7
Issá gón brátán
1 Randá, Issáyá Jalilá tarr o tába kort. Yahudi áiay kóshay randá atant, paméshká nalótheti Yahudiahá bemánit. 2 Anchosh ke Yahudiáni kápáráni* 7:2 Kápár, kápar, kapar. aid nazzik but, 3 Issáay brátán gón áiá gwasht: “É jáhá bell o Yahudiahá beraw, tán hamá kárán ke taw kanay, tai morid begendant. 4 Kasé ke námdária lóthit, pa chérokái kára nakant. Taw ke é kárána kanay, bell ke sajjahén donyá tará begendit.” 5 Chiá ke brátán ham pa áiá báwar néstat. 6 Issáyá gón áyán gwasht: “Angat á wahd pa man narasetag, bale pa shomá har wahd sharr ent. 7 Donyá cha shomá naprata nakant, bale cha man naprata kant, chiá ke man áiay bárawá gwáhia dayán ke áiay kár sell o gandah ant. 8 Shomá pa é aidá berawét, man annun é aidá nayáyán, chiá ke mani wahd angat narasetag.” 9 Issáyá é habar gón áyán gwasht o Jalilá mant.
Issá Urshalimá rawt
10 Issáay brát ke pa aidá Urshalimá shotant, randá áiay jend ham hamódá shot, bale mardománi chamdidá nashot, chérokái shot. 11 Aiday róchán, Yahudi áiay shóházá atant o jost o porsesha kort ke “á kojá ent?” 12 Áiay bárawá mardománi nyámá pa chérokái bázén gwash o góé hastat, lahtén gwashagá at: “Á sharrén mardé.” Dega lahtén gwashagá at: “Mardomána répénit o gomráha kant.” 13 Bale cha Yahudiáni torsá, kasséá sarzáherá hecch nagwasht.
14 Aiday nyámi róchán, Issá mazanén parasteshgáhá shot o dars o sabak dayagá goláésh but. 15 Yahudián gón hayraté gwasht: “É mardá nawántag, inchok zántkári cha kojá áwortagi?” 16 Issáyá áyáni passawá darráént: “É chizzán ke man sabaka dayán mani naant, cha mani rah dayókay némagá ant. 17 Harkas ke belóthit Hodáay wáhagán sarjam bekant, zánt ke mani sabak Hodáayg ant yá man cha wat habara kanán. 18 Harkas ke watsar habara kant, pa wati mazaniay pésh dáragá habara kant. Bale á kas ke wati rah dayókay shán o shawkatay lóthóka bit, tachkén mardomé o áiá nárásti nést. 19 Záná, Mussáyá Sharyat shomárá nadát, hamá Sharyat ke cha shomá kass áiay sará kár nakanagá ent? Pa ché lóthét maná bekoshét?” 20 Mardomán gwasht: “Tará jenn per ent, kay tará koshit?” 21 Issáyá áyáni passawá gwasht: “Man tahná yak káré kortag o shomá sajjahén chó habakkah o hayrán mantagét. 22 Mussáyá chokkáni sonnat kanag shomárá dát, harchont ke é kár cha Mussáyá bongéj nabutagat o cha kawmay pet o pirénán at o shomá Shabbatay róchá, wati mardénchokkán sonnata kanét. 23 Nun agan pa Mussáay Sharyatay napróshagá shomá Shabbatay róchá mardénchokkán sonnata kanét, chiá mani sará zahr geptagét, ke Shabbatay róchá yak mardomé pa sarjami drahbakshion kortag? 24 Záherá machárét o shawr maborrét, wati hokm o shawrán pa ensáp bekanét.”
Bárén, Issá hamá Masih ent?
25 Gorhá Urshalimay lahtén mardom gwashagá at: “É hamá naent ke áiay koshagay randá ant? 26 Bechárét, tachkátachk o sarzáherá habar kanagá ent o áiá heccha nagwashant, bárén rájay sarók deljam butagant ke é hamá wádah dátagén Masih ent? 27 Má zánén ke é mard cha kojám hand o damagá ent, bale wahdé Masih jáha jant, hechkasa nazánt á cha kojá kayt.” 28 Paméshká, wahdé Issáyá mazanén parasteshgáhay tahá sabaka dát, gón borzén tawáré gwashti: “Shomá maná pajjáha kárét o zánét ke cha kojá án, bale man watsar nayátkagán, mani rah dayók hamá rástén Hodá ent o shomá áiá nazánét. 29 Man áiá zánán, chiá ke cha áiay némagá átkagán o hamáiá maná ráh dátag.” 30 Hamé wahdá, áyán lóthet Issáyá dazgir bekanant, bale hechkasá áiay némagá dast nashahárt, parchá ke angat áiay wahd narasetagat. 31 Bale bázénéá áiay sará imán áwort o gwasht: “Wahdé Masih jáha jant, cha é mardá géshterén mójezah o ajabbatén neshánia kárit?”
