1 Yesu Godón Gyabi Müótüdügabizan tubrranórr, oya darrpan umulbain pama we bóktanórr wagó, “Umulbain Pam, ngaka! Ma ini amkoman wirri ingülküp ó amkoman wirri müót ngankónónóm!”

2 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Ma ini ne wirri müót basendóla? Sab darrü ingülküpa aini kokean bamine tóba pabodó. Blaman sab amarrón kwarile ama tüpdü.”

3 Ene kakóm, Yesu ⌊Olib Pododó⌋ mórralórr, Godón Gyabi Müót dakla kabe. Da Pita, Zeims, Zon, akó Endrru oya amtin kwarilürr tibi-tibi pokodó. 4 Oyabóka wagó, “Ma kibü tüzazilnüm ini klama sab nóma tómbapórre? Akó kibü sab laróga umul-umulan ngisitirre igó, ini elklaza tómbapónóm baindasko?”

5 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “E umul-umul kwarilün, sab darrü olom ok ain-gu yabü ilklió büliónüm ibü amkoman bangunüm. 6 Abüna sab kürü ngidü togoble igó bóktankü wagó, ‘Ka watókla, ene ⌊Kerriso⌋, e noan akyandakla.’ I sab abün pamkolpam ilklió nüliónórre. 7 Da e arrkürrgu e igó nóma barrkrrulo wagó, bwób-bwóba tibiób bókrrandako, akó ngibürr bóktan gazirrankwata. Ini klama sab ki tólbaelnóm Godón tóba bóktan ngarkwatódó, a tüpan blakón tonarr wa küsila. 8 Darrü kantrri pamkolpama sab darrü kantrri pamkolpampükü bókrrale. Darrü kingan gazirr pama sab darrü kingan gazirr pampükü gazirr kwarile. Bwób-bwób sab tüpa mórrbaeng yarile akó wirri ku kwarile. Ini elklaza sab inzan kwarile, wamaka kola ngaen-gógópan azid nóma apadódo marrna bain minggüpanan. Ene azid ngaen-gógópan karia, ama solkwat tai wirri baile.

9 “E yaib umul-umul kwarilünke! Yabü sab wirri pamab tangdó urrbule kotóm. Yabü sab ola okrrale tibiób kwóbbazen müótüdü. Kürübókamde e sab kotóm bórrongo gabena akó king, ibü obzek kwata, ibüka Morroal Bóktan amgolóm kürükwata. Metyu 10:17-20; Luk 12:11-12 10 Da blakón ngarkwata solkwat ki tam, e akó ngibürr pamkolpama ngaen-gógópan Morroal Bóktan kürükwata amgolólamke blaman bwób-bwób. 11 I sab yabü kotódó nóma imarrunórre akó wirri pamab tangdó irrbürre, e singül kwata gyakolaegu e sab ia poko bóktónane. Ene tonarrdó, bóktónamke wata Godón Samua sab yabü ne bóktan nülirre. Zitülkus módóga, yabü kubó ne bóktan yarile, yabü yabióbankagab koke yarile. Ene bóktana sab Godón Samudügab tame. 12 Pamkolpama sab tibiób zonaretal wirri pamab tangdó urrbule büdüldü arrbünüm, akó abala ta sab dadanzan kairre tibiób olmaldó. Olmala sab tibiób aipalabaldó bóka bamgün kwarile akó ibü ta sab inzan wirri pamab tangdó urrbule büdüldü arrbünüm. 13 Blaman pamkolpama sab yabü alzizi zomale, zitülkus e kürü mamoandakla. A kürü amkoman angunüm karrkukus nótó zamngólda kókó blakón tonarrdó, God sab oya zid ine.” Metyu 10:22

14 Yesu akó bóktanórr tóba umulbain olmaldó wagó, “E sab ngazirr kla esenane, ene pokodó zamngólórrón, zamngól-koke bwóbdü.* Ini bóktana Godón Gyabi Müótbóka apónda. Ene ngazirr klama sab ene poko amkoman ⌊tómanan⌋ ngitine Godón ilküpdü.” (Atang olom nótóke, wa ini bóktanan küp tai ki sipa!) “Ini klama sab nóma tómbapóne, Zudiam nidipako, sab podopükü bwóbdü ki busunüm. Daniel 9:27; 11:31; 12:11 15 Mórrkakak kwitüm ne olome,† Ene tonarrdó mórrkakak taptap kwarilürr akó pamkolpama ola mórran kwarilürr. wa koke ki abi ó tóba müót kugupidü koke ki bangri darrü kla apadóm. A wa büsai ki buso tóba zid bainüm. Luk 17:31 16 Ngaon bwóbdü ne olome, koke ki alkomól tóba müótüdü, tumum mórrkenyórr apadóm. A wa büsai ki buso. 17 Sab kari kolae koke yarile ene ngürrdü bikómpükü akó ngómrin kolabkü! 18 E inzan tóre bako kwarilün Godka wagó, ini kolaea koke ki tómbapó güb melpaldó. 19 Zitülkus módóga, ene ngürran ne müpko sab kari kolae koke kwarile, pamkolpama koke kuri ne kla azid aengóp, ngaen zitüldügab, God ini tüp nóma tónggapónórr, kókó errkya. Myamem akó inzan kla babul yarile. Daniel 12:1; Okaka Amzazirrün Kla 7:14 20 Lod ene kolae ngürrab ngarkwat sab tugup tünggürre. Wa ne koke nóma ki tugup tünggürre, darrü oloma kokean ki zid baine. Tóba alearrón pamkolpamab gyaurdügab, wa ene kolae ngürr sab igósidi tugup tünggürre.

