2 Ndɔ ɛ́kéné ɛ́kógé Jisɔs asɛ Pita, Jɛmsi ne Jɔn ákwɔ́ áfɛ́ mfaá Mekwɛ fɔ kpaá. Ájyɛge ájwɔlé ɛbwɔ́ ɛbwɔ́ áke ápɛle menyammyɛ Jisɔs alɔ manshwanege né mbɛ ushu bwɔ́. 3 Gefɔɔ́ ɛyigé mandeé ji akpea yɛ muú ayi akage shwɔne áji nnó ábɛ́ pópó mbɔ apɔ́, yɛ ɛ́bɛ́lé ne uka. 4 Áké ápɛ́le ágɛ́ Ɛlija ne Mosis ákwɔ fwɛ́ɛ ájɔɔ́ge mejɔɔ́ ne Jisɔs. 5 Pita ajɔɔ́ ne Jisɔs aké, “Ata, ɛlɔ́ ndɛre ɛsé délú fa, gɔ́ ɛse détɛ́né óto úlɛɛ́, géma ɛta wyɛ, géma ɛta Mosis, géma ɛta Ɛlija.” 6 Pita akágé se genó ɛyigé ji ajɔ́ɔge néndé ɛfɔ́ ɛ́kwɔ́ ɛbwɔ́ matɔɔ́ dɔɔ́.

7 Ndɛre ajɔɔ́ge mbɔ, áké ápɛlé gekó gekweré ɛbwɔ́ mme ne meko atané né mmu gekó ɛyigembɔ aké, “Gɛ́ge maá wa ayi mbwi metɔɔ́ na, wuúge ne ji.” 8 Tɛ́nétɛ́né yimbɔ áké amagé pɛ ágɛ sé yɛ muú fɔ wɔ́ ɛkosé Jisɔs jimbií ne ɛbwɔ́ ambɔɔ́.

9 Ndɛre ɛbwɔ́ áshulege mékwɛ́ ájyɛɛ́, Jisɔs áji ɛbwɔ́ ɛtu aké ɛ́kagé ágáré muú fɔ genó ɛyige ɛbwɔ́ ágɛné kpaá tɛ ji Maá Ntɛ Mekwaá akwilége né negbo.

10 Áwúgé depɔ tire Jisɔs ajɔɔ́, ábele wyɛ́ détí né mmu matɔɔ́ bwɔ́, ne ágiíge atɛ nkane ulaá mankwilé né negbo útɛné. 11 Ne baá utɔɔ́ Jisɔs bimbɔ ágií ji áké, “Ulannó ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ ájɔɔ́ áké Ɛlija abɔ́ mambɔ mbɛ achwɔ́ ne Muú yi Ɛsɔwɔ akwere ji ɛla gefwa?”

12 Ɛfɛɛ́ Jisɔs akamé aké, “Ɛ́lú wáwálé nnó, Ɛlija abɔ́ mambɔ mbɛ achwɔ́ akwyɛɛ́ unó uko abelé, yɛ́mbɔ ulannó ásáme ntó né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, ‘Maá Ntɛ Mekwaá abɔ mangɛ gejamégé ɛfwyale ne ápaá nyɛ ji, áma shyá jí?’ 13 Yɛ́mbɔ ngárege ɛnyú wáwálé nnó, Ɛlija achwɔ́ mɛ́ ne bɔɔ́ ápyɛ gabo ne ji nkane ɛjií ɛbwɔ́ wyɛ ndɛre abɔ asamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ atomé ne ji.”

14 Ɛbwɔ́ ákérégé meso, ágɛ gejamégé bɔɔ́ ndɛre ánɔɔ́ baá utɔɔ́ abifɔ né mme ánlɛre mabɛ Ɛsɔwɔ anyɛɛ́ mbeé ne ɛbwɔ́. 15 Ne bɔɔ́ bimbɔ áké agɛ́ne Jisɔs ácháné ala ámɛ makpo faŋ álomé ájyɛ táme ji. 16 Jisɔs agií ánlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ aké, “Nde ɛnyú denyɛɛ́ mbeé ne ɛbwɔ́?”

17 Ne mende fɔ né geluagé njune bɔɔ́ bimbɔ aké, “Ménlɛré nchwɔ́ ne maá wa né ɛta wyɛ ayi meló nchyɛ apyɛ́ ji álá jɔ́gé mejɔɔ́. 18 Yɛ́ndégébé meló nchyɛ yimbɔ akwilégé ji mmyɛ, apyɛ ji akwe mme, génfwéné gétánege ji meno, anyɛ́ máŋɛ́né ala nɔ́geé. Nnɛ baá utɔɔ́ byɛ mmyɛ nnó áféré meló nchyɛ yimbɔ, ápulé ɛ́pwɔ.”

