9
God akó Zu Pamkolpam
1 Zitülkus ka Kerrisoka dabyórrünla, ka amkoman poko bóktandóla; ka koke tizdóla. Kürü gyagüpitótóka, Godón Samua ne kla balngomólda, ene poko karrkukus ainda. 2-3 Ka igó poko apóndóla, kürü wirri gyaur akó blakón-koke azid asinamli kürü moboküpdü kólba zonaretalabkü. I Zu pamkolpamako, kazanla.* Pol wirri gyaur yarilürr, zitülkus abün Zu pamkolpama Yesun amkoman angun alzizi amaik kwarilürr. Wa ibü zonaretalbóka ngiblian yarilürr, zitülkus ibü abbobat wata darrpan yarilürr, Eibrra-am. Gaodó ne nóma ki yarile, kürü ubi igósa, God kürü ki kómórre akó ki kürrgrrat Kerrisokagabi ibü zid bainüm. 4 I Isrrael pamkolpamako, Godón tóbanan pamkolpam. God ibü bórreanórr olmalzan. God tóba ⌊wirri kómal zyón⌋ okaka imzazilürr ibüka, i ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ nóma agóltagól kwarilürr. God ibü ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ nülinóp akó tóba gida. I Godón ⌊ótók⌋ kwarilürr tóba ⌊Gyabi Müótüdü⌋ zagetóde. God ibü ⌊alkamül-koke bóktan⌋ nülinóp. 5 Eibrra-am, Aesak, akó Zeikob ibü abalbobatalako. Akó Kerriso pamakanzan tamórr, wa ibükagabi amtómólórróna. Wa Goda akó wa blaman kla balngomólda. Pamkolpama oya metat ki yagürnüm! ⌊Amen⌋.
6 Ka wa igó koke bóktandóla igó, God oya alkamül-koke bóktan alkamülürr, wa ne bóktan ekyanórr Eibrra-amón.† Ene alkamül-koke bóktan módóga, God Eibrra-amón olmalbobatal bles ki nirre. A abün Zu pamkolpama ma koke ipüdóp God ne alkamül-koke bóktan ekyanórr, zitülkus i Yesun alzizi amaik kwarilürr. Ka ini poko wialóma, zitülkus ngibürr Isrraelón‡ Isrrael Zeikobón darrü ngi yarilürr. olmalbobatal amkoman Isrrael pamkolpam kokeako, Godón pamkolpam. 7 Akó ⌊Eibrra-amón olmalbobataldógab⌋ ngibürr oya amkoman olmalbobatal kokeako. Ene igó ngarkwatódó, God Eibrra-amka bóktanórr wagó, “Wata sab Aesakón olmalbobatal marü olmalbobatalbóka ngiblianórre.”§ Eibrra-amón ngibürr olmal asi kwarilürr, a Godón tóba alkamül-koke bóktan wata Aesakón olmalbobatalabkü yarilürr. Bwób Zitül 21:12 8 Ene bóktanan küp módóga, Eibrra-am ne olmalbobatal nósenóp, ibükagab ngibürr Godón olmal kokeko. Wata ene olmalbobatal, Godón alkamül-koke bóktan ngarkwatódó babótórrón nidipako, God ibü igó ngabkanda wagó, i Eibrra-amón olmalbobatalako. 9 Ka ini poko wialóma, zitülkus ene alkamül-koke bóktan módóga: “Ka sab tolkomolo angrirrün ngarkwatódó, akó Serra ugón siman olompükü warile!” Ene olom Aesak yarilürr. Bwób Zitül 18:10, 14
10 We koke blakóne, a Rrebeka nis olom nis nulngumilürr darrpan abdógab, mibü abbobat Aesak. 11-12 Ini nis olom nisab ngi módógamli, Isao akó Zeikob. Ibü amtómól akó ibü morroal ó kolae tómbapón küsil namülnürri, God ugón Rrebekaka bóktanórr wagó, “Naret sab zoretan tangdó yarile.” Wa ene poko bóktanórr amtyanóm, wa darrü ilianórr a darrü koke, tóba angrirrün bóktan ngarkwatódó. Wa darrü ilianórr ene zitülkusdü, wa oya ngyaunürr, a ma ene zitülkusdü koke, ene oloman tórrmen tulmilanme. 13 Wata Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Zeikobka kürü ⌊moboküpdü ubi⌋ asi yarilürr, a ka Isaon alzizi amaikürrü.” Malakae 1:2-3
14 Da mi ia poko bóktórre? Ia God dümdüm-koke tonarr tónggapónda? Koke, amkoman kokean! 15 Zitülkus módóga, wa Moseska bóktanórr wagó,
“Kürü gyaur sab oyaka yarile, ka noankamóm ubi baindóla gyaur akyanóm,
akó ka sab kólba morroal tonarr emtyeno oyaka, ka noankamóm ubi baindóla morroal tonarr amtyanóm.” Bazeb Tonarr 33:19
16 Da módóga, God darrü olom koke apadóda ene oloman ubidügabi akó we zitülkusdü koke, wa arüng bütaninda Godón bagürwóman ngitanóm. A God darrü olom apadóda tóba gyaurdügabi. 17 Akó Moses wialómórr Godón Wibalómórrón Bóktandó, God oyaka ne poko bóktanórr parrao* Izipt pamkolpama tibiób king parraobóka ngilianónóp. Moses Isrrael pamkolpam ausüm kain yarilürr Iziptgab, God parraoan moboküp karrkukus yónürr tóba bóktan arrkrrugum. Olgabi parraoan ubi koke yarilürr ibü tótókóm, da God ⌊arüng tonarr⌋ tómbapónórr. azazilüm wagó, “Ka marü igó ngarkwatódó müngrirrü pamkolpam balngomólóm, kólba arüng okaka amzazilüm marükama akó igósüm pamkolpama sab kürü ngi ayo kwarile dudu tüpdü.” Bazeb Tonarr 9:16 18 Da módóga, Godón gyaur ibükama, nibióbkamóm ubi bainda gyaur akyanóm. Akó wa ibü arrkrru-koke kolpamóm byónda, nibióbkamóm ubi bainda.
