7
Dépagé mpa bɔɔ́ ne metɔɔ́ usɔɔ́
(Luk 6:37, 38, 41, 42)
1 “Dépagé mpa atɛ ne defya, nnó ɛ́kagé Ɛsɔwɔ apa awe nyú. 2 Néndé gefɔɔ́ ɛyigé dépáne mpa atɛ, wyɛ́mbɔ ntó ne Ɛsɔwɔ ápáne awu nyú. Gefɔɔ́ ɛyígé démɛge genó déchyɛ́ge muú, mbɔntó ne ámɛge nyɛ áchyɛɛ́ ɛnyú. 3 Ulannó ɔ́chɛ́rege ɛkɛ́kɛ́ gabo ayi alu ɛke maá gejwaá né dambɔɔ́nnyi ntɛ meŋmɛ́ wyɛ́ ɔla ɔfyɛɛ́ mekpo ne gabo ayi alu ɛke mekwɔkwɔ né dambɔɔ́nnyi awyɛ wɔmbɔɔ́? 4 Ɛ́pyɛmbɔ nnó ne ɔjɔɔ́ ne meŋmɛ́ wyɛ́ nnó, ‘Lɛ́ré me nféré wɔ maá gejwaá ayi alú wɔ né dambɔɔ́nnyi’ ayi ɔ́lá gɛ́né mekwɔkwɔ ɛwé ɛkwere wɔmbɔɔ́ né dambɔɔ́nnyi? 5 Wɔ muú dembwɔ́lé bɔ́ kpɛ́ mbɛ féré ntó mekwɔkwɔ ɛwe ɛlú wɔ́ né dambɔɔ́nnyi, ɔké ɔgɛne mbaá cháŋéné ne ɔféré ɛkɛ́kɛ́ gejwaá ɛwé ɛ́lú meŋmɛ́ wyɛ né dambɔɔ́nnyi.
6 “Débɔgé fɔ unó Ɛsɔwɔ déchyɛ́ mbaá bɔɔ́ abi álá bɔɔ́ gébé ne ji wɔ́. Álu ɛké bɔ mammyɛ. Depyɛgé mbɔ abwɔlege mmyɛ ánɔ ɛnyú. Débɔgé fɔ́ genó gelɔ́gélɔ́ déchyɛ́ge mbaá bɔɔ́ abi álú ɛké ukwende, depyɛgé mbɔ ájyárege geji ne uká ábulé né utwɔntwɔ.
Jisɔs alɛrege nnó ɔké ɔkɛlege genó, gií Ɛsɔwɔ né mmyɛmenɛne
(Luk 11:9-13)
7 “Gige wyɛ Ɛsɔwɔ gige, achyɛge nyɛ́ ɛnyú unó bi dekɛlege, kɛlege wyɛ kɛlege ápyɛ nyɛ́ ɛnyú degɛ ubi. Dóoge wyɛ menombi doó, anénege nyɛ ɛnyú ɛwú. 8 Néndé muú yi agigé genó, asɛle nyɛ, ne ayi akɛlégé, agɛne nyɛ, ne muú yi adogé menómbí, ánénege nyɛ́ ji ɛ́wú. 9 Ndé muú nyú ayi maá wuú agigé ji brɛd áchyɛ́ge ji ntaá? 10 Ne yɛ ɛbɛ ɛlé nnó agií ji meshuú áchyɛ́ge ji mmyɔ? * Ɛlú wáwálé nnó: Bɔɔ́ Jus aseé manyɛ mmyɔ. 11 Mbɔgé ɛnyú ákwaá abi délú bɔɔ́ nchyɛ, dechyɛge unó ulɔ́úlɔ́ mbaá baá nyú, ndé gepyɛ ne Ntɛ nyú Ɛsɔwɔ muú alu né mfaánebuú alá chyɛ́gé unó ulɔ́úlɔ́ mbaá bɔɔ́ abi ágíge ji ubi?
12 “Depɔ deko ɛtire menjɔɔ́ mbɔ delú nnó, pyɛ́gé ɛtá bɔɔ́ wyɛ́ genó ɛyígé dekɛ́lege nnó ápyɛ ɛta nyú. Gɛ́ mémma mechɔ ɛwé mabɛ́ Mosis ne bɔɔ́ ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ ábɔ́ ásamé na.
Menómbí mamkpɛ né geŋwá ɛyí gélá gebyɛɛ́ ɛ́lú mámále
(Luk 13:22-30)
13 “Koóge né menómbi ɛwé ɛ́lú mámálé néndé ɛwé muú akogé wyɛ ajyɛ né meti negbo ɛlu fuú. Ne gejamégé bɔɔ́ ákwɔ́lege le ɛ́wú. 14 Yɛ́mbɔ menombi ɛwé muú ákóge wyɛ́ ájyɛɛ́ né meti geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ ɛ́lú mámálé ne meti ɛwémbɔ ɛ́pɔ́ kɔkɔge. Ne bɔɔ́ abi ágɛne ɛwu ája wɔ́.
