1  * Eks 12:21-27 Yis kutmarék yadakwa béret kadaran nyaa dé yaaké yak. Wani nyaa de Juda apakélé kadému sérakne kaké de yo. Wani kadémuké de wo Pasova. 2 Wani tulé de Gotna gaba jébaa yakwa nyédé duna némaan du, apa kudiké kutdéngkwa du wawo waga de Jisasnyét viyaapérekgé mawulé yak. Yate de du taakwa kélik yate waariyamuké wup yate de wak, “Naané Jisasnyét yaga pulak viyaaké naané yo?”

3  * Jo 13:2Wani tulé dé Seten Judasna mawuléba wulaak. Déku nak yé Iskariot. Dé wan Jisasna du nak. 4 Wulaadéka dé Judas ye dé nyédé duna némaan du, Gotna kudi buldakwa némaa gaké téségékwa duna némaan du wawo de wale dé kudi bulék, Jisasnyét deké kwayédéranké. 5 Buldéka de dusék yate de déké yéwaa las kwayéké kudi gik. 6 Gidaka dé Judas kusékéttakne ye dé Jisasnyét deké akélak kwayédéran tuléké dé raségék. Wupmalemu du taakwa Jisas wale ramarék yadaran tuléké dé raségék.

7 Yis kutmarék yadakwa béret kadakwa nyaa dé yaak. Wani nyaa de sipsip nyaanét viyao, Pasova waadakwa tuléna kadémuké. 8 Viyaapérekdakwaké sanévéknwute Jisas dé Pita bét Jonét wak, “Béné ye Pasova waanakwa tuléna kadému kawu saakérabénu naané kaké naané yo.” 9 Naate wadéka bét dérét wak, “Ané yaba kawu saakératuké méné mawulé yo?” 10 Naate waatabétka dé wak, “Mé véknwu. Béné ye Jerusalemét wulae gu tékwa awu yaataran dut nak véké béné yo. Véte béné déku kukba ye wulaadéran gat wulaaké béné yo. 11 Wulae béné wani gana bapadut kéga waké béné yo, ‘Gotna kudiké naanat yakwatnyékwa ban dé ménat kéga dé wo, Wuné wuna du wale Pasova waanakwa tuléna kadému kanaran ga yaba dé tu? Naate dé wo.’ 12 Waga wabénu dé awuréba tékwa némaa ga wakwatnyéké dé yo. Wani gaba kadému kanaran jaabé, ranaran mu wawo dé tu. Béné wani gaba kadému kawu saakéraké béné yo.” 13 Naate wadéka bét ye bét Jisas wakwen pulak bét vék. Vétakne bét Pasova waanakwa tuléna kadému kawu saakérak.

14 Jisas déku nak du wale yae de akwi de kadému kaké de rak. 15 Rate dé Jisas derét wak, “Kukba wuné apa kaagél kutké wuné yo. Taale wuné kéni kadému, Pasova waanakwa tuléna kadému, guné wale kaké wuné mawulat kapére wunébu yak. 16 Gunat wuné wakweyo. Wuné kéni képmaaba rate guné wale kéni kadému tépa kamarék yaké wuné yo. Kukba Got du taakwaké némaan ban raran tulé yaadu wuné tépa kaké wuné yo.” 17 Naate watakne dé wain gu tén agérap nak kérae dé Gorét wak, “Yéknwun gu ménébu tiyaak. Wan yéknwun.” Naate watakne dé déku duwat wak, “Guné kérae nak nak kaké guné yo. 18 Gunat wuné wakweyo. Wuné kéni képmaaba rate wani gu tépa kamarék yaké wuné yo. Kukba Got du taakwaké némaan ban raran tulé yaadu wuné wani gu tépa kaké wuné yo.” 19 Naate watakne dé béret kérae dé Gorét wak, “Yéknwun mu ménébu tiyaak. Wan yéknwun.” Naate watakne béret bule dé déku duké kwayéte wak, “Kén wuna sépé. [Gunat kutkalé yaké wuné wuna sépé kwayu. Guné wunéké sanévéknwute waga yasaakuké guné yo.” 20 Naate watakne de akwi kadému kabutitakne dé Jisas wain gu tén agérap kérae waga male yate dé wak, “Kéni wain gu wan wuna wény. De wunat viyaapérekdo wuna wény akudu guné véte kutdéngké guné yo, Got du taakwat kutkalé yaké wakwedén kulé kudi adél yadéranké.]”

