1 ⌊Ist-koke Brred Tóre⌋ kari poko yarilürr. Pamkolpama ini tóre inzan ngilianónóp wagó, ⌊Büdül Kórzyón Tóre⌋. Bazeb Tonarr 12:1-27 2 Wirri prrist akó Mosesón gida umulbain pama darrü kwat yamkünónóp Yesun büdülümpükü amkalóm, zitülkus i pamkolpamab gum kwarilürr.

3 Da satania bangrinürr Zudasón bübdü, i noan ngilianónóp Iskarriot, darrü Yesun 12 umulbain olmaldógab. 4 Da Zudas we wamórr wirri prrist akó ⌊Godón Gyabi Müót⌋ myelam pamab wirri pamdó. Da wa ikik yarilürr inkü, wa ibü ia ki tangnamtirre Yesun angrinüm ibü tangdó. 5 Ini pokoa ibü barnginwóman ngintinóp, da i we babinürr Zudasón mani akyanóm. 6 Wa abinürr, da kwat we yamkülürr Yesun ibü tangdó angrinüm, pamkolpam ne babul nóma ki kwarile.

7 Olgabi Ist-koke Brred Tóre ngürr we semrranórr. Ini we ngürr yarilürr, Zu pamkolpama ⌊sip⌋ kupo ne ngürr okrralórr Büdül Kórzyón Tóreankü. 8 Da Yesu Pita akó Zon zirrnapónórr ini bóktanpükü wagó, “E ugó aurrpam; alo kla tómbapónamke mibünkü ene Büdül Kórzyón Tóre alo alom.”

9 I oya imtirri wagó, “Marü ubi ia ki mórran bwób akó alo ne tómbapóni?”

10 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Turrkrruam, e kubó ene wirri basirrdüzan bangrili, darrü pama kubó yabü tómrróne mariti tónggapórrón nae bele ódódde tóba tupodó. Da kubó oyaka solkwat akyalamke, kókó wa ne müótüdü bangrine. 11 Olgabi ene müót olom kubó ilamke magó, ‘Umulbain Pama marü ini bamtin bóktan poko kümtine wagó, “Ene alongalo marrgu ia nega, ka kubó ene Büdül Kórzyón Tóre alo ne elo-o kólba umulbain olmalpükü?” ’ 12 Da wa kubó yabü nómtyene darrü ene müótan wirri marrgu, kwitana paugdü. Blaman alongalo elklaza akó mórrakós olamako. Da ola kubó blaman elklaza tómbapónamke mibü alom.”

13 I we aurrürri wirri basirrdü, da nósenóp blaman elklaza wata ibü Yesuzan nyalórr. Da módóga, i elklaza we tómbapórri Büdül Kórzyón Tóre alongaloankü.

14 Ene tonarr nóma semrranórr, ene Büdül Kórzyón Tóre alo alom, Yesu tóba nólgópe banomól poko we ipadórr alongalo tógaldó tóba ⌊apostolpükü⌋. 15 Da wa ibüka bóktanórr wagó, “Kürü wirri ubi yarilürr yenkü ini Büdül Kórzyón Tóre alo alom; ene kakóm, ka sab azid aengo. 16 Zitülkus módóga, ka yabü igó byaldóla, ka sab myamem ini Büdül Kórzyón Tóre alo kokean elo-o, kókó God amkoman küppükü ine tóba Kingzan Balngomól Bwóbdü.”* Büdül Kórzyón Tórean küp módóga, zid bain. Godón Kingzan Balngomól Bwóbdü mibü zid bain ⌊dudu kómal⌋ yarile.

17 Yesu waenpükü kübül ipadórr, tangdó emoanórr, Godón eso ekyanórr, da bóktanórr tóba umulbain olmaldó wagó, “E ini waenpükü kübül ipüdam, da kübüldügab darrpan-darrpan sokol bülinam. 18 Zitülkus módóga, ka yabü igó byaldóla, ka sab myamem waen koke enono, kókó Godón Kingzan Balngomóla nóma tame.”

