1 We kakóm, Yesu ngibürr 72 pam ilianórr, akó tómbapón yarilürr ibü zirrbapónóm. I sab oya singül kwata ogobe ninis, blaman wirri basirr akó bwóbdüma wa ne tótókóm bóktan tólbael yarilürr. 2 I solkwat ogobórr, a Yesu ngaen-gógópan ibüka bóktanórr wagó, “Abül ta kari kokea, a zaget pam ma abün kokeako ene alo kla abülüm.* Ma müsirrga ain bóktan Metyu 9:37 ngakanke. We ngarkwatódó, e Lodka tóre kwarilün, abül zitülkus olom nótóke, akó oya imtinamke zaget kolpam zirrbapónóm alo kla abülüm. Metyu 9:37-38 3 Ogob! Ka yabü zirrbapóndóla ⌊sip⌋ kupozan wirri nurr ume† wirri nurr ume, Mórrke-mórrke módóga: wolves. ngorodó. Metyu 10:16 4 Yenkü paos, angasangap angón alóp, akó ngibürr wapórdó bamel kla amarrugu. Kwatódó bólean-gu pamkolpamdó ikiküm. 5 E darrü oloman müótüdü nóma barrbuno, ngaen-gógópan bóktónamke magó: ‘Paud asi ki yarilün ini müótüdü!’ 6 Paud olom ne ola nóma yarile, yabü paud oyaka yarile; koke ne nóma, ene pauda yabüka tolkomóle. 7 Ene dadan müótüdü bamilke, akó alo a anón, i yabü ia klame ngabyón kwarile. Zitülkus módóga, zaget paman dümdüm asine tóba darrem kla azebóm ibükagab, nibiób tangbamtinda. Abün-abün müótüdüma ngyabenkü tótókgu darrpan basirrdü. 1 Korrint 9:14; 1 Timoti 5:18 8 E darrü wirri basirrdü nóma barrbülo, da pamkolpama yabü morroal tonarre nóma yazebrre, ololónke i yabünkü ia alo tübarrmüle. 9 Dólóng nyólamke ola azid pamkolpam nidipako, akó nüzazilamke magó, ‘Godón Kingzan Balngomóla yabü minggüpanandó kuri tübine.’ 10 A e darrü wirri basirrdü nóma barrbuno akó ene pamkolpama yabü morroal tonarre koke nóma yazebrre, wirri kwatódó ogobke, da ini poko bóktónamke magó, 11 ‘Yabü basirran ne buruko kibü wapórdó ki ae barrgondakla yabü amtyanóm yabü kolae asiko.‡ Ini bóktanan küp módóga: yabü ⌊kolaean darrem⌋ sab asi yarile. Luk 9:5; Apostolab Tórrmen 13:51 A e ma umul kwarilo ini poko: Godón Kingzan Balngomóla minggüpanandó kuri tübine!’ 12 Ka yabü igó byaldóla, Godón Kot Ngürrdü wa sab Sodom§ Sodom: Ma müsirrga ain bóktan Metyu 10:15 ngakanke. wirri basirr pamkolpam kolaean darrem nókyerre. A wa ma ene basirr pamkolpam sab tai wirrian kolaean darrem nókyerre. Bwób Zitül 19:24-28; Metyu 10:15; 11:24

13 “Sab Godón ngürsila tame marüka, Korrazin wirri basirr! Akó sab Godón ngürsila tame marüka, Betsaeda wirri basirr! Ka Taerr akó Saedon wirri basirr nisdü* Taerr akó Saedon pamkolpam kolae tonarr akó Godónbóka umul-kók pamkolpam kwarilürr. ene ⌊arüng tonarr⌋ ne nóma ki tómbapóla, ka yabüka ne arüng tonarr tómbapólórró, ene pamkolpama gyaur mórrkenyórr ngaen ki bamelórre akó urtók buru ki olokól tibiób singüldü, Godka okaka azazinüm wagó, i tibiób kolae tonarrdógabi kuri tübyalüngórre. Aesaya 23:1-18; Izikiel 26:1–28:26; Zo-el 3:4-8; Eimos 1:9-10; Zekarraea 9:2-4 14 Godón Kot ngürrdü wa sab Taerr akó Saedon wirri basirr pamkolpam kolaean darrem nókyerre. A wa ma sab yabü, Korrazin akó Betsaeda, tai wirrian kolaean darrem tókyerre. 15 Akó mató, Kaperrna-um wirri basirr, ma ia igó gyagüpitótókdóla, God sab marü kwitüdü mómngyele? Kokean! Ma sab bangrino tüpdü, büdülab bwóbdü!”† büdülab bwób, Grrik bóktane módóga: Hades. Aesaya 14:13-15