Godón Ngürsil akó Gyaur
19 Aprrapórr yabükagab darrpana kubó kürüka bóktóne wagó, “Zitülkus God watóke ngibürr kolpamab moboküp nótó karrkukus ninóp tóba bóktan arrkrrugum, wa koke ki bóktóne wagó, i kolae tómbapóndako. Zitülkus módóga, Godón ubia darrü oloma darrü kla tónggapóne, darrü olom babula Godón ubidü bóka bamgünüm.” 20 A ma nótókla, pam? Ia marü dümdüm asine Godka tae bamgünüm? Darrü mariti tónggapórrón alongalo klama ene pam, oya nótó tónggapónórr, koke amtinda wagó, “Ia ma kürü inzan iade kónzapóna?” Aesaya 29:16; 45:9 21 Amkoman, mariti alongalo elklaza nótó tómbapónda, oya dümdüm asine nis alongalo kla tónggapónóm darrpan marit kubkubi: darrpan wirri tóre ngürrankü akó darrü popa ngürrankü.
22 Godón dümdüm asine tómbapónóm, wa ne klamóm ubi bainda. Oya ubi yarilürr tóba wirri ngürsil okaka amzazilüm akó tóba arüng pupainüm. A wa ma wirri zao-zao pam yarilürr, da ibü büsai koke kolae ninóp, oya wirri ngürsil nibióbka yarilürr, amarrón nidi kwarilürr kolae bainüm. 23 Wa wirri zao-zao pam yarilürr tóba ngaru bapón-koke wirrian kómal zyón pupainüm ibüka, oya gyaur nibióbkama, ngaen wa nibiób semanórr tóba wirri kómal zyón apadóm. 24 Mi ta ene pamkolpamab aodómakla, midi, God nibiób ngibaunürr tóba pamkolpamóm bainüm. Wa pamkolpam ngibaunürr wata Zu pamkolpamdógab koke, a ta ibükagab, Zu-koke nidipko. 25 Wazan bóktanórr prropet Oseyaka akó enezan wialómórróna Oseyan pebadó wagó,
“Ngaen kürü pamkolpam koke nidi kwarilürr, ka sab ibü igó ngiblino wagó, ‘kürü pamkolpam’.
Akó ngaen kürü moboküpdü ubi pamkolpam koke nidi kwarilürr, ka sab ibü igó ngiblino wagó, ‘kürü moboküpdü ubi pamkolpam.’ ” Oseya 2:23
26 Akó enezan wialómórróna Oseyan pebadó wagó,
“Dadan pokodó ibüka bóktanórr wagó, ‘E kürü pamkolpam kokeakla,’
ola ibü sab ngiblirre wagó, ‘arról Godón olmal.’ ” Oseya 1:10
27 A prropet Aesaya górrgan yarilürr Isrrael pamkolpamabkwata wagó,
“Enana Isrrael pamkolpam ne abün nóma kwarilo, wamaka nóresako malu kabedó,
wata sab aüdana bamine, Lod nibiób zid nirre.