21  * Sam 41:9; Jo 13:21-22 Wani kudi watakne dé Jisas derét wak, “Mé véknwu. Wunat maamaké kwayéran du bulaa dé wuné wale rate kadému ko. 22  * Ap 2:23Déknyényba de Gotna nyégaba kudi kavik, maama wunat viyaadaranké. Kavidan pulak de Akwi Du Taakwana Nyaan wunat viyaado wuné kiyaaké wuné yo. Kiyaawuru apakélé kapéredi mu dé wunat maamaké kwayéran duké yaaké dé yo.” 23 Naate wadéka deku kapmu bulte de waatak, “Kiyadé waga yaké yo?”

24 Jisasna du de kudi bulte waaruk. Waarute de wak, “Naané wale rakwa du kiyadé wan naana némaan ban?” 25  * Mt 20:25-28 Naate wadaka dé derét wak, “Nak geba rakwa du taakwana némaan du de apa yate deku du taakwaké de vu. Védaka deku du taakwa de deké wo, ‘Wan naanat kutkalé yakwa du.’ 26  * 1 Pi 5:1-5 Naate wadaka guné wani némaan du pulak yamarék yaké guné yo. Guna du nak némaan ban radéran dé du taakwana kukba yaaran du pulak rate, déku yéba kevérékmarék yaké dé yo. Dé némaan ban rate, dé jébaa yamarék yate bakna rakwa ban pulak ramarék yate, guna jébaa yakwa du raké dé yo. 27  * Jo 13:12-15 Nak geba rakwa du yaga pulak de yo? Deku némaan ban yaga pulak du dé? Rate kadému kakwa ban, kapu déké kadému kure yaakwete jébaa yakwa ban? Wan rate kadému kakwa ban dé kapmu dé némaan ban ro. Wuné guné wale rate wuné waga kaapuk yawurékwa. Wuné guné wale rate guna jébaa yakwa du wuné ro.

28  * 2 Ti 2:12; Mt 19:28“Guné wuné wale gunébu rasaakuk. Kapéredi mu wunéké yaadéka guné wunat kaapuk kulaknyénygunén. 29-30 Wuna yaapa débu apa tiyaak, wuné némaan ban rate du taakwaké miték véwuruké. Tiyaadén apa kérae wuné gunéké apa kwayéké wuné yo, guné wuné wale rate wuné wale kadému gu kate, Isrelna kém taaba vétik sékét maanba kayék vétikgé némaan du rate végunuké.” Naate dé Jisas déku duwat wak.

31 Jisas dé Saimon Pitat wak, “Saimon, méné mé véknwu. Seten dé gunéké apa yadu guné yaage ye kapmu kapmu rate yalakgunuké dé mawulé yo. De kadému munidakwa pulak dé gunat muniké dé mawulé yo. Seten gunat yaalébaanké dé mawulé yo. Yate Gorét dé waatak, dé waga yadéranké. 32  * Jo 17:9, 15, 21:15-17Wuné Gorét wunébu waatak. Méné, Saimon, ménéké Gorét wunébu waatak, méné wunéké miték sanévéknwuménu ména mawulé miték tésaakuduké. Tédu méné wunéké kuk tiyae kukba gwaamale yae méné wuna duna mawulat kutkalé yaménu deku mawulé wawo miték tésaakuké dé yo.” 33 Naate wadéka dé Pita dérét wak, “Némaan Ban, wuné méné wale yéké wuné mawulé yo. Wuné méné wale yéte raamény gaba kwaawuréran wan yéknwun. Wuné méné wale yéte kiyaawuréran wan yéknwun.” 34 Naate wadéka dé Jisas dérét wak, “Pita, wuné kutdéngék. Bulaa gaan séraa waamarék yadu méné apu kupuk kéga waké méné yo, ‘Wuné Jisasnyét las kaapuk kutdéngwurén.’ Waga waménu séraa waaké dé yo.” Naate dé Jisas Pitat wak.

