1 Ka ia popa kokela? Amkoman, ka popadóla, zitülkus ka pamab gidadó arróbórrón kokela. Ka ia apostol kokela? Ia ka mibü Lod Yesun koke eserró? E umulakla wagó, ka Lod Yesun kuri eserró.* Pol Lod Yesun esenórr wa Zerrusalem wirri basirrdügab nóma wamlórr Damaskus wirri basirrdü. (Apostolab Tórrmen 9:3-5) Akó e Yesun amkoman angun pamkolpamóm bainarre kürü zagetódógab, ka ne zaget tónggapórró Lodónkü. 2 Enana ka apostol kokela ngibürrab ilküpdü, amkoman e yaib umulakla igó, ka we klamla! Zitülkus módóga, e Yesuka dabyórrünakla akó ini klama amtyanda wagó, ka apostolóla.

3 Kolpama kürü nóma zaz aindako,† Ngibürr kolpama bóktónóp igó, Pol apostol koke yarilürr, zitülkus wa darrü kla koke ipadórr ibükagab. ka kólba bódlangóm kaindóla ini bóktane. 4 Igó, ia kibü ene dümdüm babula alo akó anón klamóm kibü zagetan darremóm? Amkoman, kibü dümdüm asine! 5 Ngibürr apostol akó Lodón zoretal akó Pita‡ Pita Grrik ngia, oya Ibrru ngi módóga: Sipas. ibü dümdüma tibiób kol inkü tótókóm. Ki ne kol bumiógürrün nóma ki kwarila, kibü ene dümdüm ia babula kibiób amkoman bangun kol kinkü tótókóm? Amkoman, kibü dümdüm asine! 6 O ia wata kótó akó Barrnabas mani zaget tómbapón ki namüli kibiób ngyabenóm? 7 Gazirr pama nóma zagetóda tóba kantrri adlangóm, wa ia tóba mani ki amarru yarile tóba gazirr elklaza bumiógüm? Koke! Pama ⌊grreip⌋ zid nóma aritóda, wa ia koke elo-e tóba grreipdügab? Amkoman, wa sab elo-e! Pama ⌊sip⌋ ó ⌊gout⌋ nóma ngabkanda, wa ia ibü ngóm mor sab koke enóne? Amkoman, wa sab enóne!

8 Ka ia ini poko wata pamakanan gyagüpitótókdógab bóktandóla? Koke! Gida-a ia dadan klambóka koke apónda? Amkoman, gida-a inzan bóktanda! 9 Zitülkus módóga, Mosesón gidadó igó wialómórróna wagó, “Sye koke ki amel koralón ⌊kauan⌋ tae piküp bainüm alogum, wazan oya zaget tónggapónda, agóltagólde küp ausüm ⌊witüdügab⌋.”§ Ma Duterronomi 25:4 ngakanke. Kauan dümdüm asi yarilürr alo apadóm tóba zagetódógab. Dadanzan apostolab dümdüm asi yarilürr ibü ngyaben elklaza azebóm we pamkolpamdógab, i nibióbka amgoldako akó umul baindako. Ia God kauabkwata gyakolaeda? Koke. 10 Ia amkomana, wa ini poko kibünkü bóktanórr, oya zaget pam nidipakla? Amkoman, ini poko kibünkü wialómórr, zitülkus nótó kesu angónda akó küp nótó ausda, i nizana ene zaget ki tónggapóni, ⌊gedlóngóm baindi⌋ i sab abülan poko ipüdi. 11 Zitülkus samuan morroal küp kidi baritóp yabü aodó, da wa taia ki ne büban elklaza yabükagab nóma yazebrre. 12 Zitülkus ngibürr Godón zaget pamab dümdüm asine yabükagab ngyaben elklaza azebóm, amkoman, kibü dümdüm wirria ibü dümdümdügab.

A ki ma ini dümdüm koke mamunóp. Da ki azid aengóp, a ki elklazam koke batop, igósüm ki Kerrisonkwata Morroal Bóktanan kwat anómóm koke kwarilürr. 13 Amkoman, e umulakla igó, ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ nidi zagetódako, i darrü poko apadódako ene alo klamdógab, pamkolpama ne kla amarrudako Godón Gyabi Müótüdü Godón aliónüm. ⌊Altadó⌋ nidi zagetódako, i kari murr poko azebdako ene ⌊urdü amsel lardógabi⌋, pamkolpama ne kla amarrudako altadó Godón aliónüm. 14 Ene dadan ngarkwatódó, Lod arüngi bóktanórr wagó, Morroal Bóktan nidi adrratódako, i gaodó ki kwarilün ngyaben elklaza azebóm ibükagab, ibü bóktan nidi arrkrrudako.