19 Olgabi Yesu dudu brred ipadórr, akó Godón eso akyan kakóm, wa syórr yangónórr. Wa tóba umulbain olmal poko nülinóp ini bóktanpükü wagó, “Ini kürü bübe, ka yabü morroalóm ne kla akyanóm kaindóla. Ini poko metat olngolónke kürü gyagüpi amaiküm.” 20 Ibü alo kakóm, Yesu dadanzan ene waenpükü kübül ipadórr, da wa bóktanórr wagó, “Ini waenpükü kübül, Godón küsil ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktana⌋. Kürü óean bókana arüng akyanda, ne klama bókanóm kainda yabü morroalóm. Zerremaea 31:31-34 21 A tübarrkrru, kürü noa tanga küngrine wirri pamab tangdó, oya tang yóni kürü tangpükü alongalo tógaldó. 22 Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab nurrótoko, wata God bóktan ngaenzan ingrinürr. A Godón ngürsila sab tame ene olomdó, kürü sab wirri pamab tangdó nótó küngrine!”

23 Ene umulbain olmala tibiób ola bamtinüm bainóp wagó, “Ia sab ini tonarr mibükagab nótó tónggapóne?”

24 Umulbain olmala ongyalóm we bainóp, igó pokodógabi wagó, noan gyagüpi amanikórre amkoman wirrian nótóke ibükagab. Metyu 18:1; Mak 9:34; Luk 9:46 25 Da Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Zu-koke nidipako, ibü kinga tibiób pamkolpam zirrbapón-bapón balngomóldako. Akó wirri ngi pamab ubia pamkolpama ibü igó ki ngiblian kwarilün wagó, ‘Pamkolpamabkü Morroal Tonarr Tómbapón Pam.’ Metyu 20:25-27; Mak 10:42-44 26 A e sab inzan koke koralo. Wirri nótóke yabü aodó, kari ngi olomzan ki bai. A balngomól pam nótóka, inzan ki yaril, wamaka zaget oloma yabü tangbamtinüm. Metyu 23:11; Mak 9:35 27 Ia wirrian nótóka: ia alongalo tógaldó nótó mórranda, ta ia nótó zamngólda alo kla arrbünüm? Alongalo tógaldó nótó mórranda, wa wirriana. A ka ma yabü aodómla zaget pamzan yabü tangbamtinüm. Zon 13:12-15

28 “E we isakla, kürüka arróbórrón nidi kwarilnürrü, wirri müpa kürü nóma kawiónónóp. 29 Da kürü Aba kürü ene dümdümzan kókyanórr balngomólóm Kingzan, we ngarkwatódó ka ta yabü ene dümdüm alióndóla. 30 Ene igósüm, e sab gaodó kwarilo alongalom kürü tógaldó kürü Kingzan Balngomól Bwóbdü, akó kingan mórran klamdó mórran-mórran bainüm, ene Isrrael 12 zitül pamkolpam balngomólóm.” Metyu 19:28

31 Olgabi Yesu Saemon Pitaka bóktanórr wagó, “Saemon, Saemon, turrkrru! Satania Godón kuri bóka itine yabü bapókóm, da God kuri abine, yabü kürükagabi amanóm, ngaon pamazan ⌊wit⌋ küp ainda buldügab aleanóm. 32 Da Saemon, ka marünkü kuri tóre ekoa wagó, ma sab koke aupo kürü amkoman angundügab. Akó ma nóma tolkomolo kürüka, moba ⌊zonaretal⌋ arüng nütününümke.”

33 A Pita ma Yesuka bóktanórr wagó, “Lod, kürü taia tümün müótüdü pamóm bainüm akó nurrótókóm mankü.”

34 A Yesu ma Pitan yalórr wagó, “Pita, ka marü igó ayaldóla, siman karrakarra póyaea errkya ini ngürr† Zu pamkolpamab küsil ngürra simam 6:00 bókyan yarilürr. bóktan küsil nóma yarile, da ma kalma aüd münüm kalpino igó, ma kürübóka umul-kókla.”

35 Olgabi Yesu ibü nümtinóp wagó, “Ka yabü bóktan amgolóm nóma zirrnapónarre paos-koke ó angasangap angón alóp-koke ó ngibürr wapórdó bamel kla-koke, ia yabü ngibürr klama bimgat kwarilürr?”

