Jü Evangelio San Juanta Jïojtekähui
1
Jü Diosta noki áu yorem yáuhuak
Kësam huëpo jü Noki béja aaney. Ïri Noki Diostamak aaney, éntok ínëli jíba Diostukay. Ïri jü kësam huëpo jíba Diostamak aneïhui. Sïme ayukamta áapo ä yáala. Kaa áapörik béchïbotuk kaitatu éiyey. Áapörikut aykay, jü jíapsihuame. Jü jíapsihuame éntok, jü yoremem jíapsita machiriame. Ïri machiria tachiriata bénasi kaa machiku béete; jü kaa machiria éntok kara ä tuucha.
Senu yoreme Diosta bétana äbo bíttuataka ímï aaney, Juan ti téhuaaka. Ïri machiriata bétana nok ïaahuaka äbo bíttuahuak, sïmem ä súalnakë béchïbo, áapörik huämi. Juan kaa jü machiriatukay; ál‑la hua machiriata bétana ä noknakë béchïbo äbo bíttuatukay. Huä tua lútüriapo machiria, sïme yoremem machiriame, ím ániau kóm yebisisey.
10 Ímï ániapo aaney; Dios éntok íkäi ániata áapörik huam ä yáuhuak. Të huame ímï ániapo joome, katim ä tatäyak. 11 Ä géntemmeu yepsak; ímëi éntok, katim ä mabetak. 12 Sïme huame ä téhuam súaleme, éntok ä mabetakame, áa bétanam Diosta usiarimtaka taahua. 13 Ímëri katim yorem áchayhuariapo usiarim bénna, éntokim kaa ímï buíapo yoremem yeu totomtëpo bénna, éntokim kaa yorem éerim ínel éä béchïbo. Ál‑lam tua Diosta bétana yeu yoremtula.
14 Entok iri Noki áu yorem yáuhuak, éntok ito násuk jiápsak. Éntok ä loriatate bitchak, Áchayta looria huépülay Usiaritachi. Sïme tua lútüria éntok tühuara át ayka. 15 Jü Juan áa bétana nookak. Chayeka ínel jiaahua:
—Ïri ájäria hua ínel áa bétana ín jíähui: Huä chúkula ino sáu yebijnakeme, chë nésahue ino béppa, bueïtuk áapo béja ínopat jiápsay.
16 Éntok jü yún ä jípurëu bétana, nat béppate ä mabeta. 17 Bueïtuk Moiséjta huámte juka leyta mákhuak, të jü tua tühua éntok jü lútüria Jesucristota huämi, itou yepsak. 18 Jauhuey júne kaabe Diosta bil-la; ál‑la hua huépul Usiari jíbba, tüisi nákhuame, áapo itom ä täyatuala.
Juan Bautista Jesucristota bétana nookak
(Mt. 3:11-12; Mr. 1:7-8; Lc. 3:15-17)
19 Ïri ájäria jü Juanta nokakähui, júnak jume judíom buere joära Jerusalén bétana jume sacerdotem, éntok leviitam áu bíttuahuako, ä temaij‑ïaahuaka ä jábétukaïhui. 20 Áapo éntok huitti nokaka, áu yeu buíssek:
—Ínapone kaa ájäria jü Cristo.
21 Huanärim ä temajek:
—Empo, ¿jábesäe júntuko? ¿Jachë Elías?
Huanäi Juan am yómmiak:
—Ëe, kanne Elías.
Huanärim ä temajek:
—¿Huanäisu empo hua profeeta yebijnakeme jäni?
Am yómmiaka:
—Ëe, ti ámeu jiaahua.
22 Huanärim ä temajek:
—¿Jábesäe júntuko? Itomë téjhua itom äbo sáhuekame jüneetua béchïbo.
23 Huanäi ínel jiaahua:
—Ínapone jü júya ánia bueka päriapo yeu kíkteka chayemta jíahui bénasi jiaahua: “Böotem lútulaik étapo Señorta huéenake pámani” —profeeta Isaíasta jíakä bénasi.
24 Jume áu bíttuahuakame éntok, pariseromtukay. 25 Huanärim ä temajek, ínel jíaka:
—¿Jatchiakasë júntuk batöa, empo kaa Cristotaka, éntok kaa Elíastaka, éntok kaa profeetataka?
26 Juan éntok ínel am yómmiak:
—Ínapo bäammea batöa; të enchim násuk aane, senu kaa enchim täyähui. 27 Ïri ínel jü chúkula ino sáu yebijnakeme. Áapo ino béppa nésahue; katchanne júne áu kóm chätuka, ä bocha huíkyam búttiapo yúmala.
28 Ïri áma yeu siika Betábarapo, Jordán bathue mayoa huáitanachi, Juanta batöaïpo.
