1 Jesús pu eerájraa aꞌájna a Capernaúm tɨꞌquij aꞌáa joꞌmej a Judea ajta aꞌájna pujmuaꞌ a Jordán. Majtáhuaꞌaj mu tyúusɨɨj ɨ tyeɨ́tyee joꞌtɨj joꞌtyávaacaꞌaj ɨ Jesús, aj puꞌij huatyóochej tɨ tyihuóꞌmuaꞌtyej, aꞌyájna tɨꞌɨj tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj. 2 Aj mu mij séecan ɨ Fariseos jimi ajtyáxɨɨriacaꞌ ɨ Jesús, ajta mej mij tyiꞌtɨ́j jɨn jaatyámueꞌtɨn, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨpuaꞌaj jeꞌej tyíɨꞌriitan tɨ ɨ tyáatɨꞌ jaatátoonyij ɨ juꞌɨ́ɨj. 3 Aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye muaꞌajmaj tyajamuaataꞌíj ɨ Moisés?

4 Aꞌyaa mu mij tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Moisés pu tyuꞌtáꞌ tɨ yuꞌxarij jaatapíjtyeꞌen ɨ tɨ jitzán áꞌyuꞌsiꞌij jeꞌej tɨ een jɨn jaatátoj ɨ juꞌɨ́ɨj.

5 Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Moisés pu aꞌyan tyajamuaataꞌíj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj muaꞌaj quee tyihuojóꞌitej. 6 Ajta jájcuaj ɨmuáj tɨꞌɨj ɨ Dios jaatyátaahuacaꞌ ɨ cháanacaj, “Dios pu huóꞌtaahuacaꞌ ɨ tyáataj ajta ɨ íitaj.” 7 “Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ tyáatɨꞌ mahuóohuaꞌxɨj ɨ juhuásimuaꞌ, tɨꞌij juꞌɨ́ɨj jamuán antyóonaxcaj, 8 aꞌyaa mu mij éenyeꞌej muáꞌjuꞌun ɨ maj huaꞌpuaj tɨꞌɨj sɨ́ɨj naꞌaj ɨ tyévij.” Aꞌɨ́j mu jɨn quee cheꞌ huaꞌpuaj, sulu sɨ́ɨj puꞌuj. 9 Aꞌyaa puꞌij tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ ɨ tyáatɨꞌ quee huaꞌajtajaꞌpuanaꞌan ɨ Dios tɨ huaꞌantyásɨɨrej.

10 Matɨꞌɨj meríj chiꞌtáj iiratyáꞌcaj, majtáhuaꞌaj mu aꞌɨ́j jɨmeꞌ tyaataꞌíhuoꞌriꞌ ɨ maj jamuán huacɨ́j. 11 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j juꞌɨ́ɨj huatátoonyij ajta jeꞌen séej ancureꞌviꞌtɨj, aꞌɨ́ɨ pu juxanaꞌcɨreꞌen aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tɨ anaquéej jatyéviꞌtɨnyaꞌaj, 12 ajta tɨpuaꞌaj ɨ íitɨꞌ jucɨ́ɨn huatátoonyij ajta jeꞌen séej jamuán huatyévicheꞌen, aꞌɨ́ɨ pu ajta juxanaꞌcɨreꞌ.

13 Matɨꞌɨj mij tɨꞌríij ayeꞌvéꞌviꞌtɨchej ɨ Jesús tɨꞌij huaꞌajtamuárɨeꞌen, aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j huoꞌtáꞌijmuejriꞌ aꞌtyán maj ahuajaꞌvéꞌviꞌtɨɨcariaꞌaj. 14 Tɨꞌɨj ɨ Jesús huoꞌséj jeꞌej maj rɨjcaj, aj puꞌij huatanyúꞌcacaꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Micheꞌ yeveꞌréꞌnyej mu tɨꞌríij nye jimí, caxu huáꞌijmuejra, jiꞌnye joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj aꞌɨ́ɨmaj mu antyúumuaꞌreeriaj muáꞌjuꞌun ɨ maj aꞌyan een matɨꞌɨj mu tɨꞌríij. 15 Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j quee aꞌyan tyaꞌráꞌastej jeꞌej tɨ ɨ Dios tyíꞌijta aꞌyájna tɨꞌɨj sɨ́ɨj ɨ páꞌrɨꞌɨj, capu aꞌúun joꞌtyárutyij.

