1 Yesu bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: sip kotarr amkoman mamtaeana kubó koke nótó bangrine, a wa kubó ma kotarr angürre bangrinüm, da ene wa amkoman gómól pama. 2 A ene amkoman mamtaeana nótó bangrinda, wa sip ngabkan pama. 3 Da mamtae ngakan pama mamtae tapakue oyankü. Sip ngabkan pama ibü ngian nóma ngibliale, sipa oya bóktan bómgól barrkrrue, da wa ibü nolngomólnórre kalkuma. 4 Wa ibü blaman kalkuma nóma imarrue, tüób kubó singül apóne. Sipa oyaka solodó zutale, zitülkus i umulako oya bóktan bómgól. 5 I umul-kók pamdóma kubó kokean zutale; igósidi busonórre oyakagab, zitülkus i oya bóktan bómgól umul kokeako.”

6 Yesu ibünkü* ibü wa aprrapórr Parrisi apónda (Zon 9:40). ini alap-alap bóktan adrratórr, da i koke emzyetóp wa ne poko apón yarilürr.

7 Da Yesu akó bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: ka mamtaela sipabkü. 8 Singül kwata nidi togobórr,† Yesu kolae sip ngabkan pambóka apónda, amkoman prropet koke nidi kwarilürr. blaman amkoman gómól pam kwarilürr, da ene sipa ibü bóktan koke barrkrrurr. 9 Ka mamtaela. Kürükama nidi tübarrbüle, i sab zid bairre. I sab tübarrbüle akó tübausle morroal paza poko byamkünüm, twala ne pokodó dódórr baindako. 10 Gómól pama wata ugósüm tótókda: gómólóm, büdülümpükü akrranóm, akó elklaza kolae bainüm. Ka wa ugósüm tamórró, i sab arról eserre - ibü ngyaben sab amkoman morroal yarile, darrü kolae babul.

11 “Ka morroal sip ngabkan pamla. Morroal sip ngabkan pama tóba arról akyanda sip zid byónüm. 12 Mani zagetóm noan apadódako, wa tüób sip ngabkan pam kokea: ene sip ta oya kokeko. Wa kubó darrü wirri nurr ume‡ wirri nurr ume, Mórrke-mórrke módóga: wolf. nóma esene tótókde, sip kubó we elókóle. Tüób ma busole. Ene nurr umea kubó sip bumióg yarile akó barre kubó popa arngene. 13 Da wa manim zaget pamzane, wa igósidi busodase. Oya tai gyakolae koke angónda ene sipabkwata. 14 Ka morroal sip ngabkan pamla. Ka kólba sipbóka umulóla, akó ene sip ta kürübóka umulako. 15 We ngarkwatódó, Ab kürübóka umula, ka ta akó Abbóka umulóla. Ka kólba arról akyandóla sip zid byónüm. Metyu 11:27; Luk 10:22 16 Kürü ngibürr sip asiko, da i babulako ini kalkupidü.§ Yesu ibübóka apónda, Zu-koke nidipko. Ka ta sab ibü simarruo: i kürü bóktan bómgól sab arrkrrurre. I ma ugón sab darrpan kwarile tibiób darrpan sip ngabkan pampükü.

17 “Aban ⌊moboküpdü ubi⌋ kürükama, zitülkus ka kólba arról akyandóla, igó ngarkwatódó, solkwat tonarr akó alkomólóm kólbaka. 18 Darrü pama kürü arról kokean ipüde kürükagab, a ka kólba arról pamkolpam akyandóla kólba ubidü. Kürü kari dümdüm ta kokea kólba arról akyanóm. Solkwat kürü akó kari dümdüm kokea kólba arról alkomólóm kólbaka. Ka ini arüng bóktan ipadórró kólba Abdógab.”

19 Zu pamkolpama akó we bürrgrrütóp ini bóktanankwata. 20 Abüna igó bóktan kwarilürr wagó, “Oyaka kolae samua! Wa gonggoa! E oya iade arrkrrudakla?”

21 Ngibürra igó bóktanónóp wagó, “Ini kolae samupükü oloman bóktan kokeko! Ia kolae samu gaodóma, ilküküp murrbausürrün kolpamab ilküp amgolóm?”