Genɔɔ́ ne umpomé bií
(Luk 6:43, 44)
15 “Sɛ́ge gébé ne bɔɔ́ gebyɔ́ abi áké álú bɔɔ́ ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ. Ɔgɛgé ɛbwɔ́ né amɛ álú nyameé ɛké magɔ́nŋme, nsanjí ɛ́lé ukwaála. 16 Dekage nyɛ́ ufɔɔ́ bɔɔ́ ɛbi ɛbwɔ́ álú né gepɔ ɛyigé ɛbwɔ́ áwyaá, wyɛ ndɛre ákáge genɔɔ́ né umpomé bií. Muú ákágé jyɛ fɔ́ né dánsɔ ákyɛ́ gempomé ɛyigé gegɔɔ́. Muú ajyɛ fɔ́ né agbójɛ́lé ákyɛ́ geloge sokoro. 17 Unɔɔ́ ulɔ́ulɔ́ uwɔme umpomé ulɔ́úlɔ́, ɛbi uboubo uwɔme umpomé uboubo. 18 Genɔɔ́ gelɔ́gélɔ́ géwɔ́mé fɔ́ umpómé uboubo ne ɛyi gebogebo géwɔ́mé fɔ́ umpomé ulɔ́úlɔ́. 19 Ne yɛ́ndé genɔɔ́ ɛyí gélágé wɔ́mé umpomé ulɔ́úlɔ́ mbɔɔ́ mekɔɔ́ ákɛle geji ásɔré áfyɛ́ mewɛ. 20 Mechɔ́ ɛwé me njɔɔ́ mbɔ, ɛlú nnó, dékaáge nyɛ́ bɔɔ́ gebyɔ́ abi áké álú bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ né gepɔ ɛyigé ɛbwɔ́ áwyaá.
Jisɔs agarege nyɛ́ bɔɔ́ abifɔ nnó ji akaágé ɛbwɔ́
(Luk 13:25-27)
21 Jisɔs ama jyɛ mbɛ mánjɔɔ́gé aké, “Ɛpɔ́fɔ́ yɛ́ndémuú ayi akúu me ‘Ata Ata’, ne anyɛɛ́ nyɛ́ gefwage Ɛsɔwɔ. Ɛle bɔɔ́ abi ápyɛ́ genó ɛyigé ntɛ wa Ɛsɔwɔ muú alu né mfaánebuú akɛ́lege ne anyɛ́ nyɛ geji. 22 Ne bií mpa Ɛsɔwɔ úkwɔnégé, bɔɔ́ ájɔɔ́ge nyɛ́ ne me áké, ‘Ata Ata! Pɔ nnó ɛsé ne Ɛsɔwɔ apyɛ dégáre ná bɔɔ́ mekomejɔɔ́ ayi atané ɛta wuú né mabɔ myɛɛ́? Déma débuú gejamégé aló nchyɛ ne déma depyɛɛ́ ntó ukpɛkpɛ unó né mabɔ myɛɛ́?’ 23 Bií bi mbɔ ngarege ɛbwɔ́ gbɔ́gɔ́nɔ́ nnó, ‘Kwílege me ushuú ɛnyú bɔɔ́ abi déla pyɛɛ́ unó bi Ɛsɔwɔ ákɛlege, nkágé fɔ́ ɛnyú!’
Ufɔɔ́ ántɛné upú ápeá
(Luk 6:46-49)
24 “Ne yɛ́ndémuú ayi awuúge unó bi ngare mbɔ uko ne ápyɛɛ́ ndɛre ájɔɔ́ alu ɛké muú déŋgá ayi átɛné gepú jií né mfaá ɛtárávɛ́; 25 yɛ́ manaá ákwe, mannyi akpɛ, ne mbyo amyɛ gepú ɛyigémbɔ gekwene fɔ́, gétúgé átɛ́né géjí né mfaá ɛtárávɛ́. 26 Ne yɛ́ndémuú ayi awúu mekomejɔɔ́ wa yina, ne álá pyɛɛ́ fɔ ndɛre ákɛ́lege; alu ɛké, geŋkekenegé muú ayi atɛné gepú jií né mfaá gesɔɔ́. 27 Manaá ákwegé, mannyi ákpɛgé, mbyo ammyɛgé, gepú ɛyigémbɔ gékwé mme kpakpa!”
Jisɔs alɛrege nkane muú ayi ajɔɔ́gé ɛ́sɔɔ́
28 Jisɔs anérégé manjɔɔ́ depɔ ɛtire na, gejamégé bɔɔ́ abi álú ɛ́fɛɛ́ ála mano mekpo fuú né gefɔɔ́ ɛyígé ji álɛ́rege, 29 néndé álɛ́rege ne ncha ayi atane mbaá Ɛsɔwɔ ɛ́pɔ́fɔ́ ɛke ánlɛré mabɛ́ Ɛsɔwɔ.