1 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, elment Galileából, és elment Júdának határaiba, a Jordánon túl. 2 Nagy sokaság követte őt, és meggyógyította ott őket.

3 Odamentek hozzá a farizeusok, hogy kísértsék őt, és ezt mondták: „Szabad-e az embernek feleségét bármilyen ok miatt elbocsátani?“

4 Ő pedig így felelt: „Nem olvastátok-e, hogy a Teremtő kezdettől fogva »férfiúvá és asszonnyá teremtette őket?« 5 És ezt mondta: »Ezért elhagyja a férfiú atyját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.« 6 Úgyhogy többé nem kettő, hanem egy test. Amit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza.“

7 Erre azt mondták neki: „Miért rendelte akkor Mózes, hogy válólevelet kell adni, és úgy bocsátani el az asszonyt?“

8 Jézus ezt mondta nekik: „Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte meg nektek, hogy feleségeteket elbocsássátok, de ez kezdettől fogva nem így volt. 9 Mondom nektek, hogy aki elbocsátja feleségét, hacsak nem paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörő; és aki elbocsátottat vesz el, az is házasságtörő.“

10 Erre ezt mondták neki tanítványai: „Ha így van a férfi dolga az asszonnyal, akkor nem jó megházasodni.“

11 Ő pedig ezt mondta nekik: „Nem mindenki érti meg, hanem csak az, akinek megadatik. 12 Mert vannak nemzésre alkalmatlanok, akik anyjuk méhéből születtek így, és vannak nemzésre alkalmatlanok, akiket az emberek tettek ilyenekké; és vannak olyanok, akik önmagukat tették nemzésre alkalmatlanná a mennyeknek országáért. Aki megérti, értse meg.“

13 Ekkor kisgyermekeket hoztak hozzá, hogy kezeit rájuk tegye, és imádkozzék értük. A tanítványok azonban megdorgálták őket.

14 Jézus pedig ezt mondta: „Hagyjátok e kisgyermekeket, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa.“ 15 És kezeit rájuk tette, majd eltávozott onnan.

16 És íme, odajött hozzá egy ember, és ezt kérdezte: „Jó mester, mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek?“

17 Ő pedig ezt mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.“

18 Az megkérdezte: „Melyeket?“

Jézus pedig ezt mondta: „»Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, 19 tiszteld atyádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint önmagadat.«“

20 Az ifjú erre ezt mondta: „Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva; mi fogyatkozás van még bennem?“

21 Jézus ezt mondta neki: „Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem.“

22 Az ifjú pedig ezt a beszédet hallva, megszomorodva ment el, mert sok jószága volt.

23 Jézus pedig ezt mondta tanítványainak: „Bizony mondom néktek, hogy a gazdag nehezen megy be a mennyeknek országába. 24 Ismét mondom néktek: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.“

25 A tanítványok pedig amikor ezeket hallották, felettébb álmélkodtak, és ezt mondták: „Kicsoda üdvözülhet tehát?“

26 Jézus pedig rájuk tekintve mondta nekik: „Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.“

27 Akkor Péter ezt mondta neki: „Íme, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged: mi lesz hát a jutalmunk?“

28 Jézus pedig ezt mondta neki: „Bizony mondom néktek, hogy ti, akik követtetek engem, az újjászületéskor, amikor az Emberfia beül a dicsőségének királyi székébe, ti is beültök majd tizenkét királyi székbe, és ítélkezni fogtok Izrael tizenkét nemzetsége fölött. 29 És aki elhagyta házát vagy testvéreit, nőtestvéreit, atyját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy szántóföldjét az én nevemért, mindaz százannyit kap, és örök életet nyer az örökség szerint. 30 De sok elsőből lesz utolsó és sok utolsóból első.“