Pál apostolnak az efezusbeliekhez írt levele
1
1 Pál, Jézus Krisztus apostola Isten akaratából, az Efezusban lévő és Krisztus Jézusban hívő szenteknek.
2 Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
Lelki áldás Krisztusban
3 Áldott legyen az Isten és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban, 4 aszerint, amint magának kiválasztott minket ő benne a világ teremtése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek őelőtte szeretet által, 5 eleve elhatározva, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az ő akaratának jó kedve szerint, 6 kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben, 7 akiben van a mi váltságunk az ő vére által, a bűnöknek bocsánata az ő kegyelmének gazdagsága szerint. 8 Melyet nagy bőséggel közölt velünk minden bölcsességgel és értelemmel, 9 megismertetve velünk az ő akaratának titkát az ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt magában 10 az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind amelyek a mennyekben vannak, mind amelyek e földön vannak; 11 őbenne, akiben vettük is az örökséget, eleve elrendeltetve annak eleve elvégzése szerint, aki mindent az ő akaratának tanácsából cselekszik, 12 hogy legyünk az ő dicsőségének magasztalására, akik előre reménykedtünk a Krisztusban: 13 akiben ti is, miután hallottátok az igazságnak beszédét, üdvösségetek evangéliumát, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével, 14 aki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon népének megváltására, az ő dicsőségének magasztalására.
Hálaadás és imádság
15 Ezért én is, hallván a ti hiteteket az Úr Jézusban és minden szentekhez való szerelmeteket, 16 nem szűnök meg hálát adni érettetek, emlékezve reátok az én könyörgéseimben, 17 hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adja néktek bölcsességnek és kijelentésnek Lelkét az ő megismerésében, 18 és világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az ő elhívásának a reménysége, mi az ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között, 19 és mi az ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk az ő hatalma erejének ama munkája szerint, 20 amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta őt a halálból, és ültette őt a maga jobbjára a mennyekben. 21 Minden fejedelemség és hatalmasság, és erő és uraság és minden név felett, mely neveztetik, nemcsak e világon, hanem a következendőben is, 22 és mindent az ő lábai alá vetett, és őt tette mindenek fölött az anyaszentegyház fejévé, 23 mely az ő teste, teljessége neki, aki mindeneket betölt mindenekkel.