Jesús, jü Diosta Ili Kabara
29 Yokoríapo jü Juan juka Jesústa áu bíchaa huémta bitchak. Huanäi ínel jiaahuak:
—Ïri, ájäria jü Diosta ili Kabara, jü én ím ániapo huaka kaa tühua yáarita yore úhuaame. 30 Ïri ájäria hua ín áa bétana ínel jíakaïhui: “Chúkula senu yoreme yebijnake, ino béppa chë úttiata jípureme; bueïtuk áapo ínopat béja jiápsay.” 31 Ínapone kaa ä täyay; tëne huäri béchïbo yepsak, bäammea yore batöaka Israelitammeu yeu ä machinakë béchïbo.
32 Ínel két jiaahuak, jü Juan:
—Ínapone ä bitchak, juka Espíritu Santota guókouta bénak téhueka bétana át kóm sika áa béppa tahuakamta. 33 Ínapo kaa ä täyay; të hua nee äbo bíttuakame bäammea ín batönakë béchïbo, huäri ínel inou jiaahuak: “Huä jábetachë Espírituta át kóm huémta bíchakätek, éntok át ä tahuako, ïri ájäria jü Espíritu Santoy yore batöame.” 34 Ínapone ä bitchak, éntokne áa bétana nooka, tua Diosta ä Üusitukä bétana.
Jume kësampo discíipulom
35 Yokoríapo jü Juan júchi áma aaney, éntok guoy ä disciipulohuam. 36 Huanäi Juan, Jesústa huämi ják hueramay ä bíchaka, ínel jiaahua:
—¡Juyú! ¡Ïri ájäria jü Diosta ili Kabara!
37 Jume guoyika Juanta majtiähui, Jesústam jíkkajaka, áa sáu sájjak. 38 Huanäi Jesús amáu remteka áa sáu kateme bíchaka, ínel jiaahuak:
—¿Jítasem jaria?
Bempo éntok ínel áu jiaahua:
—Maestro, ¿jáksë jóuhuak?
39 Huanäi ínel ámeu jiaahua:
—Bínem kateka ä bitcha.
Huanärim áamak sájaka ä bitchak, ják ä jóakaïpo. Huanärim áamak áma taahuak, huäri taahuarichi; bueïtuk kúpteka náikim ják jiaahuay.
40 Jü Andrés, Símon Perota saila, ïri jume guoyim násuk juka Juanta nok jíkkajaka Jesústa sáu sikame. 41 Ïri béja juka Símonta ä sailahua bát téuhuak. Huanäi ínel áu jiaahuak:
—Juka Mesíastate téuhuak —Cristo ti téhuaakamta.
42 Huanäi Andrés Símonta Jesústau tójjak. Jesús éntok ä bíchaka ínel áu jiaahua:
—Empo jü Simmom, Jonásta üusi; émpë Cefas ti téhuaanake. (Ímëi téhuam éntok Peero tim jiau báare.)
Jesús, Felipeta éntok Natanaelta núnnuk
43 Yokoríapo Jesús Galiléa buiarähui bíchaa sim báreka, Felipeta téaka ínel áu jiaahua:
—Ino sáukë huéiye.
44 Ïri Feliipe Betsaida pueblopo jometukay. Ímï két jometukay jü Andrés éntok Peero. 45 Feliipe juka Natanaelta téaka ínel áu jiaahuak:
—Béjate ä téula huaka Moiséjta áa bétana huam leypo jïojtekähui, éntok két huam profeetam jïojtekäpo, huaka Jesústa, Joséta üusi, Nazaretpo jometa.
46 Natanael éntok ínel áu jiaahua:
—¿Jachu Nazaret joärapo jita tühua yeu huée mátchi?
Huanäi ínel áu jiaahua jü Feliipe:
—Äbe sika ä bitcha.
47 Jesús éntok Natanaelta áu jëla huémta bíchaka, ínel áa bétana jiaahuak:
—Ímï aane, jü tua israelita; ï óutachi jü ára nókïchiria kaita át ayka.
48 Natanael éntok ínel áu jiaahua:
—¿Jáchisë nee tatäyak?
Huanäi jü Jesús ínel ä yómmiak:
—Felipeta kee enchi núnuyo, chunam bétuk enchi kátekne enchi bitchak.
49 Huanäi Natanael ínel ä yómmiak:
—Maestro, ¡émpë jü tua Diosta Üusi! ¡Émpë jü israelitammeu Rey!
50 Jesús éntok ínel ä yómmiak:
—¿Jachë kíal chunam bétuk enchi kátekne enchi bitchak ti nee emou jíakä béchïbo nee súale? Én éntoke huatek chë íäri béppa machik junne bínnake.
51 Jesús két ínel au jiaahuak:
—Lútüriapone enchimmeu ínel jiaahua: Én naateka téhuekatem áu étapomta bínnake, Diosta ángelesim Yoremta Üusi béppa kóm kateme, éntok áa béppa jikau kateme.