16 Olgabi Yesu tóba umulbain olmaldó bóktanórr wagó, “Yabü bóktan ne oloma arrkrruda, enta igósa, wa kürü bóktan arrkrruda. Akó yabü nótó alzizi amanda, enta igósa, wa kürü alzizi amanikda. Akó kürü nótó alzizi amanikda, enta igósa, wa Godón alzizi amanikda, kürü nótó zirrkapónórr.” Metyu 10:40; Mak 9:37; Luk 9:48; Zon 13:20

Yesun bóktan kakóm, wa ene 72 umulbain olmal we zirrnapónóp.

17 Ngibürr tonarr kakóm, ene 72 umulbain olmala tóbakonórr Yesuka tibiób agóltagóldógabi, da i kari bagürwóm koke kwarilürr. I bóktónóp oyaka wagó, “Lod, enana kolae samua ta kibü bóktan amorran kwarilürr, ki arüng bóktan nóma nüliónónóp marü ngidü!”

18 Da Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Ka satani eserró kwitümgab büsai aupdi, wamaka aon warri zyóna büsai-büsai aupda pülpüldügabi. 19 Tübarrkrru! Ka yabü balngomól arüng ngaen nókyenarre büdül tarük gwar a walipwalip bailüm akó satanian arüng ⌊ut-ut ainüm⌋. Darrü kla babula yabü azid akyanóm. Wórr Peba 91:13 20 E bagürwómdakla, zitülkus kolae samua ta yabü bóktan amorrandako. E ma bagürwómgu ene zitülkusdü, a e barre we pokodó bagürwóm kwarilo, God yabü ngi kwitüdü ngaen wibalómórr tóba pebadó.”

21 Ene tonarrdó, Godón Samua oya bübzan gwarran yarilürr bagürwómpükü, Yesu Godka bóktanórr wagó, “Ka marü agürdóla, kürü Ab, tüp a pülpülan Lod, zitülkus ma ini elklazab‡ ini elklaza we poko apónda, Yesu ne poko apón yarile singül kwata. amkoman küp iniknürrü ⌊wirri gyagüpitótók⌋ akó wirri susumüri pamdógabi, da errkya ma popa kolpamdó kuri okaka sizazina, marü kari olmalzan nidi amkoman angundako. Amkoman, kürü Ab, ma tónggapórró ini kwata, zitülkus marü wirri ubi inzanóm yarilürr.”

22 Yesu akó pamkolpamdó we bóktanórr wagó, “Blaman kla kürü Aba kuri küliónürr. Darrü olom umul-kóka, Godón olom ia oloma. Wata Ab umul tebea. Akó darrü olom umul-kóka Ab ia oloma. Wata oya Olom umul tebea, akó wa nibiób aleanda tóba Ab okaka amzazilüm.” Zon 3:35; 10:15

23 Olgabi Yesu tóba umulbain olmaldó byalüngürr, da ibüka we bünyón bóktanórr wagó, “Bagürwóm idipako, nidi basendako e ne elklaza basendakla! 24 Zitülkus módóga, ka yabü igó byaldóla, abün prropet akó king ngaen ubi kwarilürr asenóm, e errkya ne kla basendakla kürü tómbapónde, da i kokean esenóp. Akó ibü ubi ta arrkrrum yarilürr, e ne poko arrkrrudakla, da i kokean barrkrrurr.”

25 Da módóga, darrü Zu pamkolpamab gida umulbain pama zamngólórr, da Yesun apókóm darrü amtin bóktan poko imtinürr wagó, “Umulbain Pam, ka ia kaino ⌊ngarkwat-koke⌋ arról apadóm?”

26 A Yesu ma darrem oya igó imtinürr wagó, “Mosesón gidadó inikwata ia wialómórróna? Ma ia amzyatdóla?”

27 Wa Yesuka bóktan yalkomólórr wagó, “ ‘Marü ⌊moboküpdü ubi⌋ asi ki yarilün Lodka, marü God, moba dudu moboküpi, dudu samu-i, dudu arüngi, akó dudu gyagüpitótóke’, akó ‘Marü moboküpdü ubi moba minggüpanandó ne olome§ minggüpanandó ne olome wa blaman pamkolpambóka apónda, ma nibiób amorrandóla. inzan ki yarilün, marü moboküpdü ubi mobakazane.’ ” Lebitikus 19:18; Duterronomi 6:5

28 Yesu oyaka bóktanórr wagó, “Ma bóktan dümdüman salkomóla. Ini bóktan mamoan namülünke, da ma sab ngarkwat-koke arróldó ngyabelo.” Lebitikus 18:5

29 A ene gida umulbain pama kwat amkün yarilürr tóba bagom. Da módóga, wa akó Yesun imtinürr wagó, “Kürü minggüpanan olom ia nótóke?”