21 “Darrü oloma ne yabüka igó nóma bóktóne wagó, ‘Ngakónam, ene Kerriso yóni!’ ó ‘Ngakónam, ene Kerriso módóga!’ - oya bóktan amkoman angun-gu. 22 Zitülkus módóga, obae kerriso akó obae prropeta sab togoble. I sab ⌊wirri tulmil⌋ akó ⌊basen-koke tórrmen⌋ tómbapón kwarile pamkolpam ilklió büliónüm kle-kle kwatódó tótókóm. I ta Godón alearrón pamkolpam ilklió büliónüm kain kwarile. 23 E umul-umul kwarilün, zitülkus ka yabüka ngaen-gógópan blaman bóktan kuri pupo ninünüma!

24 “Da ene ngürrdü, ene müp tonarr kakóm, abüsa sab tümünüm baine. Melpalan ta sab zyón myamem babul yarile. Aesaya 13:10; Izikiel 32:7; Zo-el 2:10, 31; 3:15; Okaka Amzazirrün Kla 6:12 25 Wimurra sab pülpüldügabi tóbalókle, akó pülpüldü ne arüng klamko, i sab mórrbaengóm bairre akó i tibiób pabo sab bimgütórre. Aesaya 34:4; Zo-el 2:10; Okaka Amzazirrün Kla 6:13 26 I sab kürü ugón kóserre, Pamkolpamab Olom nótókla, pülpül pokopükü tótókde, kólba wirri arüng akó kómal zyónpükü. Daniel 7:13; Okaka Amzazirrün Kla 1:7 27 Ka sab kólba anerru ugón zirrtapónónómo blaman bwób-bwób ini tüpdü, solomamtaedó, bolmüótüdü, malubarrdó akó dorrmetódó, Godón alearrón pamkolpam darrpan pokodó dakasum.”

28 Yesu wagó, “Kya pig nugupa yabü kóbó ki umul ninünüm alap-alap bóktane. Oya il tiza óe-óe akó saul nóma bairre, akó küsil pórngaea bamgolóm nóma bairre, da e umul kwarilo wagó, pail‡ pail, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: urur melpal. Mórrke-mórrke módóga: summer. Isrrael bwóbdü küsil pórngaea bamgoldako urur melpal kari poko nómadako. minggüpanana. 29 Da enta inzana, e ini basen-koke elklaza tómbapónde nóma nósenane, e sab umul kwarilo wagó, Pamkolpamab Olom alkomól kari pokoa, wa kuri tame kókó mamtaedóma. 30 Ka yabü amkoman poko byaldóla: ini lüólan pamkolpama sab kokean nurrbarine, kókó ini blaman elklaza sab tómbapórre. 31 Tüp a pülpüla sab bamrüki, a kürü ne bóktane sab kokean bamrüke.

32 “Darrü olom umul babula ene ngürr ó abüs küp ngarkwat nóma semrróne. Kwitüm anerru ta umul kokeako. Akó ka, Aban olom nótókla, ta umul-kókla. Wata Ab umul tebease. 33 E umul-umul akó aerr kwarilün, zitülkus e umul-kókakla kürü alkomól tonarra wa nóma tame. 34 Wa sab inzan yarile, wamaka darrü pama tóba müót amgatódase darrü bwóbdü tótókóm. Wa tóba ⌊leba zaget⌋ pam balngomól arüng nülirre elklaza ngabkanóm. Wa darrpan-darrpan zaget nülirre tómbapónóm, akó wa mamtae ngakan pam ingrine azilüm. Luk 12:36-38 35 Da e ta azil kwarilün, zitülkus e umul-kókakla müót pama sab nóma tolkomóle, aprrapórr tai abüsa mórran kakóm, irrüb zokrrok, sisa anin küsil, ó abüsa nóma tübanike. 36 Wa ugósan ne nóma tolkomóle, wa yabü utüdi koke ki tómrrónónóm. 37 Ka yabü ne poko byaldóla, da ka blaman pamkolpamdó bóktandóla wagó, e azil kwarilün!”