13
Küp Barit Paman Alap-alap Bóktan
(Mak 4:1-9; Luk 8:4-8)
1 Ene dadan ngürr Yesu müót amgatórr, da wa we wamórr Galili Malu kabedó. Wa we mórran-mórran bainürr. 2 Wa olazan yarilürr, wirri pamkolpamab ngoroa oya amarüksimarük yangónónóp. Kan babul nóma yarilürr, da wa butüdü igósidi we kasilürr, we mórran-mórran bainürr, dudu ngoroazan bórranglórr malu kabedó. Luk 5:1-3 3 Olgabi wa ibüka abün elklazabkwata bóktan yarilürr alap-alap. Wagó,
“Darrü küp barit pama we wamórr ⌊wit⌋ küp tüpdü aman-aman aritüm* aman-aman arit: Zu pamkolpama ngibürr alo kla aman-aman arit kwarilürr. apapdó. 4 Wazan ene küp amalórr, ngibürra kwat kabedó balóklórr. Póyaea togobórr, we ololórr. 5 Ngibürra wirri ingülküppükü tüpdü balóklórr. Ene pokodó kari tüp yarilürr. Ene wit guba büsai-büsai igósidi tübausürr, zitülkus ene ingülküp kwitüm tüp tumuman yarilürr. 6 Abüsa nóma tübanikürr, oya urura ene küsil zid igósidi toklomóp, da odalan ngintinóp, zitülkus ibü simkün babul kwarilürr. 7 Akó ngibürr küpa tórezpükü sólmól pokodó balóklórr. Ene sólmóla nóma dódórr bain yarilürr, da ene wit zid ola sarrpi ninóp. 8 A ngibürr küpa ma morroal tüpdü balóklórr. Ene zida küp we bapónóp, ngibürra 100, ngibürra 60, akó ngibürra 30, darrpan küpdügab. 9 Güblang noane, wa ki turrkrru!”
Alap-alap Bóktanan Zitülkus
(Mak 4:10-12; Luk 8:9-10)
10 Yesun umulbain olmala togobórr oyaka, da imtinóp wagó, “Ma ia pamkolpamdó alap-alap iade bóktandóla?”
11 Yesu bóktan we yalkomólórr wagó, “Godón Kingzan Balngomólankwata arrón elklazabóka umul yabü aliórrünako, a ibü koke. 12 Zitülkus módóga, noanko, sab akó oya ene tumum ngibürr iline.† Ini bóktanan küp módóga: Godón Kingzan Balngomólankwata umul nótóke, God oya sab akó ngibürr umul poko iline. Oya sab igósidi ngaru bapón-koke kwarile. A babul noanko, oya sab irrkine, oya kari-kari ne klame. Metyu 25:29; Mak 4:25; Luk 8:18; 19:26 13 Ka alap-alap bóktandóla ibüka, zitülkus enana i azildako, i tai kokean asendako. Akó enana i arrkrrudako, i tai kokean arrkrrudako, akó bóktanan küp ta tai koke apadódako. 14 Da prropet Aesaya Godón igó ne bóktan wialómórr, ibüka errkya küppükü bainda, wagó,
“ ‘E wa sab metat arrkrru wa arrkrru kwarilo, da e ma Godón bóktanan küp tai kokean apad kwarilo.
E wa sab metat azil wa azil kwarilo, da e ma tai kokean asen kwarilo.
15 Zitülkus módóga, ini pamkolpamab moboküp karrkukus bairrünako;
ibü güblang nabeako arrkrrum,
akó tibiób ilküp kuri murrnausóp.