28 Zitülkus módóga, wa sab ene tüpan pamkolpam kolae tonarrab darrem nülirre, büsai-büsai akó metatómpükü, wa ne poko bóktanórr tómbapónóm.” Aesaya 10:22-23
29 Wata wa inzana, Aesayazan ngaen bóktanórr wagó,
“Wirri Arüng Lod ne olmalbobatal koke nóma ki bimgatórr mibükagabi,
mibü ki kolae tirre nis wirri basirrzan Sodom akó Gomorra.”† Sodom akó Gomorra pamkolpam kari kolae pamkolpam koke kwarilürr. God ibü nis basirr nis uri kolae nyónürr. Bwób Zitül 19:24-25; Aesaya 1:9
Isrrael Pamkolpamab Amkoman Bangun-koke
30 Da mi ia poko bóktórre? Ini pamkolpam, Zu-koke nidipko, kokean nidi bütaninónóp ⌊dümdüm tonarr⌋ kolpamóm bainüm Godón ilküpdü, i ma dümdüm tonarr kolpamóm bainóp tibiób amkoman bangundügabi. 31 A Isrrael pamkolpama, nidi bütanin kwarilürr dümdüm tonarr kolpamóm bainüm, gida mamoande, i gaodó koke kwarilürr dümdüm tonarr kolpamóm bainüm. 32 Koke iade? Zitülkus módóga, i koke bütaninónóp dümdüm tonarr kolpamóm bainüm tibiób amkoman bangundügabi, a wamaka inzana ibü tórrmendógabi. I ene ingülküpdü bodoatnóp, oya ngi módóga, “bodoat ingülküp”.‡ bodoat ingülküp: Wirri ingülküp ne asi nómade kwatódó, darrü oloma tóba ki bodote. Pol igó poko apónda wagó, Yesun büdül krrosdó igó yarilürr, wamaka wirri ingülküpa, pamkolpam müp ne klama alión yarilürr, zitülkus i amkoman koke yangunóp wagó, ibü ⌊Mesaya⌋ sab emkórre krrosdó. 33 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,
“Tübarrkrru, ka Zaeonóm§ Zaeon podoan ngie. Ene pododó Zerrusalem wirri basirr we kwitüm aelórróna. Da Aesaya ibükwata bóktanda, Zerrusalem akó Isrrael. darrü ingülküp* ingülküp wa Yesunbóka apónda. angrindóla, pamkolpama sab ne klamdó bodoatnórre,
darrü wirri ingülküp, i sab ne klamdó balókle.
Nadü oloma oya amkoman angunda akó oyaka ngambangólda, tóba amkoman banguna sab enanóm-koke baine.” Aesaya 8:14; 28:16
*9:2-3 Pol wirri gyaur yarilürr, zitülkus abün Zu pamkolpama Yesun amkoman angun alzizi amaik kwarilürr. Wa ibü zonaretalbóka ngiblian yarilürr, zitülkus ibü abbobat wata darrpan yarilürr, Eibrra-am.
†9:6 Ene alkamül-koke bóktan módóga, God Eibrra-amón olmalbobatal bles ki nirre. A abün Zu pamkolpama ma koke ipüdóp God ne alkamül-koke bóktan ekyanórr, zitülkus i Yesun alzizi amaik kwarilürr.
‡9:6 Isrrael Zeikobón darrü ngi yarilürr.
§9:7 Eibrra-amón ngibürr olmal asi kwarilürr, a Godón tóba alkamül-koke bóktan wata Aesakón olmalbobatalabkü yarilürr.
9:13 Malakae 1:2-3
9:15 Bazeb Tonarr 33:19
*9:17 Izipt pamkolpama tibiób king parraobóka ngilianónóp. Moses Isrrael pamkolpam ausüm kain yarilürr Iziptgab, God parraoan moboküp karrkukus yónürr tóba bóktan arrkrrugum. Olgabi parraoan ubi koke yarilürr ibü tótókóm, da God ⌊arüng tonarr⌋ tómbapónórr.
9:17 Bazeb Tonarr 9:16
9:20 Aesaya 29:16; 45:9
9:25 Oseya 2:23
9:26 Oseya 1:10
9:28 Aesaya 10:22-23
†9:29 Sodom akó Gomorra pamkolpam kari kolae pamkolpam koke kwarilürr. God ibü nis basirr nis uri kolae nyónürr.
9:29 Bwób Zitül 19:24-25; Aesaya 1:9
‡9:32 bodoat ingülküp: Wirri ingülküp ne asi nómade kwatódó, darrü oloma tóba ki bodote. Pol igó poko apónda wagó, Yesun büdül krrosdó igó yarilürr, wamaka wirri ingülküpa, pamkolpam müp ne klama alión yarilürr, zitülkus i amkoman koke yangunóp wagó, ibü ⌊Mesaya⌋ sab emkórre krrosdó.
§9:33 Zaeon podoan ngie. Ene pododó Zerrusalem wirri basirr we kwitüm aelórróna. Da Aesaya ibükwata bóktanda, Zerrusalem akó Isrrael.
*9:33 ingülküp wa Yesunbóka apónda.
9:33 Aesaya 8:14; 28:16