16 Aj puꞌij xáxuiꞌcan tyíꞌtɨꞌɨjcɨɨ, ajta tyámuaꞌ tyihuoꞌtyájtoo ɨ Dios jimi huaꞌvaꞌmuɨ́ɨhuaꞌaj séej ajta séej.

17 Tɨꞌɨj ɨ Jesús arí joꞌyiꞌmuɨ́ɨcaj sɨ́ɨj pu aꞌtɨ́j ajeꞌréꞌnyej huatéechisimaꞌaj, aj puꞌij tyítunutacaꞌ ɨ Jesús jimi, tɨꞌquij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—Maeestro mu paj tyámuaꞌ een, ¿jiꞌnye náarɨnyij tɨꞌij náacɨꞌtyij nyaj júurij náꞌraꞌnyij jusén jɨmeꞌ?

18 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye een jɨmeꞌ aꞌyan petyíꞌnyejee yee nyaj tyámuaꞌ een? Sɨ́ɨj puꞌuj séejreꞌ ɨ tɨ tyámuaꞌ een, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Dios. 19 Papuꞌríj jamuaꞌreej jeꞌej tɨ ɨ Dios tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ: “Capáj tyíꞌtyacuiꞌcareꞌen,” “pajta quee tyíꞌxanaꞌcɨreꞌej,” “capáj tyíꞌnahuaꞌaj,” “capáj hueꞌtzij aꞌtɨ́j taavijriaꞌaj pajta quee aꞌtɨ́j cuanamuaj,” “huoꞌtyátzaahuatyeꞌ aꞌ táataj pajta aꞌ náanaj.”

20 Aj puꞌij ɨ aꞌtɨ́j aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Maeestro, néijmiꞌi nu nyeríj jaꞌráꞌastej nyatɨꞌɨj nyanaꞌaj tyuꞌcɨ́leenyiꞌtariacaꞌ.

21 Jesús pu jaaséj ajta tyámuaꞌ tyoꞌtóomuaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ, aj puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tyiꞌtɨ́j pu ooj muáꞌɨtziityeꞌ, áricuj, néijmiꞌi tyuꞌtój ɨ paj tyíꞌijchaꞌɨj pataꞌaj huoꞌrían ɨ túmii ɨ maj quee jeꞌej tyéejviicueꞌ. Aꞌyaa paj jéehua tyaꞌancuriáaꞌsij aꞌájna joꞌtɨj ɨ Dios jáꞌsejreꞌ. Pajta jeꞌen mujoꞌvéꞌmej pej pij nyaj jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen.

22 Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌíjcɨ ɨ nyúucarij, jéehua pu huatóoxaamujri aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ, jiꞌnye jéehua pu tyíꞌijchaꞌɨɨcaꞌaj.

23 Aj puꞌij ɨ Jesús huanyéeriajraa, ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—Tyámuaꞌ pu tyihuáꞌtyesiꞌhuarityeꞌ ɨ chíjtyaanyiꞌij maj utyájrutyej joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.

24 Majta ɨ maj jamuán huacɨ́j jeꞌej mu joꞌtánamuajriꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Jesús ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nyiyóojmuaꞌ, tyámuaꞌ pu tyihuáꞌtyesiꞌhuarityeꞌ ɨ maj jéehua tyíꞌijchaꞌɨj maj aꞌáa joꞌtyájrutyej joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj. 25 Jéetzeꞌ pu quee tyésiꞌ tɨ ɨ caméeyuj anájraꞌnyij ɨ pɨ́ꞌseꞌej jitze, quee tɨpuaꞌaj tɨ chíjtyaanyiꞌ aꞌáa joꞌtyájrutyej joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.

26 Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, jéetzeꞌ mu jeꞌej joꞌtánamuajriꞌ, aꞌyaa mu mij tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj séej jamuán majta séej tɨjɨn:

—¿Aꞌtanyíj aꞌyan rɨnyij tɨꞌij jáahuɨɨreꞌen ɨ Dios jimi?

27 Aj puꞌij ɨ Jesús huaꞌráasej tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ tyétyacaa capu jeꞌej tyíɨꞌrij, ajta capu aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Dios, jiꞌnye capu tyiꞌtɨ́j jatyesiꞌhuarityeꞌ ɨ Dios.

28 Aj puꞌij ɨ Pedro huatyóochej tɨ aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌen tɨjɨn:

—Ityáj tu tyeríj néijmiꞌi tyuꞌtátoj ɨ tyaj tyúꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, tyej tyij ajamuán huacɨ́ꞌcaꞌan.