35  * Lu 9:3 Jisas dé déku duwat kéga wak, “Déknyényba gunat wawuréka yéte guné yéwaa, wut, su kaapuk kure yégunén. Wani tulé gwalmuké nak guné yapatik kapu kaapuk?” Naate wadéka de wak, “Kaapuk.” 36 Naate wadaka dé derét kéga wak, “Bulaa wuné gunat kéga wo. Guné yéwaa kure tégunéran guné yéwaa kure yéké guné yo. Guné wut kure tégunéran guné wut kure yéké guné yo. Waariyagunékwa kulaa yamarék yagunéran guné guna baapmu wut nak kwayétakne yéwaa nyégéle guné waariyagunékwa kulaa kéraaké yo. 37  * Ais 53:12; Lu 23:32-33Wani kudi wuné wo, Gotna nyégaba kwaakwa kéni kudi adél yaké yadékwa bege. Wani kudi kéga dé kwao: Déké de wak, ‘Wan kapéredi mu yakwa ban. Dérét viyaaké naané yo.’ Wani kudi kavite de wunéké de kavik.” 38 Naate wadéka de wak, “Némaan ban, méné mé vé. Naané waariyanakwa kulaa vétik naané kure ro.” Naate wadaka dé kutdéngék. De déké yaaran kapéredi muké kaapuk miték kutdéngdan. Waga kutdéngte deku kudi kaatate dé wak, “Wan yaak.”

39 Wani kudi watakne Jisas gwaade dé Oliv nébat yék, wupmalemu apu déknyényba yadén pulak. Déku du wawo de dé wale yék. 40 Ye wani taalé saabe dé derét wak, “Guné Gorét waataké guné yo, dé gunat kutkalé yadu kapéredi mu gunat yaalébaanmarék yaduké.” 41-42 Naate wadéka de radaka dé matu kwekére yatjatidaka akérékwa pulak dé walkamu yék. Ye dé kwati yaane Gorét kéga waatak, “Wuna yaapa, méné akwi muké méné apa yo. Yaaran muké waké mawulé yaménéran méné waménu wunéké yaaran kapéredi mu wunéké yaamarék yaké dé yo. Waga ménat wuné waato. Méné mawulé yawurékwa pulak yamarék yaké méné yo. Méné mawulé yaménékwa pulak yaké méné yo.” 43 [Naate wadéka dé Gotna kudi kure giyaakwa du nak Gotna gayéba giyae dé déku mawulat kutkalé yak. 44 Jisasna wuraanyan kapére yate géndéka dé Gorét tépa waatasaakuk. Waatasaakudéka dé waagéré wény pulak akwe dé képmaaba akérék.]

45 Jisas Gorét waatatakne dé raapme te déku duké yék. Ye dé vék de widé kwaadaka. De némaa mawulé lékdaka deku mawulé kapére yadéka deku méniba widé yadéka de kwaak. 46 Kwaadaka véte derét waaséligénte dé derét wak, “Guné samuké guné widé kwao? Widé kwaamarék yaké guné yo. Guné raapme Gorét waataké guné yo, kapéredi mu gunat yaalébaanmarék yaduké.”

47 Jisas wani kudi wekna wadéka de wupmalemu du yaak. Jisasna du nak Judas yaabu taalédéka de wani du yaak. Judas Jisasna taama véké (daama réngké) nae dé Jisas tén saabak. 48 Saabadéka dé Jisas dérét wak, “Judas, wan méné Akwi Du Taakwana Nyaan wunat taama véte (daama réngte) méné maamaké kwayu, kapu yaga pulak?”

49 Jisasna du dé wale téte de kutdéngék, deké yaan du Jisasnyét kulékiye kure yédaranké. Waga kutdéngte de Jisasnyét wak, “Némaan Ban, naané derét waariyanakwa kulaat viyaaké naané yo, kapu yaga pulak yanoké méné mawulé yo?” 50 Naate watakne deku du nak dé nyédé duna némaan banké jébaa yakwa dut viyaate déku yéknwun tuwa saknwuba tén waan takutépakdéka dé akérék. 51 Yadéka Jisas véte dé wak, “Yaak. Waga yamarék yaké guné yo.” Naate watakne dé wani duna waanba kutdéka dé tépa yéknwun yak.