Da i bóktan yalkomólóp wagó, “Koke!”

36 Wa ibüka bóktanórr wagó, “A errkya, yabü ne paos asi nóma kwarile, yazebam! Da angasangap angón alóp ta inzan. Akó yabü ne gazirr turrik babul nóma kwarile, yabiób tumum mórrkenyórr sel ninamke, da ene manie darrü gazirr turrik amigamke.‡ Yesu ene poko bóktanórr, zitülkus oya büdül kakóm pamkolpama umulbain olmal ngibürr tonarrdó koke ok nirre, i Morroal Bóktan büdrratkü nóma ogoble. We zitülkusdü, i tibiób elklazapükü agóltagól kwarile tibiób morroal ngabkanóm. 37 Zitülkus módóga, ka yabü igó byaldóla, Godón Wialómórrón Bóktana ne bóktan opor bóktanda kürükwata, sab küppükü baine kürüka wagó: ‘I oya igó ngakónóp wagó, wa gida amgün pama.’ Anda, kürükwata ne poko wialómórróna, tómbapón kari pokoa.” Aesaya 53:12

38 Umulbain olmala bóktónóp wagó, “Sazil, Lod. Kibü nis gazirr turrik inamüli.”

Yesu bóktanórr wagó, “Gaodóma.”

39 Yesu Zerrusalem amgatórr, da Olib Pododó wamórr bobarrzan. Oya umulbain olmala ta zutalórr oyaka. 40 Ene bwóbdü abzila, Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “Tóre bakolamke Godka wagó, darrü klama yabü kolae tonarr tómbapónóm koke ki nolngomólnóm.”

41 Olgabi Yesu ibükagabi igó ngarkwat wamórr, wamaka ne darrü oloma kubó ingülküp ne ngarkwat kan amanike. Wa wakósingül nülkamülürr, da Godka tóre ekorr wagó, 42 “Kürü Ab, marü ubi ne nóma yarile, kürü ini wirri azidüdüma ódódgu.§ kürü ini wirri azidüdüma ódódgu, Grrik bóktan opor igósa: Ma ini kübül sipa kürükagab. A kürü ubia koke ki tómbapó, a marü ubie.” 43 Da anerrua okaka tübyónürr kwitümgab Yesuka, da oya arüng ekyanórr. 44 Yesu wirri gyaur akó azidzan küp bamkónórr, da wa wirri arüngi tórem we bainürr. Oya gügürüma óe pwópzan bókan yarilürr tüpdü.

45 Yesun tórea nóma blakónórr, wa bupadórr akó alkomólórr tóba umulbain olmaldó. Wa ibü utüdi tómrrónóp, zitülkus gyaura ibü genggorraman ngibtanórr. 46 Da Yesu ibüka bóktanórr wagó, “E iade utódakla? Bazeb, da tóre bakolamke Godka, igósüm darrü klama yabü kolae tonarr tómbapónóm koke ki nolngomólnóm.”

47 Yesu tóba umulbain olmaldózan bóktan yarilürr, pam ngoroa ugón tübzilürr. Ene pam ngi Zudas, Yesun darrü ene 12 umulbain olmaldógab, ibü wató balngomól yarilürr. Wa Yesun minggüpanandó tamórr aprüküm. 48 A Yesu ma oya imtinürr wagó, “Zudas, ia ma kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, aprüküm kaindóla, kürü amkal pamab tangdó angrinüm? Wai?”

49 Yesun umulbain olmala nóma esenóp ne pokoa tómbapónóm kain yarilürr, i Yesun bóka itünóp wagó, “Lod, ki ia kibiób gazirr turriki koke ekrrórre?” 50 Olgabi darrüpa gazirr turriki singüldü prristan ⌊leba zaget⌋ paman tutul güblang we itülürr.