Koke ne nóma, i ki eserre tibiób ilküpi,
akó i ki barrkrrue tibiób güblange,
akó i ⌊küp ki ipüdórre⌋ tibiób moboküpi,
akó i ki tübyalüngórre kürüka, da ka ibü igósidi ki dólóng ninünüma!’ Aesaya 6:9-10
16 “A yabü ilküpa sab bagürwóm esele, zitülkus i asendako, akó yabü güblanga sab bagürwóm arrkrrule, zitülkus i arrkrrudako! 17 Zitülkus módóga, ka yabü amkoman poko byaldóla: abün prropet akó dümdüm ngyaben pamkolpam, ngaen nidi ngyaben kwarilürr, ibü wirri ubi ta asenóm yarilürr, e errkya ne kla basendakla kürü tómbapónde, da i kokean esenóp. Akó ibü wirri ubi ta arrkrrum yarilürr, e errkya ne poko arrkrrudakla, da i kokean barrkrrurr.” Luk 10:23-24
Yesu Küp Barit Paman Alap-alap Bóktan Müsirrga Yónürr
(Mak 4:13-20; Luk 8:11-15)
18 “Da e tübarrkrru, küp barit paman alap-alap bóktanan küp ia laróga. 19 Ene bóktan nótó arrkrruda Godón Kingzan Balngomólankwata, da bóktanan küp koke apadóda, wa igó küpa, kwat kabedó ne küpa balókórr. Kolaean oloma tótókda, ama oyakagab ene bóktan arrkyónda, oya moboküpdü artümürrün ne klame. 20 Ne küpa balókórr wirri ingülküppükü tüpdü, oyankü zamngólda, Godón bóktan dümdüman bagürwómpükü nótó apadóda. 21 A ene bóktana oya bübdü tai koke mórran-mórran bainda, zitülkus oya simkün babulako, da ene bóktana wirrianbóka aebókamde koke ngyabenda. Ngibürr müp tonarra nóma tótókdako oyaka ó ngibürr pamkolpama oya wirri müp alióndako, zitülkus wa Godón Bóktan amkoman angunda, wa büsai-büsai bóleanda amkoman bangun-gum. 22 Akó tórezpükü sólmól pokodó ne küpa balókórr, oyankü zamngólda, Godón bóktan nótó arrkrruda. A tüpan gyakolae akó mórrelwómóm ubia Godón bóktan sarrpi aindamli. Da ene oloma küp koke igósidi bapónda. 23 A morroal tüpdü ne küpa balókórr, oyankü zamngólda, nótó arrkrruda akó küp apadóda, da wa küppükü igósidia, darrüpa 100, darrüpa 60, akó darrüpa 30 darrpan küpdügab.”
Trrabuban Alap-alap Bóktan
24 Yesu pamkolpamdó akó darrü alap-alap bóktan adrratórr. Wagó, “Godón Kingzan Balngomól inzana. Darrü pama morroal wit küp tóba apapdó iritürr. 25 Darrü irrüb, blaman pamkolpam ut nóma kwarilürr, darrü kolae pama tamórr, oya gódam-koke nótó yarilürr. Wa trrabub küp we iritürr wit apapdó, da wa we amgatórr. 26 Ene wit akó trrabuba darrpan pokodó we dódórr bainóp. Küpa nóma tómónóp, da we nómzyetóp. 27 Apap aban zaget pama oyaka togobórr da we bóktónóp wagó, ‘Ngi pam, ia ma morroal wit küp iritürrü moba apapdó, a ene trrabuba wa nubógabi togobe?’ 28 Wa ibüka bóktanórr wagó, ‘Darrü kolae pama tónggapónórr ini kla, kürü gódam-koke nótóke.’ I oya we imtinóp wagó, ‘Marü ia ubia, ki ia ene trrabub aprranóm ogobo?’ 29 Wa bóktan yalkomólórr wagó, ‘Ki yarilün! Zitülkus e ne trrabub nóma eprrónane, e kubó ngibürr wit zidpükü kena eprrónam. 30 Kya elókam, ene wit a trrabub nizana darrpan pokodó ki dódórr bainünüm kókó abül tonarr nóma semrróne. Ene ngürr ka sab abül pamkolpam nilnünümo wagó, “E trrabub ngaen-gógópan dakainamke, da kur bamelamke, sab urdü amselóm. Ene kakóm, e wit dakainamke darrpan pokodó, ama kürü gyagu müótüdü irrbünamke.” ’ ”
Karian Küpan akó Istan Alap-alap Bóktan
(Mak 4:30-32; Luk 13:18-21)
31 Yesu ibüka akó darrü alap-alap bóktan adrratórr wagó, “Godón Kingzan Balngomól inzana, wamaka ne karian‡ karian, Mórrke-mórrke módóga: mustard, alo misan ngitan klama. küpa, darrü pama tóba apapdó ne kla idódürr akó tüpdü irtümülürr. 32 Ene karian küpa blaman küpdügab, a wa ma nóma dódórr bainda, wa wirrian zida blaman didiburr zidüdügab. Wa nugupüm bainda, da igósidi kwitüm póyaea tótókdako tibiób müót balmelóm oya tizdü.”
