Rrut
Ngaensingül Bóktan
Mi umul kokeakla ini peba nótó wialómórr. Aprrapórr ⌊prropet⌋ Samuel o darrü wibalóm oloma wialómórr, king Deibid Isrrael pamkolpam nóma balngomól yarilürr.
Ini póepa ene tonarrdó tómbapónórr, zaza Isrrael pamkolpam nóma balngomól kwarilürr, Zosyuan büdül kakóm. Zosyua Isrrael pamkolpam balngomól yarilürr, i Keinan tüpdü barrbünóp, aprrapórr ene pail 1400, Kerrison amtómól küsilan nóma yarilürr. Zosyuan büdül kakóm, aprrapórr 300 pailüm God zaz ngibaunürr Isrrael pamkolpam zid bainüm ngibürr bwób-bwób pamkolpamdógabi, ibü nidi okrralórr. Ini poko wibalómórrónako Zaz pebadó. Ene tonarra blakónórr Samuel Solón nóma ingrinürr kingüm bainüm, Godón bóktan ngarkwatódó, ene pail 1050 Kerrison amtómól küsilan nóma yarilürr.
Rrut king Deibidün aipbobat warilürr. Wa aprrapórr ene tonarrdó ngyaben warilürr, 1,150–1,100 Kerrison amtómól küsilan nóma yarilürr. Ene tonarrdó Gidion aprrapórr zaz yarilürr (Zaz 6–8).
Rrut Moab kantrri kol warilürr, Isrrael órdóbóna abüsa nólgabi banikda. Moab pamkolpam Lotón olmalbobatal kwarilürr, Eibrra-amón zoretan olom. A i amkoman Godón koke ⌊ótók⌋ kwarilürr. Ngibürr tonarr i Isrraelpükü gazirr kwarilürr, a Rrutün tonarrdó i paudüdi ngyaben kwarilürr.
Ini Peban Bóktan Zono Módógako:
A. Elimelek tóba olmalkolpükü Moab wamórr 1:1-5
B. Rrut akó Naomi Betliem aurrürri 1:6-22
C. Rrut Boazón apapdó zaget warilürr 2:1-23
D. Naomi Rrutün müór kwat yamkünürr 3:1-18
E. Boaz Rrutün zumiógürr 4:1-12
F. Boazón olmalbobatal 4:13-22
1
Elimelek Tóba Olmalkolpükü Moab Wamórr
1-2 Zaza Isrrael pamkolpam nóma balngomól kwarilürr, ene tüpdü ugón wirri ku yarilürr. Darrü pam, ngi Elimelek, Betliemóm ngyaben yarilürr, Zuda bwóbdü. Wa gyagüpitótók esenórr Moab bwóbdü ngyabenóm karianbóka, tóba Naomi kolpükü akó tibiób nis siman olom nis, ngi Maklon akó Kilyon. I Eprrat zitül kolpam koralórr. I Moab bwóbdü ogobórr akó ola ngyaben koralórr. 3 A Elimelek ma we nurrótókórr, Naomin we zumgatórr, tóba nis siman olom nispükü. 4 Ene olom nisa Moab kol nümiógrri, ibü ngi Orrpa akó Rrut. 10 Paila nóma blakónórr, 5 Maklon akó Kilyon ta ola nurrótókrri. Wata Naomi tebe püóran warilürr, müór a olmal babul.
Rrut akó Naomi Betliem Aurrürri
6 Naomi Moabómzan warilürr, wa arrkrrurr wagó, ⌊Lod⌋ tóba pamkolpam kuri tangnamtirre morroal alo klame, da wa tóba elklaza we tómbapónórr Moab amgatóm, Betliem alkomólóm, tóba nis kolalkot nispükü. 7 Da wa bupadórr ene bwóbdügab, wa ne ngyaben warilürr, tóba nis kolalkot nispükü, da i Zuda bakonóp. 8 Da kwat-kwat Naomi tóba kolalkot nis we nyalórr wagó, “E ugó alkomólam, yabiób aip nisab müótüdü ngyabenóm. Yabüka sab Lod morroal tonarr yarile, e kürükazan morroal tonarr namülnürri akó büdül nidipako. 9 Yabüka nizandó Lod sab kwat popadan sine müór nis amiógüm akó morroal ngyabenóm müótüdü yabiób küsil müór nispükü.”
