1 Jesús pu ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj séej nyúucarij jɨmeꞌ. Aꞌyaa pu tɨjɨn:

2 —Aꞌyaa pu tyíꞌeen aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj tɨꞌɨj aꞌɨ́jna jimi ɨ rey tɨ tyuꞌyéꞌestej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ ɨ yójraꞌ huatyényeɨɨchacaꞌ. 3 Aꞌɨ́ɨjma pu huataꞌítyacaꞌ ɨ maj jimi tyíꞌmuarɨeꞌ mej mij uhuojoꞌtájeevej aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ arí huoꞌtáꞌinyej, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huatáꞌinyiihuacaꞌ, camu joꞌcɨɨnyicucaꞌaj maj ajeꞌréꞌnyej.

4 ’Ajtáhuaꞌaj pu séecan huataꞌítyacaꞌ, aꞌyan tyihuoꞌteꞌexáatyeꞌej tɨjɨn: “Aꞌyaa xu tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ nyaj huoꞌtáꞌinyej tɨjɨn puꞌríj tyámuaꞌ tyíꞌeen ɨ cueꞌráj. Nuꞌríj tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj huóꞌcuiꞌnyij ɨ yaꞌmuáatyee ɨ nyaj huaꞌpuꞌujtyeꞌ, néijmiꞌi pu arí tyámuaꞌ tyíꞌeen tyataꞌaj tyij tyuꞌyéꞌestej.” 5 Majta ɨ maj huatáꞌinyiihuacaꞌ, camu huaꞌantzaahuaj. Sɨ́ɨj pu aꞌáa joꞌmej joꞌtɨj tyajáꞌhuasteꞌ, ajta sɨ́ɨj aꞌáa pu joꞌmej joꞌtɨj tyajáꞌtoj, 6 majta séecan mu huoꞌvíviꞌ ɨ maj tyíꞌmuarɨeꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ rey, majta jeꞌej puaꞌaj huóꞌruuj ꞌasta manaꞌaj quee huoꞌcuij. 7 Aj puꞌij ɨ rey huápuɨꞌɨj huatanyúꞌcacaꞌ, tɨꞌquij huoꞌtaꞌítyacaꞌ ɨ juxantáaruꞌustyamuaꞌ mataꞌaj mij huóꞌcuiꞌnyij néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee maj tyíꞌtyacuiꞌcaa majta tyuꞌtyáatɨej ɨ tyihuáꞌchiꞌij. 8 Ajta jeꞌen aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jimi tyíꞌmuarɨeꞌ tɨjɨn: “Puꞌríj néijmiꞌi tyámuaꞌ tyíꞌeen tyej tyij tyuꞌyéꞌestej, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ nyaj huoꞌtáꞌinyej, camu yeveꞌréꞌnyajcuj. 9 Séricuj muaꞌaj, tɨꞌɨj naꞌaj tyiꞌcureꞌnyáatɨmee ɨ juyéj, siataꞌaj huoꞌtáꞌinyej néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee aꞌchu siaj puaꞌmácan tyoonyij.” 10 Matɨꞌɨj mij iiráacɨj ɨ maj jimi tyíꞌmuarɨeꞌ, majta jeꞌen jéehua huaꞌajsɨɨ ɨ tyeɨ́tyee aꞌchu maj puaꞌmácan huátyoj, ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee, majta ɨ maj tyámuaꞌ tyíꞌtyetyeɨtyee, aꞌyaa mu mij tyityoꞌhuájɨstyacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee u chiꞌtáaraꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ rey.

11 Tɨꞌɨj ɨ rey utyájrupij tɨꞌij huoꞌséj aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ huoꞌtáꞌinyej, aj puꞌij séej huaséj tɨ quee aꞌyan eenyeꞌ tyiꞌtyéechan jeꞌej tɨ tyeevíjtyeꞌ tɨꞌɨj tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj huatyényeɨɨchej. 12 Aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Nyaꞌ amíincuj, ¿jiꞌnye petyiꞌtyájrupij aꞌyújna maj pajta quee aꞌyan eenyeꞌ tyiꞌtyéechan tɨꞌɨj tyiꞌtyéevijtɨj tɨꞌɨj tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ huatyényeɨɨchij?” Ajta ɨ aꞌtɨ́j capu huatanyúj. 13 Aj puꞌij ɨ rey aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ tɨjɨn: “Siataꞌaj jaꞌnájɨꞌqueꞌen muácaꞌraꞌan jitze, siajta ɨcájraꞌan jitze, siajta jeꞌen jiꞌrárɨeenyij joꞌtɨj joꞌtɨ́caꞌ. Aj puꞌij juyiinyen ajta jajpuéetzij jaꞌmej.” 14 Jiꞌnye mueꞌtɨ́j mu huatájeeviꞌhuaj, ajta ɨ Dios jeꞌcácaa puꞌuj antyíhuoosij.

