2
Maria lé Jisasnyét kéraak
1 Wani tulé Romna némaan ban déku yé Ogastas wupmalemu képmaaba rakwa du taakwaké némaan ban rate dé wak, déku du déku képmaaba rakwa akwi du taakwana yé kavidoké. 2 Déknyényba de akwi du taakwana yé kaapuk kavidan. Wani jébaa batnyé yadaka dé Sairinias Romna némaan banké jébaa yate Siriana képmaaba dé némaan ban rak.
3 Akwi du taakwa deku néwaaget de yék, deku yé kaviké. 4 * Jo 7:42Josep Isrelna némaan ban Devitna kémba dé rak. Devitna néwaage wan Betleyem. Betleyem Judiaba dé tu. Josep Galiliba tékwa gayé Nasaret kulaknyénytakne dé déku kémna néwaage Betleyemét yék. 5 Déku néwepa wadan taakwa wale bét Betleyemét yék, bétku yé kaviké. Wani taakwa léku yé Maria lé nyaan ték.
6-7 Bét ye Betleyem saababétka wupmalemu du taakwa kwaa gaba radaka ga sékérékdéka taalé kaapuk tén bétké. Yadéka lé nyaan kéraaké yate lé bulmakawu kwaadakwa gaba wulaak. Wulae lé maknanyan kéraak. Kérae lé baapmu wurét kusépmék. Kusépme bulmakawu kan kwaamba taknaléka dé kwaak.
Gotna kudi kure giyaakwa du de sipsipké téségén duwat wakwek
8 Wani gaan du las nak taaléba deku sipsipké de téségék. Wani taalé Betleyem tékwaba dé tu. 9 Téségédaka dé Némaan Ban Gotna kudi kure giyaakwa du nak Gotna gayéba giyae tédéka apakélé yaa pulak yaante dé kayénarék. Kayénarédéka véte de wupmét kapére yak. 10 Yadaka dé Gotna gayéba giyaakwa du derét wak, “Guné wup yamarék yaké guné yo. Mé véknwu. Yéknwun kudi wakweké wunék. Akwi du béré taakwa béré kéni kudi véknwute yéknwun mawulé yate dusék takwasék yaké de yo. 11 Bulaa taakwa nak nyaan lébu kéraak Devitna gayéba. Kéraalén nyaan wan gunat Setenna taababa kérae gunat kutkalé yaran ban. Wan Got wadén ban Krais. Wan naana Némaan Ban. 12 Bulaa ye wani nyaanét véké guné yo. Néwaa baapmu wurét kusépme bulmakawu kadému kan kwaamba taknalék dé kwao. Ye véte kutdéngké guné yo wuna kudi adél yadékwaké.” Naate dé wak.
13 Wadéka de Gotna kudi kure giyaakwa wupmalemu du bari giyae de wani ban wale ték. Téte kéga de gwaaré waak:
14 Got awuré déku gayéba rate miték débu yak.
Déku yéba kevérékno.
Got yéknwun mawulé yadékwa du taakwa miték raké de yo kéni képmaaba.
Naate de waak.
Sipsipké téségén du ye de Jisasnyét vék
15 Wani du waga gwaaré waatakne de derét kulaknyénytakne gwaamale waarék Gotna gayét. Waarédaka de sipsipké téségén du deku kapmu bulte de wak, “Betleyemét yéno. Ye Némaan Ban wakwedén nyaanké sékale véké naané yo.” 16 Naate watakne de bari bari yék. Ye gayé saabe de Maria bét Josep, wani nyaanét wawo de vék. Nyaan bulmakawu kadému kan kwaamba dé kwaak. 17 Nyaanét vétakne de Gotna kudi kure giyaakwa du wani nyaanké wakwedén kudiké de du taakwat wakwek. 18 Wakwedaka véknwute de akwi kwagénte de wak, “Aki. Wan yaga pulak mu?” 19 Naate wadaka lé Maria sipsipké téségén duna kudi véknwute lé léku mawuléba sanévéknwu wanévéknwuk. 20 Sipsipké téségén du gwaamale yéte Gotna yéba kevérékte de déké yéknwun mawulé yak. Yate de wak, “Némaan Ban Got naanat kudi wakwedéka véknwutakne naané wani mu akwi naanébu vék.” Naate de wak.
