1 E kürükagab tikó ipüdamke, ka Kerrisokagabzan tikó apaddóla.

2 Ka yabü bagürdóla, zitülkus e kürü gyagüpi ódóddakla blaman elklazadó akó zitülkus e Yesunkwata umulbain bóktan mamoandakla, ka yabüzan umul ninarre. 3 A kürü ubi wa igósüma, e ⌊küp emzyetórre⌋ igó, blaman pamab singül wa Kerriso-e, akó kolan singül wa müóra, akó Kerrison singül wa Gode. 4 Blaman pama nidi tóredako ó ⌊prropetzan nidi bóktandako⌋ tibiób singül ngablaorrónzanako, i tibiób singül* tibiób singül, wa aprrapórr Kerrisonbóka apónda. büódan ngibtandako. 5 A blaman kola nidi tóredako ó prropetzan bóktandako tibiób singül ngablaorrón-kokezanako, i tibiób singül büódan ngibtandako,† Korrint wirri basirrdü, Polón ngyaben tonarrdó, ene kolae yarilürr igó wa, kola tibiób singül koke ki ngablao kwarilürr. Singül ngablaode, kola amtyan warilürr igó, oya müór asi yarilürr akó wa tóba müóran tangdó warilürr. Wa ne tóba singül koke nóma ki ngablao waril, wa tóba müór büódan ki ngitanórr. zitülkus ene inzana, wamaka ibü singül balükürrünako. 6 Darrü kola ne tóba singül koke nóma ngablo-e, wa tóba órrngóen tugupanan ki singgalgón! A zitülkus ene büódan klama kolan tóba órrngóen tugupanan singgalgónóm ó blaman alüküm, wa tóba singül ki ngablao. 7 Darrü pama tóba singül koke ki ngablao Godón ótókde, zitülkus wa Godón dandang ngarkwatódó tónggapórróna akó wa Godón ⌊wirri kómal zyón⌋ ongang apónda. A kola ma paman wirri kómal zyón ongang apóndo, da wa tóba singül ngablo-e Godón ótókde. 8 Kola paman wirri kómal zyón ongang apóndo, zitülkus pama koldógab koke tamórr, a kola pamdógab katókórr. Bwób Zitül 2:21-23 9 Akó God pam igósüm koke tónggapónórr kol tangamtinüm, a God kol tonzapónórr pam tangamtinüm.‡ Ma aprrapórr igó poko gyagüpi tótókdóla wagó, Pol pam koke ok ainda tóba kol tangamtinüm. Da inzan kokea. Wa ini poko wialómórr, zitülkus God ngaen-gógópan pam tónggapónórr, da solodó wa kol tónzapónórr pam tangamtinüm. 10 We zitülkusdü akó anerruabbókamde, kola tóba singül ngablo-e timamzan amtyanóm wagó, oya müóran balngomól arüng asine. 11 A Lodka dabyórrünzana, kol tebe kokeo pamdógab; pam ta tebe kokea koldógab. 12 Zitülkus módóga, kolazan pamdógab katókórr, ene ta inzana, pam kola alngumildo. A blaman elklaza ma Godkagab tótókdako.

13 E yabiób gyagüpitótók yaib ipüdam: Ia taia kola Godka tóre akom tóba singül ngablao-koke? 14 Mibü pamkolpamab bókam tumtuma yabü inzan bómtyanda wagó, paman ne kokrrap órrngóen asi nóma kwarile, ini klama oyaka büód ódódda, 15 a kolan ne kokrrap órrngóen asi nóma kwarile, ene oya agür ódódda. Zitülkus módóga, God oya kokrrap órrngóen igósüm okyanórr, tóba singül ngablaom. 16 A darrü oloman ne ubi nómada ongyalóm ini bóktanankwata, oya ki umul yó igó, kibü wata ini bókam tumtuma, akó ngibürr Godón sos pamkolpamab ta wata ini bókam tumtuma.