15 Majta ɨ fariseos aꞌɨ́ɨ mu joꞌcɨ́j, matɨꞌɨj mij jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej mej mij tyiꞌtɨ́j jɨn jaamuéꞌtɨn aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨꞌij ootyáꞌɨtzeereꞌen, mej mij aꞌɨ́jcɨ jɨn jitzán tyoꞌojpuáꞌrityeꞌen. 16 Aj mu mij séecan huataꞌítyacaꞌ, mej mij jamuán tyuꞌtaxáj ɨ Jesús, majtáhuaꞌaj séecan huaꞌ jamuán ɨ maj Herodes jitze ajtyámaꞌcan, aꞌyaa mu mij tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Maeestro, aꞌyaa tu tyáꞌmuaꞌreej paj aꞌɨ́jna jɨn tyíꞌmuaꞌtaj ɨ tɨ jɨꞌréꞌcan jɨmeꞌ, pajta huáꞌmuaꞌtyej jeꞌej tɨ tyáꞌxɨeꞌveꞌ ɨ Dios, capu aꞌ jitze juxɨeꞌveꞌ jeꞌej maj tyíꞌxaj ɨ tyeɨ́tyee, jiꞌnye capáj aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ mej mij aꞌɨ́ɨmaj tyámuaꞌ mojoꞌsejra. 17 Pataꞌaj taatéꞌexaatyeꞌen: ¿Nyiquij xáꞌpuɨꞌ tyaj tyuꞌnájchij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj huáꞌjijveꞌ ɨ tajtúhuan jitze maꞌcan, caꞌ quee?

18 Ajta ɨ Jesús tɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ maj quee huatoojéꞌyacan jɨn tyéꞌihuoꞌracaꞌaj, sulu mej mij jeꞌej puaꞌaj jáaꞌuuren, aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj mu siaj quee tyiꞌtɨ́j muaꞌreej, ¿jiꞌnye siaj sij tyíꞌtyeseꞌ siaj naatyéeviꞌ? 19 Sianaataséjratyeꞌ ɨ túmii ɨ siaj jɨn tyíꞌnajchitaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jáꞌmuajijveꞌ.

Aj mu mij séej ayaꞌváɨꞌtyej ɨ túmii, 20 ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj nyéerimaꞌraꞌ áꞌseejreꞌ, ajta jiꞌnye ántyapuaj yaj tɨ áꞌyuꞌsiꞌij?

21 Aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌtaꞌijtyeꞌ.

Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siataꞌaj jaatáꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ tajtúhuan tyiꞌtɨ́j tɨ áꞌriaꞌraꞌ puéꞌeen, siajta ɨ Dios tyiꞌtɨ́j tɨ áꞌriaꞌraꞌ puéꞌeen.

22 Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, jeꞌej mu tyoꞌtaséj, ámuꞌuj mij yoorɨéej matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j.

23 Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze, séecan mu aꞌɨ́ɨmaj ɨ saduceos ajeꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi. Aꞌyaa mu aꞌɨ́ɨmaj tyíꞌxaj tɨjɨn camu cheꞌ huatájuuritaj ɨ maj meríj huácuij, aꞌɨ́j mu jɨn aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ ɨ Jesús tɨjɨn:

24 —Maeestro, Moisés pu aꞌyan tyuꞌxájtacaꞌ tɨjɨn tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tɨ nyeɨɨchej huámuɨꞌnyij, ajta quee xu tyiyóomuaꞌcaj, tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ ɨ ihuáariaꞌraꞌ jaꞌancuréꞌviꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jatyéviꞌtɨnyaꞌaj ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ, tɨꞌij jitzán maꞌcan tyiyóomuaꞌaj jáꞌraꞌnyij aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ. 25 Aꞌyaa pu aꞌnáj tyuꞌrɨ́j ityájma jimi, muaꞌráhuaꞌpuacaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj juꞌihuaamuaꞌcaꞌaj. Tɨꞌquij ɨ tɨ vástɨꞌ huatyényeɨɨchacaꞌ, ajta jeꞌen huamuɨ́ꞌ. Capu tyiyóomuaꞌaj jaꞌraa aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ tɨ jatyéviꞌtɨnyaꞌaj, aꞌɨ́j puꞌij jimi huatyáꞌɨtzee ɨ tɨ jeꞌtyáaꞌsej. 26 Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyáaruj aꞌɨ́jcɨ ɨ juutzájraꞌ, ajta jeꞌen ɨ sɨ́ɨj ɨ tɨ huéeicaj jitze, aꞌɨ́ɨ pu ajta jaꞌantyánaxcacaꞌ, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyáaruj, ajta jeꞌen aꞌyan tyaꞌraj tɨ aꞌyan tyihuóꞌruuj néijmiꞌcaa ɨ maj aráahuaꞌpuaj aráꞌasej. 27 Tɨꞌɨj aꞌyan tyaꞌráꞌaj aj puꞌij téꞌej ɨ íitɨꞌ huamuɨ́ꞌ. 28 Arí ijíij, aꞌájna matɨꞌɨj huatájuurej, ¿aꞌtanyíj cɨ́naꞌraꞌan pueꞌéenyeꞌej jaꞌmej, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj aráahuaꞌpuaj aráꞌasej, jiꞌnye néijmiꞌi mu jatyéviꞌtɨnyaꞌaj?