De déku yé Jisas waak
21 Nyaa nak taaba sékét nak taababa kayék vétik yédéka nak nyaa de “Gotna du” naate wani nyaanna sépé sékuk. Sékwe de déku yé Jisas waak. Déknyényba Maria nyaan témarék yan tulé Gotna kudi kure giyaakwa du dé wani yé lérét wakwek.
Simion bét Ana bét Jisasnyét vék Gotna gaba
22 Maria nyaan kérae lé Moses wakwen apa kudi wadékwa pulak yaké lé mawulé yak, léku sépé Gotna méniba tépa yéknwun yaduké. Yate nakurak baapmu pulak yédéka lé Josep wale bét Jerusalemét yék. Némaan Ban Gotké kwayéké nae bét Jisasnyét kure yék Jerusalemét. 23 * Eks 13:2, 12, 15; Lev 12:8 Némaan Ban Gotna apa kudi nak kéga dé wo, “Taakwa kéraadaran akwi maknadut de Gotké kwayéké de yo.” 24 Némaan Ban Gotna apa kudi nak wawo kéga dé wo, “Du bét taakwa bétku du nyaan Gotké kwayéte bét nyaamiyo vétik viyae déké kwayéké bét yo. Nyaamiyo kwayémarék yate nyaamiyo pulak api kwayéké bét yo.” Maria bét Josep wani kudi wadékwa pulak yaké yate bét Jerusalemét yék.
25 Wani tulé du nak déku yé Simion dé Jerusalemba rak. Dé yéknwun mu male yate dé Gorét waatakwa du dé rak. Got Isrelna du taakwat kutkalé yadéran tuléké dé raségék. Gotna Yaamabi déku mawuléba dé wulae ték. 26 Déknyényba Gotna Yaamabi dé Simionét wak, “Méné kiyaamarék yate wekna rate méné Némaan Ban Got wadén ban Kraisnyét véké méné yo.” Naate wadéka dé wani muké dé raségék. 27 Gotna Yaamabi déku mawuléba wulae téte wadéka dé Gotna kudi buldakwa némaa gat wulaak. Wulaadéka bét Jisasna néwepa dérét kure wulaak, Gotna apa kudi wadékwa pulak maknanyanét yaké. 28 Kure wulaabétka dé Simion wani nyaanét nyégéle déku taababa kure téte, dé Gotna yéba kevérékte dé kéga wak:
29-30 Némaan Ban, déknyényba waménén kudi bulaa adél dé yo.
Bulaa wunébu vék naanat kutkalé yate naanat kérae Gotna taababa taknaran banét.
Bulaa méné ména jébaa yakwa du wunat waménu wuné yéknwun mawulé yate kiyaaké wuné yo.
31 Kéni banét ménébu wak, dé wani jébaa yadu akwi képmaaba rakwa du taakwa védoké.
32 * Jo 8:12 Yaa yaante gaan yaabuba kayénarédékwa pulak kéni ban nak gena du taakwana mawuléba kayénaréké dé yo.
Kayénarédu de Gotké miték sanévéknwuké de yo.
Sanévéknwute de Isrelna du taakwa deku yéba kevérékgé de yo.
33 Jisasna néwepa Simion wadén kudiké bét sanévéknwu wanévéknwuk. 34-35 * 1 Ko 1:23; 1 Pi 2:6-8 Yabétka dé Simion Gorét waatak, dé bérét kutkalé yaduké. Waatatakne dé nyaanna néwaa Mariat kéga wak:
Mé véknwu. Got débu wak, kéni du jébaa yadu Isrelna wupmalemu du taakwa déké kuk kwayédo Isrelna wupmalemu du taakwa déku kudi véknwudoké.
Dé Gotna jébaa yadu wupmalemu du taakwa déké kuk kwayéké de yo.
Kuk kwayédo nak du taakwa deku mawuléké kutdéngké de yo.
Du las dérét kapéredi mu yado nyéné vényénu nyéna mawulé sépélak génké dé yo.
Naate dé Simion wak.