29 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tɨjɨn tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j tyiꞌtɨ́j joꞌrɨeenyij nye jimi, naꞌríij tɨ ɨ Dios nyuucaaj áꞌtzaahuatyeꞌ, tɨpuaꞌaj juchiꞌij, naꞌríij juꞌihuáamuaꞌ, jutáataj nusu junáanaj, juyójmuaꞌ nusu juchuéj, 30 aꞌɨ́ɨ pu tyaꞌancuriáaꞌsij tɨꞌɨj ooj júurij íiyan ɨ cháanacaj japua, aꞌchu anxɨtyej tyiꞌtɨ́j tɨ jeꞌej tɨpuaꞌaj chiꞌij, naꞌríij juꞌihuáamuaꞌ, junáanaj naꞌríij jutáataj, juyójmuaꞌ nusu juchuéj, tyij ajta jajpuéetzij, tɨꞌɨj utyájrutyej joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj, aj puꞌij jaꞌancuriáaꞌsij ɨ júuricamej tɨꞌij jusén jɨn júurij jáꞌraꞌnyij. 31 Majta mueꞌtɨ́j maj ijíij aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj anáatyij, aꞌɨ́ɨ mu uvéꞌtyajtɨrij, majta mueꞌtɨ́j maj ijíij uvéꞌtyajtɨj, aꞌɨ́ɨ mu anáraꞌsij.

32 Aꞌáa mu joojúꞌcaj a Jerusalén, ajta ɨ Jesús pu anaquéej huamaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj jamuán huacɨ́j. Aꞌɨ́ɨ mu jéehua jutyamuaꞌvaꞌcaꞌaj, majta ɨ maj huaꞌ cújtaꞌ huajúꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨ mu tyíꞌtzɨɨnyaꞌcaꞌaj. Aj puꞌij ɨ Jesús ajtáhuaꞌaj jujɨ́meꞌ huoꞌtajé ɨ maj jamuán huacɨ́j, tɨꞌquij huatyóochej tɨ huoꞌtéꞌexaatyeꞌen jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jaꞌuurej. 33 Aꞌyaa pu tɨjɨn:

—Aꞌyájna siatɨꞌɨj muaꞌaj seríj tyíꞌsej, ijíij tuꞌríj jóꞌjuꞌ aꞌájna a Jerusalén, joꞌtɨj joꞌtátuiiriꞌhuaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, ajta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyihuáꞌmuaꞌtyej ɨ yuꞌxarij jitze ɨ maj jɨn tyíꞌijta, aꞌɨ́ɨ mu tyuꞌtáꞌsij maj jaajéꞌcaj, majta aꞌɨ́ɨjma jimi tyuꞌtátuiireꞌej ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan. 34 Aꞌɨ́ɨ mu jaatyáxaahuariꞌraj, majta jaatyávaxɨꞌɨj, majta jaatyétziꞌtziqueꞌmuaxɨꞌɨj, majta jajeꞌcatan, ajta huéeicaj xɨcáj jitze pu huatájuuritaj.

35 Aꞌɨ́jna ɨ Santiago ajta Juan, yójmuaꞌmuaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Zebedeo, aꞌɨ́ɨ mu ajeꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Maeestro, aꞌyaa tu tyáꞌxɨeꞌveꞌ paj aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tyaj tyimuaatáhuaviiraj.

36 Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye setyáꞌxɨeꞌveꞌ nyaj aꞌyan huárɨnyij jaꞌmua jimi?

37 Aj mu mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌyaa tu tyáꞌxɨeꞌveꞌ paj taatáꞌan tyaj ajcáraꞌsixɨꞌɨn sɨ́ɨj amuácaꞌtaꞌ ajta sɨ́ɨj aꞌ útataꞌ aꞌájna patɨꞌɨj néijmiꞌi jɨn antyíaꞌmuaꞌreeriaj.

38 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Caxu muaꞌaj jamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j siaj nyahuavii. ¿Nyi aꞌyan setyéꞌviicueꞌ siaj jajpuéetzij xáꞌraꞌnyij nyatɨꞌɨj nyáaj tyaꞌajpuéetzij naꞌmej, siajta jóꞌviicueꞌ maj ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej puaꞌaj jamuáaꞌuurej aꞌyájna matɨꞌɨj nyéetzij nyoorej?

39 Aj mu mij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Jiꞌnye tyijtá putujoorej.

Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Muaꞌaj xu jajpuéetzij xáꞌjuꞌun nyatɨꞌɨj nyáaj tyaꞌajpuéetzij naꞌmej, majta jeꞌej puaꞌaj jáꞌmuaꞌuuren matɨꞌɨj majta nyéetzij nyoorej, 40 ajta canu aꞌɨ́jcɨ jɨn antyínyamuaꞌree nyaj jamuaataꞌan siaj ajcáraꞌsixɨꞌɨn sɨ́ɨj nyamuácaꞌtaꞌ ajta sɨ́ɨj nyaꞌ útataꞌ, aꞌɨ́ɨjma pu cɨꞌtyij ɨ maj tyámuaꞌ een.