22 Pail ngup akó gübarr ngarkwat nóma semrranórr, Zerrusalem wirri basirrdü ugón ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ tórea tómbapónórr, gyagüpi amaniküm Zu pamkolpama ngaen Godón müót tóba tangdó akó ne ngürr ingrinóp.* Ibrru bóktane ini tórean ngi módóga: Kanuka. Mórrke-mórrke ma módóga: Feast of Dedication. Sirria gazirr pama Zerrusalem nóma sipüdóp, i Godón Gyabi Müót kugupidü tibiób godódó tóre kwarilürr aüd pailüm. Nóma amgütóp, ene kakóm, Zu pamkolpama Godón Gyabi Müót akó Godón tangdó ingrinóp. Da ene we tóre yarilürr, ene tonarr gyagüpi amaiküm. 23 Yesu Solomonón Blandadó agóltagól yarilürr, ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ kal akólórrón pul basirrdü. 24 Ngibürr Zu pamkolpama oya we kal-kal yangónóp, da imtinóp wagó, “Ki gyagü-gyagüpakla. Ki marü nadüzan ngarkwat mókyanórre amkoman bóktan amgolóm? Ma kibü dümdüman tilnüm: ia ma ene ⌊Kerrisola⌋?”

25 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka yabü ngaen nüzazilarre, da e kürü bóktan amkoman koke yangunarre. Ka kólba Aban ngidü ne arüng tórrmen tómbapóndóla, kürü pupaindako. 26 A e amkoman koke aebókamde bangundakla, zitülkus e kürü sip kokeakla. 27 Kürü sipa kólba bóktan bómgól arrkrrudako; ka ibübóka umulóla, da i kürü igósidi mamoandako. 28 Ka ibü ⌊ngarkwat-koke arról⌋ alióndóla; i sab kokean nurrbarine. Darrü oloma kokean amóne kürü tangdógab. 29 Kürü Aban arüng wirriana blamandógab† Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: Aba kürü ne kla küliónürr wirriako blaman klamdógab.; wa kürü ne sip küliónürr, darrü oloman gaodó kokea Aban tangdógabi azebóm. 30 Ab a kótó, ki darrpanamli.”

31 Zu pamkolpama akó ingülküp we yazebóp, oya amkalóm. 32 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Ka abün morroal arüng tórrmen tómbapólórró yabü obzek kwata, Aba kürü ne kla küliónürr tómbapónóm; da e wa kürü nadü arüng tórrmendógab ingülküpi amkalóm angóndakla?”

33 Da i bóktan yalkomólóp wagó, “Ma ne morroal arüng tórrmen tómbapón namülnürrü, ki marü wekwata koke mómkórrema ingülküpi. A ene wa igósidi, ma Godón ngi kulaindóla! Ma wa pamakanla, a ma ma müób Godóm bainüm kaindóla!” Lebitikus 24:16

34 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Wialómórróna yabü gidadó wagó, ‘E blaman godakla.’‡ E blaman godakla: Ini Godón bóktan opora pamkolpamdó Wórr Pebadó. Wórr Peba 82:6 35 Godón Wibalómórrón Bóktan Opor kokean alkamürre. Godón bóktana nibióbka tamórr, God ibü dümdüman inzan ngiblianda: god. 36 A wa kótó, ka kólba Godón olombóka nóma ngibliandóla, e wa iade bóktandakla igó, ka Godón ngi kulaindóla? Aba kürü tebe-tebe kümanikürr tóbankü, da wa kürü we zirrkapónórr ini tüpdü. 37 Ka ne kólba Aban arüng tórrmen koke nóma ki tómbapón namüla, e kürü igósidi amkoman angun-gu. 38 Enana e kürü amkoman koke angundakla, ka ne ene arüng tórrmen nóma tómbapolo, e sab wata ene arüng tórrmen amkoman nangunamke. E sab igósidi tai umul bainane wagó, Ab kürüka asine, akó ka asinla Abdó.”

39 I akó Yesun amigópma, da wa ibü tangdógab bamrükürr.

40 Yesu akó alkomólórr Zodan tobarr dakla dorrodó, Zon pamkolpam ngaen-gógópan ne pokodó ⌊baptaes nyónónóp⌋, da wa we burrmatórr. Zon 1:28 41 Abün pamkolpama togoblórr oyaka. I tibióbka bóktanónóp wagó, “Zon wa go darrü ⌊wirri tulmil⌋ kokean tónggapónórr Godón arüng pupainüm. A wa blaman ne poko bóktalórr ini pamankwata, wa amkoman yarilürr!” 42 Da abün pamkolpama Yesun amkoman yangunóp, ola nidi kwarilürr.