19 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛ ɛ́ ndé gefɔge njyɛ ɛni nelá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ? Nkoge mbɔ metɔɔ́ ne ɛnyú nnó? Mmage bɛ́ ne ɛnyú ndɔ ɛnií ne défyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ? Chwɔ́ge me ne maá yimbɔ.”

20 Áchwɔ́ ne maá yimbɔ mbaá Jisɔs.

Ndɛre meló nchyɛ yimbɔ agɛ́né Jisɔs, apyɛ maá yimbɔ akwé mme achuú gbok! gbok, genfwéné getanege meno. 21 Jisɔs agɛ́gé mbɔ agií ntɛ maá yimbɔ aké, “Nemeé niné na nébɛle mɛ́ ji mmyɛ nnó?”

Mende yimbɔ aké, “Nelɔ ji tɛ dembáné.” 22 “Meló nchyɛ yimbɔ ákɛ́lege manwá ji, apyɛ́ ji akwéne gébé ɛyigé fɔ né mewɛ gebé ɛyifɔ né nnyi, Áta gɛ́ ɛsé meshwɛ ɔpoó ɛsé mbɔgé ɔkage pyɛ.”

23 Jisɔs agií ji aké, “Ndé genó wɔ ɔ́jɔ́ge! Nnó mbɔgé ɔkage pyɛ? Ɛsɔwɔ apyɛ yɛ́ndégenó ɛyi gejwɛregé ne muú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji.”

24 Ntɛ maá yimbɔ ala tɛ́nétɛ́né aké, “Me nkamé ne Ɛsɔwɔ, Ata, poó me nkame ne metɔɔ́ ɛma.”

25 Gébégé Jisɔs agɛ́né nnó gejamégé bɔɔ́ áboó áchwɔɔ́ ji mmyɛ, anyá meló nchyɛ yimbɔ aké, “Wɔ mbú ne álú, nnyá wɔ tánege ji mmyɛ. Ɔjyɛ́ mbɔ ɔkerege sé.”

26 Meló nchyɛ yimbɔ apyɛ maá yimbɔ akalé akwé mme ne alé táne ji mmyɛ. Átánégé, maá yimbɔ ala mme nyamé ɛké mewu muú ne bɔɔ́ ágɛ́gé mbɔ áfɛ́rege nnó ágbó. 27 Jisɔs agbaré ji ɛbwɔ, abwɛɛ́ ji akwilé tɛné.

28 Ne Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ákerégé mmu, ágií ji bibií aké, “Ulannó ne ɛsé dépulé meló nchyɛ yimbɔ mambuú apwɔ?”

29 Jisɔs agare ɛbwɔ́ aké, wyɛ lé mmyɛmenɛne ne ɛkage fɛré gefɔgé meló nchyɛ yina. * Ɛlú wáwálé nnó: Manlya menyɛɛ́ kpekpe ápɔ́ né gejamégé gekwene bɔ ŋwɛ bi mbɛmbɛ abi ábɔ́ ásame.

30 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ályá mbaá yimbɔ ákoó koóge né gebagé mewaá Galilií. Ji ákɛ́légé fɔ́ nnó muú akaá mbaá ayi ji alú. 31 Nénde ji abɔ́ alɛrege ɛbwɔ́ nnó, “Meso gébé áchyɛ́ge nyɛ Maá Ntɛ Mekwaá né amu bɔɔ́ nchyɛ, áwáne nyɛ ji. Yɛ́mbɔ ndɔ ɛlɛɛ́ ɛkwɔnégé, ji akwilege nyɛ né negbo.”

32 Yɛlé ji agaré neka ɛni, baá utɔɔ́ bií ákaá ula wɔ́, ne ámá áfɔ́ɔ mangií ji ula neka ɛníné na.

33 Ɛbwɔ́ ákwɔ́négé né melɔ Kapanɔm, ájyɛ kpɛ né gepú ɛyige ɛbwɔ́ ájwɔle. Jisɔs agií baá utɔɔ́ bií aké, “Ndé ɛnyú denyɛ́ nyɛ mbeé né meti gébégé dechwɔɔ́.”