41 Matɨꞌɨj huóꞌnamuajriꞌ ɨ séecan ɨ maj tamuáamuataꞌ aráꞌasej, muaatanyínyuꞌcacucaꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ Jacobo ajta ɨ Juan. 42 Ajta ɨ Jesús pu huoꞌtajé, ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa xu muaꞌaj tyáꞌmuaꞌreej, jeꞌej maj rɨcɨj ɨ maj tyíꞌijta ɨ cháanacaj japua, caꞌnyíin mu jɨn tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ tyeɨ́tyee, ɨ maj vaꞌcán jɨn tyityatatyíj, aꞌɨ́ɨ mu tyihuáꞌijtyeꞌ jeꞌej maj huárɨnyij ɨ séecan. 43 Ajta jaꞌmua jimi capu aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌyan tyíꞌrɨjcaa. Tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jaxɨeꞌvaꞌaj tɨ vaꞌcán jɨn tyiꞌtyaváaj jáꞌraꞌnyij, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ néijmiꞌcaa huatyáhuɨɨreꞌen, 44 ajta ɨ tɨ jaꞌmua jimi aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌ ɨ tɨ anájcaj, aꞌyaa pu tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn huoꞌtyáhuɨɨreꞌen néijmiꞌcaa ɨ séecan. 45 Jiꞌnye ɨ yójraꞌ ɨ Dios capu aꞌɨ́jna jɨn mujoꞌvéꞌmej mej mij jaatyáhuɨɨreꞌen, sulu tɨꞌij huoꞌtyáhuɨɨreꞌen ajta huaꞌ jitze maꞌcan huámuɨꞌnyij muiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee.

46 Matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Jericó. Ajta tɨꞌɨj ɨ Jesús arí iiramáꞌcaj aꞌájna a chájtaꞌ, majta cújtaꞌ huajúꞌcaꞌaj ɨ maj jamuán huacɨ́j, majta mueꞌtɨ́j ɨ tyeɨ́tyee huaꞌ jamuán huajúꞌcaꞌaj, aꞌáa pu sɨ́ɨj taꞌrácuun jeꞌtyácatyij véjriꞌ juyéj jitze, aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Bartimeo, yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Timeo. 47 Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ tɨ aꞌɨ́ɨn ajaꞌváꞌmaꞌcaꞌaj ɨ Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu ɨ taꞌrácuun huatyóochej tɨ aꞌyan tyuꞌjíjhuaj tɨjɨn:

—Jesús, mu paj yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ David, náꞌancuꞌvaxɨꞌ nyéetzij.

48 Mueꞌtɨ́j mu ɨ tyeɨ́tyee jaatáꞌijmuejriꞌ tɨquee jijhuaj, ajta aꞌɨ́jna jéetzeꞌ pu caꞌnyíin jɨn jijhuacaꞌaj aꞌyan tɨjɨn:

—Mu paj yójraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ David, náꞌancuꞌvaxɨꞌ nyéetzij.

49 Aj puꞌij ɨ Jesús oocháxɨj, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Usioꞌtájee.

Aj mu mij uyoꞌtajé ɨ taꞌrácuun, aꞌyan metyeꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:

—Huatyáꞌcaꞌnyej a tzajtaꞌ, ájchesij, muachóꞌveꞌ ɨ Jesús.

50 Aj puꞌij ayóoraaxɨj ɨ jumáancaj, tɨꞌquij ájtzunacaꞌ aj puꞌij ajeꞌréꞌnyej ɨ Jesús jimi, 51 Jesús puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye petyaaxɨeꞌveꞌ nyaj tyiꞌtɨ́j huáꞌuurej a jimí?

Tɨꞌquij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jna ɨ taꞌrácuun tɨjɨn:

—Maeestro, nyáaxɨeꞌveꞌ nyaj atányeerej.

52 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Puꞌríj paj jóꞌraꞌnyij, papuꞌríj huarúj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ paj tyáꞌantzaahuaj.

Aj puꞌij jiyeꞌtzín tyámuaꞌ huarɨ́j ɨ taꞌrácuun tɨꞌquij atányeeriacaꞌ, ajta jeꞌen jamuán joꞌmej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús joꞌtɨj joomaꞌcaꞌaj ɨ juyéj jitze.