Da Naomi ibü nüprükürr, a i ma nizana wirribóka yónüm bairri. 10 I oya we wyalórri wagó, “Koke, ki mankü aurri marü pamkolpamdó!”
11 Da Naomi ibü we nyalórr wagó, “E wata alkomólam! E kankü tótókóm iade kaindamli? Ka sab myamem siman olom nis koke nóseno yabü amiógüm. 12-13 E alkomólam yabiób basirrdü, zitülkus ka amkoman epepanla darrü müór amiógüm. Ka ne müór amiógüm gaodó nóma ki namüla, akó ka ne errkya irrüb ki umtula müórpükü, akó ka ne yabünkü olom nis ki nósena, e ia gaodó ki namüli inzan ngyabenóm, kókó i ki wirri baini? Akó ini pokoa yabü ia ki nólene errkyadan müór nis apadóm? Kokean, zitülkus Lod kürü ngyaben kuri kap ine, da kürü ngyaben amkoman kolaeana yabü ngyabendógab.”
14 Da i wirribóka yón namülnürri akó Orrpa tóba kolalkot epep we uprükürr akó yónzwamtorr. Da wa alkomólórr tóba basirrdü. Rrut wa Naomika arróbórr. 15 Naomi oya we wyalórr wagó, “Rrut, marü gódama kuri alkomóle tóba kolpam akó godódó. Oya solkwat ugó akya.”
16 Da Rrut bóktan we yalkomólórr wagó, “Ma kürü myamem ayalgu marü amgatóm ó marükagab byalüngüm. Zitülkus módóga, ma nubó natoklo, ka ta natoklo. Ma ne ngyaben namulo, ka ta we ngyaben namulo. Marü kolpam sab kürü kolpam kwarile, akó marü God sab kürü God yarile. 17 Ma ne nurrótoko, ka ta we nurrótoko, ó sab kürü gapók we ilüngrre. Mibü wata büdüla türrgrrüte. Ka ne marü nóma mimgüto, ngibürr popa zitülkusdü, Lodón kolae gazirra sab kürüka ki tam!”
18 Naomi igó nóma umul bainürr wagó, Rrutün wirri ubia tótókóm, wa myamem darrü poko koke bóktanórr oya alkomólóm.
19 I aurrnürri, kókó Betliem basirrdü abzirria. Dudu basirra arrkürrürr oya nóma osenóp akó kola wagó, “Ia ini Naomio?”
20 Wa ibü nilóp wagó, “E kürü Naomibóka* Naomi ngian küp módóga Ibrru bóktane: morroal ó barnginwóm. ngilian-gu. E kürü Marrabóka† Marra ngian küp módóga Ibrru bóktane: kap. ngiklinam, zitülkus Wirri Arüng Goda kürü ngyaben kap kuri ine. 21 Ka ngaen ini bwób nóma amgatórró, kürü abün elklaza kwarilürr, da Lod ma kürü kuri kalkomóle darrü klam koke. E kürü Naomibóka ngilian-gu, zitülkus kürü Wirri Arüng Goda kolae kyónürr akó wirri müp kókyanórr.”
22 Da Naomi ene inzan tolkomólórr Moabgabi tóba Moab kolalkotpükü, Rrut. Darrü alo kla, ngi barrli,‡ barrli ⌊witzan⌋ klama. Mórrke-mórrke módóga: barley. ibü abüla ugón bókyanórr, i Betliem ne tonarr abzirri.