgu, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: ma ini kübül sipa kürükagab.
‡26:55 gazirr-gazirr gómól pamla: Grrik bóktan oporan darrü küp módóga: Rrom pamdó bóka bamgün gazirr pam.
§26:59 Blaman Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pamab kwóbbazen, oya ngi módóga Grrik bóktane: Sanhedrin.
26:64 Daniel 7:13
26:67 Aesaya 50:6