34 Áwúgé mbɔ, ákwené nyámé getúgé ɛbwɔ́ ábɔ́ ányɛɛ́ mbeé mechɔ́ dékpakpa. 35 Ájwɔ́légé ka, akuú baá utɔɔ́ bií makpo áfyaneápeá, áchwɔge, ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Mbɔge muú akɛlege mambɛ́ muú kpaá né geluage nyú, abɔ́ mambɛ ndɛre maá defwɛ́ akpáné defwɛ mbaá abifɔ.” 36 Ajɔge mbɔ, akuú maá fɔ kɔɔ́ achwɔ́ tɛ́né né metɔɔ́ metɔɔ́ ɛbwɔ́, akpa maá yimbɔ né amu jií ajɔɔ́ ne baá utɔɔ́ bií aké, 37 “Yɛ́ndémuú ayi akamege mampyɛ galɔ́gálɔ́ ne mamane kɔɔ́ nkane ayina né mabɔ ma, ɛbyɛnnó apyɛmbɔ lé ne me ne yɛ́ndémuú ayi apyɛ galɔ́gálɔ́ ne me ntó, ɛbyɛnnó apyɛmbɔ lé ne ntɛ waá yi átɔmé me.”

38 Ne Jɔn akuú Jisɔs aké, “Ménlɛré, ɛsé degɛ́ mende fɔ asɛle mabɔ myɛɛ́ aferege bɔɔ́ aló nchyɛ né mmyɛ. Degɛ́gémbɔ, dégbɛ́ ji gétúgé álá pɔ́ fɔ́ né geluá gesé.”

39 Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Dégbɛgé fɔ gefɔgé muú yimbɔ. Néndé yɛ muú yi asɛle mabɔ ma apyɛɛ́ ufélekpá ne ɛ́wyagé ajɔge gabo getú ya apɔ́, 40 nénde muú yi álá paá ɛsé, alu awesé. 41 Ngarege ɛnyú wáwálé nnó yɛ muú ayi achyɛge ɛnyú ŋkɔ manaá né mabɔ ama gétúgé délu bɔɔ́ ba ayi álá abɔɔ́ nyɛ nsá apɔ́.” † Ɛlú wáwálé nnó: Jisɔs ajɔ́gé mbɔ atóme lé ne gemɛ jií ndɛre muú ayi Ɛsɔwɔ ákwere ji ɛla gefwa.

42 Jisɔs ámá jɔɔ́ aké, “Yɛ́ndémuú ayi apyɛɛ́ mamane kɔɔ́ nkane ayina ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne me nnó apyɛ gabo, ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó áshií ji gekpɛ́kpɛ́gé ntaá né gemɛ, áŋmé ji né gentoógé ɛbɛɛ́ mega. 43-44 Ama jyɛ mbɛ aké, mbɔgé ɛbwɔ wyɛ ɛpyɛ́ wɔ nnó ɔkwéné mabɛ́ Ɛsɔwɔ, sɔ́ ɛwu ɔfómé, ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó ɔkpɛ né geŋwá gechúchúle ne nnó ɔkpɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé ne amu apea. ‡ Ɛlú wáwálé nnó: Malɔ 44 ne 46 ápɔ́ fɔ́ né gejámégé bɔ ŋwɛ. Unó bi ájɔɔ́ né malɔ ayina úlú wyɛ ɛké ɛbi ájɔɔ́ né malɔ 48. 45-46 Ne mbɔgé geká jyɛ ne gétene wɔ nnó ɔkwéné mabɛ́ Ɛsɔwɔ, sɔ́ geji ɔfómé, ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó ɔkpɛ né geŋwá geká géma ɛpwɔ nnó ɔkpɛ uka upea né ntoné mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé ne bɔ dámmwɔ́lé bií ntó ala gboó. 47 Ne mbɔgé dambɔɔ́nnyi wyɛ atene wɔ nnó ɔkwéné mabɛ́ Ɛsɔwɔ, pwɔ́lé ji ɔfómé, ɛ́lú galɔ́gálɔ́ nnó ɔkpɛ né gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gechúchúle ne nnó ɔkpɛ né ntoné mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé ne amɛ́ ápeá. 48 ‘Mbaá yi bɔ dámmwɔ́lé bí álá gboó, ne mewɛ ɛwu ntó ɛla nomege.’

49 “Yɛ́ndémuú awuú nyɛ mewɛ né menyammyɛ wuú wyɛ nkane muú áchwarege mega né menyɛɛ́ nnó ɛ́kágé áchɔɔ́.

50 “Mega ɛ́lú genó gelɔ́gélɔ́, ne mbɔgé mega ɛ́lá pɔ́ sé ne ugɔ bií, ápyɛɛ́ mbɔ nnó ne ɛwu ɛma ɛgɔɔ́?

“Ɛwéna ɛ́lɛré nnó ɛnyú débɛ́ ɛké mega, dényɛgé nesɔ ne atɛ.”