30 Yesu darrem bóktan yalkomólórr wagó, “Darrü ngürr darrü pama Zerrusalem wirri basirrdügabi abilürr ama Zerriko wirri basirrdü wamlórr. Wazan wamlórr, ngibürr gazirr-gazirr gómól pama ugón simigóp. I oya mórrkenyórr akó elklaza blaman imtinóp, emkólóp kókó büdül kari poko. Tib ae ogobórr. 31 Igó pokoa tómbapónórr, darrü prrista tamlórr ene dadan kwatana. Wa ene pam nóma esenórr, wa kwatana bórrgrratórr kwat dakla kabeana. 32 Dadan ngarkwatódó, Libae* Libae darrü zitül yarilürr Isrraelóm. Ene zitülan pam ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ zaget zitül kwarilürr. Ibü zaget we kla koralórr: Godón Gyabi Müótüdü zaget elklaza ngabkan akó ⌊altadó⌋ ne kla amsel koralórr. zitül pama tamlórr dadan pokodó. Wa ene pam nóma esenórr, wa kwatana bórrgrratórr kwat dakla kabeana. 33 Ta asi, darrü Samarria pama† Samarria pam: Samarria pamkolpam Zu pamkolpamab gómdamal-koke kwarilürr, we ngarkwatódó i tibiób koke igósidi tangbamtin kwarilürr. ene kwatanazan wamlórr, wa ene pokodó tamórr ene pam ne yarilürr. Wa nóma esenórr, wa oyaka kari gyaur koke yarilürr. 34 Módóga, wa wamórr kókó oyaka, oel akó waen ekanórr oya gülüngdü akó mórrkenyórr syórri twóp amelórr kókó tai. Da wa ene pam ipadórr, tóba ⌊donkidü⌋ igasilürr, da we idódürr manie ngyaben amil müótüdü, da we ngakan yarilürr darrpan ngürrüm. 35 Darrü ngürr ene Samarria pama nis silba mani küp‡ silba mani küp, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: denarii. Ene tonarr, darrpan zaget pama nis ngürr nóma zaget yarile, wa nis denarii nüpüde. nurruanórr, da ene manie ngyaben amil müót ngakan pam ekyanórr. Wa bóktanórr oyaka wagó, ‘Gyaurka, ini pam tai ngakalónke. Akó darrem ne barrkyanan nóma yarile ini tumum, ka marü sab barre ugón kókyeno ka nóma tolkomolo.’ ”

36 Olgabi Yesu ene Mosesón gida umulbain pam imtinürr wagó, “Ma ia gyagüpi tótókdóla? Ini aüd pamdógabi, morroal minggüpanan olom ia nótó yaril ene gazirr-gazirr gómól pama amkarrón olomdó?”

37 Ene pama bóktan yalkomólórr wagó, “Gyaur nótó ipadórr oyaka.”

Olgabi Yesu oya yalórr wagó, “Ma wam, da dadanzan kainke.”

38 Yesu tóba umulbain olmalpükü Zerrusalemzan wamlórr, da kwat-kwat darrü basirrdü tübzilürr. Ola darrü kol warilürr, ngi Marrta, da wa Yesun ngisaunürr tóba müótüdü. Zon 11:1 39 Marrtan zoret asi warilürr, ngi Merri, Lodón wapór minggüpanandó nótó mórran warilürr oya umulbain bóktan arrkrrum. 40 A Marrta ma gyakolae warilürr, zitülkus oya abün zaget akó elklaza koralórr tómbapónóm. Marrta natókórr a oyabóka wagó, “Lod, ia ini morroala marüka, kürü zoreta kürü inzan amgatóm blaman ini zaget tómbapónóm kólbe püóran? Wyal kürü tangamtinüm!”

41 Da Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Marrta, Marrta, ma kari gyakolae kokela abün elklazabkwata. 42 A wata darrpan kla asine tónggapónóm. Merri wa ene dümdüm kla kuri ipüde, da kubó koke ipüdórre oyakagab.”