51 Da Yesu bóktanórr wagó, “Piküp Bainam! Myamemgu!” Akó wa ene paman güblang yamurrürr, da dólóng yónürr.

52 Olgabi Yesu ibüka bóktanórr, wirri prrist, Godón Gyabi Müót myelam pamab wirri pam, akó ngibürr ⌊balngomól byarrmarr pam⌋, oya amiógüm nidi togobórr, wagó, “E wa gazirr turrik a kubidampükü kürü amiógüm iade togoba, wamaka ka gazirr-gazirr gómól pamla?* gazirr-gazirr gómól pam, Grrik bóktan oporan darrü küp módóga: Rrom pamdó bóka bamgün gazirr pam. 53 Blaman ngürrzan ka go yenkü namülnürrü, Godón Gyabi Müótan kal akólórrón pul basirrdü, da e ma kürü koke kümigarre. A ini ne irrübe, wa yabü abüs küpe; tümünan arünga yabü balngomólda.” Luk 19:47; 21:37

54 I Yesun amigóp, da we idüdóp singüldü prristan müót kugupidü. Pita ibü solodó barrkyanan kan akyalórr. 55 I ur yungóp müótan kal akólórrón pul basirr aodó. Olgabi i darrpan pokodó bobrralórr. Pita tamórr, da inkü we mórran-mórran bainürr. 56 Da darrü zaget ngul oloma oya esenórr ur zyóndü mórrande. Wa oyaka dümdüman we yazilürr, da pamkolpamdó bóktanórr wagó, “Ini pam ta Yesukü asi yarilürr!”

57 A Pita we balpinürr wagó, “Kol, ka oyabóka umul-kókla!”

58 Karianbóka mórranórra, akó darrüpa Pitan sesenórr, da oyaka bóktanórr wagó, “Ma ta oya darrü umulbain olom módógla!”

A Pita ma ene pam igó yalórr wagó, “Iba, pam, ka we olom kokela!”

59 Aprrapórr darrpan abüs küp ngarkwat kakóm, darrü oloma tóba moboküpdügab wirrianbóka ugón bóktanórr wagó, “Amkoman, ini pam go ta Yesukü yarilürr, zitülkus wa Galili oloma!”

60 A Pita bóktan yalkomólórr wagó, “Iba, pam! Ka umul kokela, ma laróbóka apóndóla!”

Pitazan bóktan yarilürr, karrakarra póyaea ta ugósan bóktanórr. 61 Olgabi Lod Pitaka tübyalüngürr, dümdüman yazilürr tai oyaka. Da Pitan ugón ngambangólórr, oya Lod ngaen-gógópan ne poko yalórr wagó, “Errkya, karrakarra póyaea bóktan küsil yarile, ma kubó aüd münüm ugón kalpino magó, ma kürübóka umul-kókla.” 62 Pita ene müót pul basirrdügab pulkaka burruanórr, da wirribóka yónüm we bainürr.

63 Yesun nidi ngakan kwarilürr, oya tiz angónóm akó amkalóm bainóp. 64 I oya ilküp nis mórrkenyórr poko-e nganolop, da we imtinónóp wagó, “Ma ne amkoman prropet nóma namulo, ma kibüka kóbó tópta: marü ia nótó mómkóle?” 65 Akó i oya abün kle-kle bóktan opore yalnóp.

66 Abüsa nóma tübaniklürr, Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pam, idipko wirri prrist akó Mosesón gida umulbain pam, i darrpan pokodó ugón kwób bazenórr. Yesun idüdóp ene kwóbbazendó. 67 Olgabi i Yesuka bóktónóp wagó, “Ma ne ene ⌊Kerriso⌋ nómadóla, da kóbó tópta!”

A Yesu ibü nilóp wagó, “Ka ne kubó yabü igó nóma nilnünümo kagó, ka ene olom módógla, e kubó kürü amkoman koke kangunane; 68 akó ka ma kubó ne yabü darrü klamóm nóma nümtinünümo kólbakwata, e kubó kürüka bóktan koke salkomólane. 69 Ini tonarrdógab, ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab wirri pabodó, Wirri Arüng Godón tutul tangdó, mórrarrón namulo!”

70 Olgabi i blamana Yesun imtinóp wagó, “Ia ma tai Godón Olomla?”

Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “E kuri bóktórre: ka módógla!”

71 Tibióbka ola apóndako wagó, “Mi myamem darrü oloman bóktan koke arrkrrurre oyakwata. A mi tai tóba taedógabi kuri barrkrrua!”