Issáay bandi kanagay kóshesh
32 Á gapp o habar ke mardomán chérokái Issáay bárawá gwashtant, Parisián eshkotant. Gorhá mazanén dini péshwá o Parisián pa Issáay dazgir kanagá, parasteshgáhay sepáhig rawán dátant. 33 Á wahdi Issáyá gwasht: “Man pa yak kammokén wahdéá shomay nyámá án o randá wati rah dayókay kerrá rawán. 34 Shomá mani shóházá gardét, bale maná wadi korta nakanét o á jáhá ke mana rawán, shomá átka nakanét.” 35 Gorhá Yahudián gón yakdegará gwasht: “Kojá rawaga lóthit ke má áiá dar gétka nakanén. Bárén, hamá Yahudiáni kerrá rawt, ke Yunániáni nyámá sheng o sháng ant o Yunánián ham sabaka dant? 36 É habar ke á gwashit: ‘Shomá mani shóházá gardét, bale maná wadi korta nakanét’ o ‘á jáhá ke mana rawán shomá átka nakanét,’ áiay é habaray maksad chi ent?”
Zendáp
37 Aiday áheri o masterén róchá, Issá óshtát o pa borztawári gwashti: “Agan kasé tonnig ent, mani kerrá byayt o áp benóshit. 38 Hamá dhawlá ke Hodáay Pákén Ketába gwashit, harkas ke mani sará báwar bekant, shahjóáni rawánén zendáp cha áiay daruná rombit o tachána bit.” 39 É habar áiá Hodáay Pákén Ruhay bárawá gwashtant ke báyad ent áiay báwarmandán dayag bebit. Bale Issá angat pa shán o shawkat narasetagat, paméshká taningah Pákén Ruh bakshag nabutagat.
Mardománi nátepáki
40 Gón é habaráni eshkonagá, lahtén mardom gwashagá at: “Pa del, é mard hamá wádah dátagén nabi ent.” 41 Dega lahtén gwashagá at: “É Masih ent.” Bázénéá chosh ham gwasht: “Masih cha Jalilá jáha jant? 42 Záná, Pákén Ketába nagwashit ke Masih báyad ent cha Dáuday nasl o padréchá bebit o cha áiay shahr, Bayt-Lahemá, byayt?”† 7:42 Samuil Dádgaray Domi Ketáb 7:12 o rand; Miká Nabiay Ketáb 5:2. 43 Hamé dábá mardománi nyámá nátepákié kapt. 44 Lahténá á dazgir kanag lóthet, bale hechkasá áiay némagá dast nashahárt.
Yahudi sarókáni nábáwari
45 Randá, parasteshgáhay sepáhig per tarretant o mazanén dini péshwá o Parisiáni kerrá átkant. Áyán cha sepáhigán jost kort: “Shomá chiá Issá gón wat nayáwortag?” 46 Sepáhigán gwasht: “Tán é wahdi hechkasá é marday dhawlá habar nakortag.” 47 Parisián gwasht: “Shomá ham gomráh butagét? 48 Cha kawmay sarók o Parisián yakkéá áiay sará báwar kortag? 49 Bale anchosh ent, mardománi á romb ke cha Sharyatá násarpad ent, nálat butagéné.” 50 Nikudimusá, ke wat cha Parisián yakké at o péshá Issáay kerrá átkagat, gwasht: 51 “Bárén, Sharyat márá ejázata dant ke kaséay habaráni eshkonag o káráni zánagá pésar, áiá mayárig bekanén?” 52 Áiay passawá gwashtesh: “Taw ham cha Jalilay mardomán ay? Wat patth o pól kan o bechár, hechbar nabié cha Jalilá jáha najant.” 53 Randá, á sajjahén wati lógán shotant.‡ 7:53 Lahtén kwahnén daznebeshtá, bahr 7:53 beger tán 8:11 nést.