15 A ka küób darrü inzan dümdüm kokean mamoarró. Akó ka ini poko igósüm koke wialómdóla igó, e sab kürüka inzan elklaza tólbael kwarilo. Ka ne ngyaben elklaza nóma ki yazeba darrü olomdógab, ka kólba dümdüm ki imrüka ikub bagürüm igó, ka darrü kla koke ipadórró yabükagab. Kürü büdülüm morroala ngyaben elklaza azebdógab. 16 Kürü dümdüma ikub bagürüm, a igósidi kokea, ka Yesunkwata Morroal Bóktan büdrratdóla. Zitülkus módóga, ene wata Lod tüób kürü nótó kyalórr Morroal Bóktan büdrratóm. Da módóga, ka ne Morroal Bóktan koke nóma büdrratlo, oya ngürsila sab tame kürüka! 17 Ka ne kólba gyagüpitótókdógab Morroal Bóktan nóma büdrratlo, kürü dümdüm asi yarile darrem kla apadóm. A zitülkus ka ene kla koke tólbaeldóla kólba gyagüpitótókdógab, ka tólbaeldóla zitülkus Lod kürü kyalórr tólbaelóm, gyagüpi tótókde igó wa, ka sab morroal tólbaelo. 18 Da kürü darrem laróga? Wata ini kla: Morroal Bóktan büdrratóde, ka wata popa tólbaeldóla, igósüm ka kólba dümdüm koke mamoalo Morroal Bóktan büdrratóde.

19 Enanla ka popadóla akó darrü paman kokela, ka kólba ⌊leba zaget⌋ pamzan baindóla blaman pamkolpamdó, abün pamkolpam azebóm Kerrisonkü. 20 Zu pamkolpamdó, ka Zu pamzan baindóla, Zu pamkolpam azebóm. Ibüka, Mosesón gida murrdü nidi ngyabendako, ka ibüzan baindóla gida murrdü ngyabende, ibü azebóm gida murrdü nidi ngyabendako, enanla ka küób gida murrdü koke ngyabendóla. 21 Ibüka, Mosesón gida kalkuma nidi ngyabendako, ka ibüzan baindóla, gida kalkuma ngyabende, ibü azebóm, gida kalkuma nidi ngyabendako, enana ene inzan kokea igó, ka Godón gida kalkuma ngyabendóla, a ka wa Kerrison gida murrdü ngyabendóla. 22 Ka inkü nómadóla, noan gyagüpitótókan arüng babula,* noan gyagüpitótókan arüng babula: Ma atang opor 8:7 ngakanke. ka darrü kla koke tónggapóndóla, i nekwata gyagüpi tótókdako wagó, ene kolaea. Ene igósüm, ibü azebóm, noan gyagüpitótókan arüng babula. Ka Kerrisonkwata Morroal Bóktan nóma adrratdóla blaman ia-ia kolpamdó, ka ibüzan ngyabendóla, igósüm ka aprrapórr ngibürr zid ninünümo, abün-abün kwate. 23 Ka ini blaman kla igósidi tómbapóndóla ⌊Morroal Bóktan⌋ ayom, igósüm ka sab ene morroal elklaza yazebo, God ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ tónggapónórr pamkolpamdó, Morroal Bóktan amkoman nidi angundako akó mamoandako.

24 E ia umul-kókakla igó, buso barngindü blaman buso pama busodako, da wata darrpana apadóda darrem kla? E wata inzan wirri arüngi busurre, wazan busoda darrem kla apadóm. 25 Blaman pam, ubi nibióbe barnginüm, tibiób büb balngomóldako blaman kwata: I wirrianbóka bütanindako akó i darrü kla koke tónggapóndako, ibü büb ne klama kena kolae yó. I ene kla go igósüm tómbapóndako pórngae-e tónggapórrón singül müóngdur apadóm, sab ne darrem klama kolae baine. A mi go mibiób balngomóldakla, ene darrem kla apadóm, sab ne klama kokean kolae baine. 26 We ngarkwatódó, ka inzan pamzan koke busodóla, popa nótó busoda. Ka inzan pamzan koke gazirrdóla, tang popa nótó amanda. 27 Koke, ka kólba büb karrkukus aindóla oya alngomólóm, igósüm ka kólba darrem kla koke areno kürü bóktan amgol kakóm, buso pamzan amanikdako buso barngindügab, zitülkus wa barngin gida koke mamoanórr.