36-37 * 1 Ti 5:5Gwalepa taakwa nak léku yé Ana, lé Gotna kudi buldakwa némaa gaba lé rak. Lé Panyuelna takwanyan. Asana kémba lé rak. Lé Gotna yéba kudi wakwekwa taakwa lé rak. Déknyényba lé du rak. Raléka kwaaré nak taaba sékét nak taababa kayék vétik yédéka dé léku du kiyaak. Kiyaadéka lé wupmalemu (84) kwaaré lé kawi taakwa lé rak. Rate lé Gotna kudi buldakwa gaba rak. Rate wani ga kulaknyénymarék yate gaan nyaa lé Got wale kudi bulék. Nak apu nak apu kadémuké yaakétte lé Got wale kudi bulék. 38 Simion kudi wakwebutidéka Josep bét Maria wekna tébétka lé yae wani nyaanét véte lé Gotna yéba kevéréknék. Kevérékte lé Jerusalemba ran du taakwat kudi wakwek, wani nyaanké. Déknyényba Got dé wak, du nak yae derét kutkalé yate derét kérae déku taababa taknadéranké. Déknyényba wadén kudi adél yadékwaké lé Ana wani tuléké raségékwa du taakwat kudi wakwek.
De Nasaretnét de tépa gwaamale yék
39 * Mt 2:23Némaan Ban Gotna apa kudi wadékwa pulak yabutitakne bét Jisasna néwepa dérét kure bét Nasaretnét tépa gwaamale yék. Nasaret Galiliba dé tu. 40 Wani nyaan némaan ye dé apa yak. Yadéka déku mawulé yéknwun yadéka dé wupmalemu muké kutdéngék. Got dé déké miték véte dérét kutkalé yak.
Jisas dé Gotna kudi buldakwa némaa gaba rak
41 Akwi kwaaré Jisasna néwepa bét Jerusalemét yék Pasova waadakwa tuléna kadému kaké. 42 Jisasna kwaaré taaba vétik sékérék maanba kayék vétik yadéka bét dérét kwole de yék, akwi kwaaré yabérén pulak. 43 Kukba Pasova waadakwa tuléna kadému kadan nyaa yédéka de deku gayét yédakwa yaabuba gwaamale yék. Yédaka dé Jisas Jerusalemba dé wekna rak. Radéka déku néwepa kaapuk las kutdéngbérén. 44 Bét bétku mawuléba bét wak, “Jisas ana kém wale dé yu.” Waga wate bét nyaa nak bét yaabuba yék. Ye garabu yaap rate bét yaabuba yén bétku kém bétku du taakwat waatak déké. 45 Waatatakne dérét vémarék yate bét déké sékalék. Sékale sékale bét sékalpatik. Sékalpatitakne bét Jerusalemét gwaamale yék, déké sékale véké. 46 Ye nyaa kupuk bét déké sékalék. Sékale kukba bét vék dé Gotna kudi buldakwa némaa gaba radéka. Dé nak duwat Gotna kudiké yakwatnyékwa némaa du wale rate deku kudi véknwute dé derét kés mu nak muké waatak. 47 Yadéka déku kudi véknwun du de kwagénte sanévéknwu wanévéknwuk, dé miték kutdéngte deku kudi miték kaatadén bege. 48 Déku néwepa dérét véte bét sanévéknwu wanévéknwuk. Yate lé déku néwaa dérét wak, “Wuna nyaan, samuké méné anat waga yo? Ané ména yaapa wale wup yate ané ménéké gege gayéba sékalék.” Naate lé wak.
49 Waléka dé bérét wak, “Samuké béné wunéké sékalék? Wuné wuna yaapana gaba rawuréran wan yéknwun. Kéba rawuréranké kaapuk kutdéngbénén, kapu yaga pulak?” 50 Naate wadéka bét wani kudiké las kaapuk miték kutdéngbérén. 51 Yabétka dé bét wale tépa gwaamale ye de Nasaret saabak. Saabe rate dé bétku kudi véknwute dé wabérén pulak yak. Yadéka déku néwaa wani muké léku mawuléba lé sanévéknwu wanévéknwuk.
52 Jisas apa du yadéka déku mawulé yéknwun yadéka dé wupmalemu muké kutdéngék. Got, du taakwa wawo, de akwi déké yéknwun mawulé yak.