1 Da Yesu tóba umulbain olmaldó ini alap-alap bóktan adrratórr, igósüm ibü metat tóre bakode genggorrama azebgum. 2 Wa we bóktanórr wagó, “Darrü wirri basirrdü zaza ola ngyaben yarilürr. Wa Godón koke gum angón yarilürr. Pamkolpam ta wa koke morroal bangón yarilürr. 3 Ene basirrdü ama kóble asi warilürr, metat nótó katóklórr oyaka, batom tóba tangamtinüm. Wagó, ‘Kürü ubi ipa ini pam dümdüm akyanóm, kürüka nótó bóka bamgünda!’ 4 Dokyan tonarróm, zaza bangónórr tórrmendó angrinüm kotódó. Dómdóm wa tóbaka we bóktanórr wagó, ‘Enana ka Godón koke gum angóndóla akó pamkolpam koke morroal bangóndóla, 5 zitülkus ini kóblea metat kürüzan müp alióndo, ka kya oya kóbó tangzwamtinün ene bóka bamgün olom dümdüm akyanóm, dama kürü sab kena genggorraman ngigütalón metat tótókde.’ ”

6 Da Lod we bóktanórr wagó, “Tübarrkrru ene kolae zaza ne poko bóktanórr! 7 Ia sab God dümdüm kla koke tómbapóne tóba alearrón pamkolpamabkü, oyaka metat nidi tórewómdako tangbamtinüm? Wa ia sab ene kla zaorrón tónggapóne? 8 Ka yabü igó byaldóla, God sab dümdüm kla büsai tónggapóne ibünkü. A ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab nóma tamo, ia ka sab amkoman bangun eseno ini tüpdü?”

9 Ola ngibürr pamkolpam kwarilürr, nidi amkoman karrkukusi angun kwarilürr wagó, i ta tib dümdüm ngyabendako, da ama ngibürrdü wazilülürr, wamaka i dümdüm koke ngyabendako. Módóga, Yesu ibüka ini alap-alap bóktan we adrratórr wagó, 10 “Nis pam nisa tórem we aurrürri ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋: darrü wa Parrisi yarilürr, a darrü ma taks mani dakabain pam.

11 “Parrisia nóma zamngólórr, wa tóbakwata tóre ekorr* wa tóbakwata tóre ekorr: Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó inzan angrirrüna wagó, wa tebe-tebe nóma zamngólórr, wa tóre ekorr. wagó, ‘God, marüka wirri eso, igó ngarkwatódó, ka go ngibürr pamzan kokela; ia gómól pam, dümdüm ngyaben-koke pam, kol gómól pam. Akó ka inzan kokela, ini taks mani dakabain pamzan. 12 Ka darrpan udaidü nis münüm bütókla alo, akó ka marü ⌊wantent⌋ akyandóla blaman elklazadógab, ka ne kla azebdóla.’

13 “A ene taks mani dakabain pama ugón nanabwób zamngólórr. Wa gum yarilürr kwitüm azilüm, da gyaurme dalgüp we bólkalólórr ó we bóktanórr wagó, ‘Godóe, kürü gyaur kóse! Ka kolae tonarr pamla!’ 14 Ka yabü igó byaldóla, ene nis pam nisa nóma alkomórri müót basirrdü, God ene taks mani dakabain pamankwata bóktanórr wagó, wa ⌊dümdüm tonarr⌋ pam yarilürr, a ene Parrisi koke. Nadü oloma tóba ngi kwit ainda, God oya ngi sab tüp solkomóle. Nadü oloma tóba ngi tüp alkomólda, God oya ngi sab kwit ine.” Metyu 23:12; Luk 14:11

15 Ngibürr pamkolpama ta tibiób ngómamól olmal tübarrmülürr Yesuka, ibü singüldü tang amelóm. Umulbain olmala ini poko nóma esenóp, ene kolpam we nagóp amarrugum. 16 A Yesu ma kari olmalpókal tóbaka we ngibaunürr, da bóktanórr wagó, “Kari olmalpókala ki togob kürüka! Burrmatgu, zitülkus Godón Kingzan Balngomól ibünse, inzan olmalpókal nidipko. 17 Ka yabü amkoman poko byaldóla: Godón Kingzan Balngomól koke nótó apadóda kari olomzan, sab kokean bangrine.”