33 Yesu ibüka akó darrü alap-alap bóktan adrratórr wagó, “Godón Kingzan Balngomól inzana, wamaka istako,§ ist plaoa por bapón klama. Mórrke-mórrke módóga: yeast. kola ne kla yazebe, da abün* abün: Plaoa ngarkwat aprrapórr nis baek namülnürri. plaoapükü we alkomene. Ene ista kubó plaoa kugupidü ola zaget yarile, tai kókó blaman plaoa por baine.”† Ini alap-alap bóktanan küp módóga: Godón Kingzan Balngomól ngaen-gógópan kari yarilürr, solkwat ma amkoman wirri bainürr. Wa blaman bwób gwarróne, ista plaoazan wirri ainda.
Yesu Alap-alap Bóktan Iade Büdrratlórr
(Mak 4:33-34)
34 Yesu wata blaman ini elklaza alap-alap büdrrat yarilürr pamkolpamab ngorodó. Wa ibüka wata alap-alap bóktane bóktalórr. 35 Blaman ini tórrmen tulmila igósidi tómbapónónóp Godón Wialómórrón Bóktan küppükü ainüm, wa prropetódó ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm wagó,
“Ka sab ibüka alap-alap bóktane elklaza müsirrga ninünümo.
Ka sab amgolo, zitüldügab anikürrün ne klamko, tüp a pülpül nóma tómtómórri.” Wórr Peba 78:2
Yesu Ene Trrabuban Alap-alap Bóktan Müsirrga Yónürr
36 Yesu pamkolpamab ngoro nóma bimgatórr, wa we alkomólórr tóba müótüdü. Oya umulbain olmala togobórr, da oya we imtinóp wagó, “Ma kibü tüzazilnüm, trrabubpükü apapan alap-alap bóktanan küp ia laróga?”
37 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Ne pama morroal küp iritürr, wa kótókla, Pamkolpamab Olom. 38 Apap ne klame, wa ini tüpa. Morroal küp, ene pamkolpamako, God nibiób balngomólda Kingzan, akó trrabub ne klame, i kolaean oloman pamkolpamko. 39 Trrabub ne kolae pama iritürr, wa ⌊debóla⌋. Abül ngürr, wa tüpan blakón tonarra akó abül zaget pam, i wa anerruako. 40 Trrabubzan dakaindako akó darrpan pokodó urdü amseldako, tüpan blakón tonarrdó enta sab inzan pokoa tómbapóne. 41 Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab kólba anerru zirrtapónónómo, kólba Balngomól Bwóbdügab ibü dakabainüm, pamkolpam kolae tonarr tómbapónóm nidi zirrbótakdako akó blaman, kolae elklaza nidi tómbapóndako. 42 Ibü sab ⌊metat bólmyan urdü⌋ amórre. I sab yón akó tibiób zirrgüp ola bótak kwarile. 43 A dümdüm ngyaben pamkolpama sab abüsazan zyón bapón kwarile tibiób Aban Balngomóldó. Güblang noane, wa ki turrkrru!”
Anikürrün Mani Alóp
44 “Godón Kingzan Balngomól wirri mani alópzana, tüp pokodó anikürrün. Darrü pama nóma esene, wa akó kubó ngalo-e. Bagürwómpükü we alkomóle, tóba blaman kla we sel nirre, da ene mani alóppükü tüp poko we amige.‡ Ini alap-alap bóktanan küp módóga: Godón Kingzan Balngomóldó bangrin wirri morroala blaman tüpan klamdógabi. Wa mani alópzana; pama tóba blaman tüpan elklaza selbainda ene kla bumiógüm.
Kómal Pelan Alap-alap Bóktan
45 “Godón Kingzan Balngomól akó inzana. Darrü elklaza bumióg pama kubó wame kómal pel§ pel, Mórrke-mórrke módóga: pearl. Oya kak mirria. Ene pela mirrian kak kugupidü dódórr bainda, küp nólama. amkünüm. 46 Da kubó kómalan kla nóma esene, wa kubó alkomóle, tóba blaman kla we sel nirre, da ene pel we amige.* Ini alap-alap bóktanan küp módóga: Godón Kingzan Balngomóldó bangrin wirri morroala blaman tüpan klamdógabi. Wa pelzana; pama tóba blaman tüpan elklaza selbainda ene pel bumiógüm.
Netan Alap-alap Bóktan
47 “Godón Kingzan Balngomól akó netzana. Pama kubó ene net maludü nóma adrrütrre, abün-abün obzek wapi bumige; ngibürr alóng wapi, ngibürr alóng-koke. 48 Ene neta tai nóma byamróke, da kubó nóresdó ugón amrrutrre. Pama kubó bobrrone ene wapi aleanóm. Morroal kla kubó alópdó irrbünórre, akó kolae kla kubó zomale. 49 Tüpan blakón tonarrdó sab inzan yarile. Anerrua sab ogobe kolae kolpam aleanóm dümdüm ngyaben kolpamdógab. 50 Kolae kolpam sab we amórre metat bólmyan urdü, i sab nóla yón akó zirrgüp bótak kwarile.”