17 A igó umulbain bóktan alióndi ka yabü koke bagürdóla, zitülkus e nóma kwób bazendakla, kolaea tómbapónda a morroala koke. 18 Ngaen-gógópan kürü ubi bóktanóma igó, ka arrkrrudóla wagó, e nóma kwób bazendakla sos pamkolpamzan, e yaib bürrgrratódakla darrü-darrü kopodó akó ka ini bóktan karianbóka amkoman angundóla. 19 Anda, darrü zitülkus asine yabü bürrgrratóm kopo-kopodó, igósüm amkoman moboküppükü nidipako tibiób okaka bairre yabü aodó. 20 E nóma kwób bazendakla darrpan pokodó, ene Lodón Gyagüpi Amanik Alo kokea, e ne kla alodakla. 21 Zitülkus módóga, alo tonarr nómada, e ngibürra yabióban alo kla singül kwata alodakla. Olgabi ngibürr go alomako, akó ngibürra go abün waen anóndako da gorrgorr baindako.§ Ene tonarrdó, Lodón Gyagüpi Amanik Alo dudu alo yarilürr, igó koke igó, wata brred poko akó waen sokol. 22 Wai! Yabü müót babulako alom akó anónóm kugupidü? O ia e gyagüpi tótókdakla igó, Godón sos wata kari klama akó ia e elklaza-koke kolpam büódan ngibtandakla? Wai! Ka dama ia poko bóktono yabüka? Ka ia yabü nagürnünümo? Kokean!

23 Ka yabü koke bagürdóla, zitülkus ka Lod Yesukagab ne umulbain bóktan ipadórró, ka yabü ta umul ninarre. Igó, ene irrüb Zudas Lod Yesun wirri pamab tangdó nóma ingrinürr, Lod Yesu dudu brred ipadórr, 24 akó Godón eso akyan kakóm, wa syórr yangónórr akó bóktanórr wagó, “Ini kürü bübe, ka yabü morroalóm ne kla akyanóm kaindóla. Ini poko metat olngolónke kürü gyagüpi amaniküm.” 25 Ibü alo kakóm, Yesu dadanzan ene waenpükü kübül ipadórr, da wa bóktanórr wagó, “Ini waenpükü kübül Godón küsil ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktana⌋. Kürü óean bókana arüng akyanda. E ini kübüldügab nóma anón kwarilo, ini poko metat olngolónke kürü gyagüpi amaniküm.” Bazeb Tonarr 24:6-8; Zerremaea 31:31-34 26 Da blaman tonarr e ini brred nóma alo akó ini kübüldügab nóma anón kwarilo, e Lodón büdül pupaindakla kókó wa tolkomóle.

27 We ngarkwatódó, brred nótó elo-e ó Lodón kübüldügab nótó enóne Lodón ubi koke ngarkwatódó, wa sab kolae tonarr tónggapóne Lodón büb akó óedó. 28 Da e yabiób ngaen-gógópan bapinane, ene kakóm, brred eloane akó kübüldügab enónane. 29 Zitülkus módóga, nótó nóma elo-e akó enóne Lodón büb amzyat-koke, oya sab zaz irre, wa ne ngarkwatódó aloda akó anónda. 30 We zitülkusdü, abün kolpam yabü aodó ibü arüng babulako akó abün azidako, akó dokyanana kuri nurrbarinürr. 31 A mi ne tai mibiób nóma bapirre, mibü zaz koke tirre. 32 Da Lod mibü nóma zaz bainda, wa mibü dümdüm bainda, igósüm mibü sab elnga koke zaz tirre akó ⌊kolaean darrem⌋ tókyerre ini tüpan pamkolpampükü.

33 Da módóga, kürü zonaretal, e nóma kwób bazelo alom, e yabiób bókyan kwarilo. 34 Darrü olom ne aloa nóma apadóda, wa ngaen-gógópan tóba müótüdü ki elo, igósüm Lod yabü koke zaz nirre, e nóma kwób bazelo. Akó ngibürr elklazabkwata ka sab yabü ikik bókrran bóktan nülinünümo, ka nóma tamo.