18 Darrü Zu singüldü pama oya we imtinürr wagó, “Morroal Umulbain Pam, ka ia kaino ⌊ngarkwat-koke arról⌋ apadóm?”

19 Yesu oya we imtinürr wagó, “Ia ma kürü morroalbóka iade ngiklina? Darrü morroal olom babula, wata God tebea. 20 Ma Godón gida bóktan pokobóka umulóla wagó, ‘Ma kol ó pam gómólgu; ma darrü olom büdülümpükü amkalgu; ma gómólgu; ma obae tiz bóktan adrratgu darrü olomankwata; ma moba aipab nis morroal angón namülün.’ ” Bazeb Tonarr 20:12-16; Duterronomi 5:16-20

21 Ene pama we bóktanórr wagó, “Ene tonarrdógab ka karimakur nóma namülnürrü, ka ini blaman gida bóktan poko amkoman amorran namülnürrü.”

22 Yesu ini poko nóma arrkrrurr, wa oyaka we bóktanórr wagó, “Marü dóma wata darrpan klama. Moba blaman elklaza sel ninünümke, da mani elklaza-koke kolpam nülinünümke. Sab igósidi marü mórrel ma kwitüm yarile. Da yao, kürüka tókyanke.”

23 Mórrel pama ene bóktan nóma arrkrrurr, oya wirri gyaura simiógürr, zitülkus wa kari mórrel pam koke yarilürr.

24 Yesu nóma esenórr wa gyaurdü yarilürr, da we bóktanórr wagó, “Ene go kari müp ta kokea mórrel pamkolpamab Godón Kingzan Balngomóldó barrbünüm! 25 Anda, ⌊kamelan⌋ nabea nil tótórrana bangrinüm, a mórrel paman ma amkoman nabeana Godón Kingzan Balngomóldó bangrinüm.”

26 Ene nidi barrkrrurr, we imtinóp wagó, “Da ma ia sab nótó zid baine?”

27 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Gaodó-koke ne klame pamakanankü, Godka ma gaodóma.”

28 Pita oyaka we bóktanórr wagó, “Ma turrkrru, ki kibiób blaman elklaza oloknórró marüka atanóm!”

29 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: nadü oloma tóba müót, kol, zonaretal, bólbótal, aipalabal, akó olmal bimgüte Godón Kingzan Balngomólanme, 30 wa sab abün münüm yazeble ene elklaza ini ngyaben tonarrdó, wa kakota ne elklaza elóke. Akó sab ugórr ne tonarra tame, wa ta sab ngarkwat-koke arról ipüde.”

31 Yesu tóba 12 umulbain olmal tebe-tebe bwóbdü imarrurr, da ibü akó we nüzazilóp wagó, “Tübarrkrru! Mi Zerrusalem wirri basirrdü bamseldakla. Blaman kla, kürükwata, Pamkolpamab Olom nótókla, ngaen prropeta ne bóktan winólómóp, sab wata amkoman küppükü bairre. 32 Sab kürü ibü tangdó küngrirre, Zu-koke nidipko. Kürü sab ⌊tiz kangónórre⌋, kle-kle kyalnórre, akó gwerr kótóngnórre. 33 Kürü sab karrkukus sye-i kyólnórre, da kómkórre büdülümpükü. Aüd ngim ngürrdü, ka sab ugón türsümulo büdüldügab.”

34 Umulbain olmala darrü ini bóktanan ⌊küp kokean ipüdóp⌋; oya küp ibükagab anikürrün yarilürr, da i ta umul-kók kwarilürr, Yesu ne pokobóka ikik yarilürr.

35 Yesu Zerriko wirri basirrzan ngorram ain yarilürr, ilküp murrbausürrün pama kwat kabedó mórran yarilürr. Wa manim bato yarilürr. 36 Wa pamkolpamab tótók gógóram nóma arrkrrurr, we nümtinóp wagó, “Ia laróga tómbapónda?”

37 Oya we izazilóp wagó, “Yesu, ene Nazarret olom, wató bórrgrratódase.”

38 Wa we górrganórr wagó, “Yesu, ⌊Deibidün⌋ Olom, kürü gyaur kóse!”

39 Singül kwata nidi ogoblórr, agóp, da ilóp piküp bainüm. A wa ma górrganóm tai arüng ipadlórr wagó, “⌊Deibidün Olom⌋, kürü gyaur kóse!”

40 Yesu zamngólórr, da we nilóp ene pam oyaka ódódóm. Wa minggüpanan nóma tübyónürr, Yesu we imtinürr wagó, 41 “Ia marü ubi ka marünkü laró tónggapono?”

Wa bóktan we yalkomólórr wagó, “Lod, kürü ubi akó basenóma.”

42 Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Taia, basenóm ugó bai! Marü moba amkoman banguna dólóng kuri mine.”

43 Büzyón babul, oya ilküp nisa tomgorri akó basenóm we bairri, da wa Yesuka we akyanórr Godón agürkü. Blaman pamkolpama nóma esenóp, i ta Godón yagürnóp.