52 Nyédé duna némaan du, Gotna kudi buldakwa némaa gaké téségékwa duna némaan du, Isrelna kubu du, waga de yaak, Jisasnyét kulékiye kure yéké. Yae Jisas waga yadéka vétakne tédaka dé Jisas derét wak, “Guné wunat kulékiké yaate samuké guné waariyagunékwa kulaa baagé wawo kure yao? Guné sél yakwa dut viyaaké guné wani mu kure yao, kapu yaga pulak? 53  * Lu 19:47-48Wupmalemu nyaa wuné Gotna kudi buldakwa némaa gaba guné wale wuné rak. Rawuréka guné wunat kaapuk kulékigunén. Bulaa guné guna jébaa yaké guné yo. Bulaa gaankétéké rakwa némaan ban Seten apa yaké dé yo.”

54 Jisas wani kudi wadéka de dérét kulékiye kure yék. Kure ye de nyédé duna némaan ban déku gat kure wulaak. Wulaadaka dé Pita deku kukba ye dé séknaaba ték. 55 Tédéka de Jisasnyét kure yén du las raatmu gisagwadédan taalat wulae kaapaba rate de yaa séraknék. Séraktakne radaka dé Pita de wale yaaba rak. 56 Radéka lé jébaa yakwa taakwa nak dérét vék. Véte déku ménidaamat vésék naate lé wak, “Kéni du wawo Jisas wale dé ték.” 57 Naate waléka dé Pita wak, “Nyéna, wuné dérét las kaapuk kutdéngwurén.” 58 Naate wadéka walkamu re kukba dé du nak dérét véte dé wak, “Méné wawo Jisasna du méné.” Naate wadéka dé wak, “Ména, wuné kaapuk.” 59 Naate wadéka walkamu re kukba dé du nak wawo dérét véte dé némaanba wak, “Kéni du wawo dé Galiliba yaan du dé. Dé wawo dé Jisas wale ték. Wan adélna.” 60 Naate wadéka dé Pita wak, “Ména, wuné bulménékwa kudiké las kaapuk kutdéngwurén.” Waga wekna wadéka dé séraa nak bari waak. 61  * Lu 22:34Waadéka dé Némaan Ban Jisas séknaa pulakba téte walaakwe dé Pitat vék. Védéka dé Jisas dérét taknaba wakwen kudiké dé sanévéknwuk. Taknaba Jisas dé dérét wak, “Wuné kutdéngék. Bulaa gaan séraa waamarék yadu méné apu kupuk waké méné yo, ‘Wuné Jisasnyét las kaapuk kutdéngwurén.’ Waga waménu séraa waaké dé yo.” 62 Wani kudiké sanévéknwute Pita gwaade némaa mawulé lékte dé géraak, dé Jisaské kuk kwayédén bege.

63 Jisasnyét kurén du dérét waagite wasélékte de dérét viyaak. 64 Viyaate déku méniba baapmu wurét gitakne de dérét wak, “Méné Gotna yéba kudi wakwekwa du rate méné akwi muké méné kutdéngék. Kutdéngte, naanat mé wakwe. Kiyadé ménat viyaak?” 65 Naate wate de wupmalemu kapéredi kudi las wawo dérét wak.

66 Nyaa yaaladéka de Isrelna kubu du, nyédé duna némaan du, apa kudiké kutdéngkwa du waga yae de jawuk. Jawe radaka de Jisaské téségékwa du dérét kure yaak deké. Kure yaadaka dé deku méniba ték. 67  * Jo 10:24-26 Tédéka de dérét wak, “Méné naanat mé wakwe. Méné Got wadén ban Krais, kapu kaapuk?” Naate wadaka dé derét wak, “Wuné gunat wakwewuréran guné miték véknwumuké kélik yaké guné yo. 68 Wuné gunat kudi waatawuréran guné wuna kudi kaatamuké kélik yaké guné yo. 69  * Ap 7:56Kukba wuné Akwi Du Taakwana Nyaan némaan ban rate, apat kapére yakwa ban Gotna yéknwun tuwa taababa raké wuné yo.” 70 Naate wadéka de akwi wak, “Yaga méné wo? Méné Gotna nyaan méné ro, kapu kaapuk?” Naate wadaka dé wak, “Ao. Guné kapmu guné waga wak.” 71 Waga wadéka de wak, “Déku kapmu dé kapéredi kudi wakwedéka naanébu véknwuk. Véknwutakne naané yadén muké kudi las wawo véknwumarék yaké naané yo.” Naate de Isrelna némaan du wak Jisaské.