Godón Küsil akó Ngaep Bóktan Umulbain Morroala
51 Yesu tóba umulbain olmal we nümtinóp wagó, “E ia blamana ini alap-alap bóktanab küp kuri ipüdane?”
I bóktan we yalkomólóp wagó, “Ó, ki kuri umul bairre!”
52 Yesu akó bóktan we yalkomólórr wagó, “Ini igó pokoa: darrü gida umulbain pam, Godón Kingzan Balngomólankwata ne nótó kuri umul baine akó ipüde, wa müót abzana, küsil akó ngaep elklaza nótó ausda tóba gyagu müótüdügabi.”† Ini alap-alap bóktanan küp módóga: Yesun amkoman bangun pamkolpam errkya inzanako: i Godón ngaen-gógópan bóktan umulako oya gidankwata, akó i ta Yesun küsil bóktan umulako oya Balngomólankwata.
Nazarret Wirri Basirr Pamkolpama Yesun Alzizi Amanikóp
(Mak 6:1-6; Luk 4:16-30)
53 Yesun ene alap-alap bóktan büdrrata nóma blakónórr, wa ene poko we amgatórr. 54 Da wa we wamórr tóbanan wirri basirrdü Nazarret. Wa pamkolpam ibü kwóbbazen müótüdü we umul bain yarilürr, da i gübarirr aengóp. I tibiób bóka bütünóp wagó, “Ini wa ene ⌊wirri gyagüpitótók⌋ nubó yazebe? Wa akó ene wirri arüng elklaza tómbapón nubó umul baine? 55 A wa go ene müót balmel paman olome, Zosepón. Akó oya aip go Merrio. Akó Zeims a Zosep a Saemon akó Zudas enta oya zoretalko. 56 Akó oya bólbótala ta ae ngyabendako. A wa wa ini arüng nubógabi ipüde?” 57 Da i oya we alzizi amanikóp.
Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Prropet wirri ngi atendako ngibürr bwóbdü, a tóbanan basirrdü ó müót pama ama inzan koke.” Zon 4:44 58 I oyazan amkoman koke yangunónóp, wa ola abün ⌊arüng tonarr⌋ koke igósidi tómbapónórr.
*13:3 aman-aman arit: Zu pamkolpama ngibürr alo kla aman-aman arit kwarilürr.
†13:12 Ini bóktanan küp módóga: Godón Kingzan Balngomólankwata umul nótóke, God oya sab akó ngibürr umul poko iline.
13:12 Metyu 25:29; Mak 4:25; Luk 8:18; 19:26
13:15 Aesaya 6:9-10
‡13:31 karian, Mórrke-mórrke módóga: mustard, alo misan ngitan klama.
§13:33 ist plaoa por bapón klama. Mórrke-mórrke módóga: yeast.
*13:33 abün: Plaoa ngarkwat aprrapórr nis baek namülnürri.
†13:33 Ini alap-alap bóktanan küp módóga: Godón Kingzan Balngomól ngaen-gógópan kari yarilürr, solkwat ma amkoman wirri bainürr. Wa blaman bwób gwarróne, ista plaoazan wirri ainda.
13:35 Wórr Peba 78:2
‡13:44 Ini alap-alap bóktanan küp módóga: Godón Kingzan Balngomóldó bangrin wirri morroala blaman tüpan klamdógabi. Wa mani alópzana; pama tóba blaman tüpan elklaza selbainda ene kla bumiógüm.
§13:45 pel, Mórrke-mórrke módóga: pearl. Oya kak mirria. Ene pela mirrian kak kugupidü dódórr bainda, küp nólama.
*13:46 Ini alap-alap bóktanan küp módóga: Godón Kingzan Balngomóldó bangrin wirri morroala blaman tüpan klamdógabi. Wa pelzana; pama tóba blaman tüpan elklaza selbainda ene pel bumiógüm.
†13:52 Ini alap-alap bóktanan küp módóga: Yesun amkoman bangun pamkolpam errkya inzanako: i Godón ngaen-gógópan bóktan umulako oya gidankwata, akó i ta Yesun küsil bóktan umulako oya Balngomólankwata.