29 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Huápuɨꞌɨj xu muaꞌaj quee tyiꞌtɨ́j jeꞌej tyíꞌmuaꞌreej, jiꞌnye caxu jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze, caxu siajta jamuaꞌtyej ɨ tɨ jɨn ɨ Dios néijmiꞌi putyíꞌuurej. 30 Matɨꞌɨj huatájuurej ɨ muɨꞌchítyee, camu cheꞌ nyejnyeɨꞌchen ɨ tyétyacaa, camu majta ɨ úucaa cheꞌ huɨɨchan, jiꞌnye aꞌyaa mu éenyeꞌej muáꞌjuꞌun matɨꞌɨj ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ Dios tɨ jáꞌsejreꞌ. 31 Ajta aꞌɨ́jna jɨmeꞌ maj ɨ muɨꞌchítyee huatájuuritaj, ¿nyi sequée aꞌnáj joꞌjíjvej ɨ yuꞌxarij jitze tɨ ɨ Dios aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: 32 “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ huaꞌ Dios aꞌɨ́jna ɨ Abraham, ajta ɨ Isaac, ajta ɨ Jacob?” Aꞌɨ́j pu jɨn quee huaꞌ Dios aꞌɨ́ɨjma ɨ muɨꞌchítyee, sulu aꞌɨ́ɨjma ɨ maj júurij.

33 Matɨꞌɨj ɨ tyeɨ́tyee aꞌyan tyáanamuajriꞌ, tyámuaꞌ mu naa tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj.

34 Majta ɨ fariseos, aꞌɨ́ɨ mu tyúusɨɨj matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨ ɨ Jesús huoꞌmuéꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma ɨ saduceos, 35 ajta sɨ́ɨj tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús tɨꞌij jaamuéꞌtɨn tɨjɨn:

36 —Maeestro, ¿tyiꞌtanyí nyúucariraꞌ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́ɨn tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ ɨ Moisés?

37 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—“Huaxɨeꞌveꞌ aꞌ vástaraꞌ tɨ Dios puéꞌeen, néijmiꞌi jɨmeꞌ muaꞌ xɨéjnyuꞌcaa, pajta néijmiꞌi jɨmeꞌ aꞌjúuricamej, pajta néijmiꞌi jɨmeꞌ ɨ paj jɨn maꞌúumuaꞌrej.” 38 Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ taꞌnájcaj, tɨ ajta jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ aꞌɨ́jna jitze ɨ nyúucarij. 39 Ajtáhuaꞌaj pu sɨ́ɨj nyúucarij séejreꞌ tɨ aꞌyan tyáꞌxaj tɨjɨn: “Huaxɨeꞌveꞌ ɨ axaꞌaj tyévij aꞌyájna patɨꞌɨj asɨ́ɨj tyíaxɨeꞌveꞌ.” 40 Aꞌíjna jitze ɨ nyúucarij tɨ huaꞌpuaj aꞌíj pu jitze aróocaꞌnyej néijmiꞌi ɨ nyúucarij, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj, aꞌíj mu majta jitze aróocaꞌnyej.

41 Matɨꞌɨj móoj ajaꞌtyusɨ́ɨriaꞌcaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos, 42 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye muaꞌajmaj tyajamuáꞌmiteerasteꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ? ¿Aꞌtanyíj jitze eerámaꞌcan?

Aꞌyaa mu tyityaatanyúj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́j pu jitze eerámaꞌcan ɨ David.

43 Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye naꞌquij ɨ David, aꞌɨ́jna jitze maꞌcan ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌyan jaatamuaꞌaj tɨjɨn nyavástaraꞌ? Jiꞌnye aꞌyaa pu ɨ David tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

46 Majta ɨ maj jáanamuajriꞌ, camu jeꞌej tyéejtyoj jeꞌej maj tyityaatányuunyij, tɨꞌɨj naꞌaj aꞌájna ɨmuáj, capu cheꞌ aꞌtɨ́j óocaꞌnyajcaꞌaj tɨ tyiꞌtɨ́j jaataꞌíhuoꞌ.