1 Ngibürr Parrisi akó Mosesón gida umulbain pama, nidi togobórr Zerrusalemgabi, Yesun we kal-kal yangónóp. 2 Da i ngibürr Yesun umulbain olmal nósenóp alode ⌊tómanpükü⌋ tange; i tibiób tang inzan koke bagulóp, Parrisiab gida-azan bóktanórr.

3 (Zitülkus módóga, Parrisi akó blaman ⌊Zu pamkolpama⌋ abalbobatalab gida mamoandako: i kubó igósidi elorre kókó tang nóma bagulórre tibiób gida ngarkwatódó. 4 Akó i alo kla bumióg pokodógab nóma bakondako, i koke elorre, wata ngaen-gógópan i bapüre. Akó ibü ngibürr abalbobatalab gida asiko, i ne kla mamoandako. Darrü módóga, ma kübül, kurróp, brronze tónggapórrón sospen, akó alongalo mórrakós* alongalo mórrakós: Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó in poko babula. morroal bagulo.)

5 Da Parrisi akó Mosesón gida umulbain pama Yesun imtinóp wagó, “Ia marü umulbain olmala mibü abalbobatalab gida koke iade mamoandako, da i ma iade alodako tómanpükü tange?”

6 Yesu bóktan yalkomólórr ibüka wagó, “Prropet Aesaya wata amkoman yarilürr, yabükwata igó ne poko bóktanórr Godón ngidü. E taepurrane bóktan pamakla. Enezan wialómórróna,

8 “E Godón gida bóktan poko kabedó angrindakla, ama tüpan pamab bóktan karrkukus bumiógdakla.”

9 Yesu akó pokodó ipadórr wagó, “E kari umul kolpam kokeakla Godón gida alzizi amanóm, a e ma yabiób gida kari karrkukusi koke amorrandakla. 10 Ka müsirrga aindóla: Moses ta bóktanórr wagó, ‘Ma moba aipab nis morroal angón namülün.’ Akó, ‘Nadü oloma tóba aipab nis nótó nómórre, büdüldü ki ingrinam.’ Bazeb Tonarr 20:12; 21:17; Lebitikus 20:9; Duterronomi 5:16 11 A e ma kolpam igó umul baindakla wagó, paman ne darrü kla asi nóma yarile tóba ab a aip nis tangamtinüm, ama kubó igó bóktóne wagó, ‘Ini korrban klama’ (oya küp módóga: ‘ini Godón akyarrón klame, oya ngi klame’), 12 e oya ok aindakla tóba aipab nis tangamtin-gum. 13 Inzan morroal kokea; yabiób gida inzan karrkukus amoande, e Godón gida bóktan poko kuri alkamülane. Akó abün inzan elklaza asiko, e ne kla tómbapóndakla.”

14 Yesu akó pamkolpamab ngoro ngibaunürr tóbaka tótókóm. Wagó, “Kürü kurrkrruam blamana, e bóktanan ⌊küp ipüdam⌋! 15 Darrü kla babula, pulkakakdógabi ne klama tótókda paman büb kugupidü, oya tómanan ngitanda Godón ilküpdü.† Ini bóktanan küp módóga: oya we klama koke alngomólda kolae tonarr tónggapónóm. Oyakagabi ne klama burruanda, oya tómanan ngitanda.”‡ Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, atang opor 16 asine. Igó bóktanda wagó, “Darrü oloman ne güblang asi nóma namüli arrkrrum, wa ki turrkrru!” (Mak 4:23)

17 Yesu ene pamkolpam nóma nümgütóp, wa müótüdü wamórr. Oya umulbain olmala ola imtinóp ene alap-alap bóktan müsirrga ainüm. 18 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “E ia wata umul-kókanakla ini ngibürr popa pamkolpamzan? E koke kuri umul ipüdane? Darrü kla myamem babula pulkakakdógabi ne klama tótókda marü büb kugupidü marü amkoman tómanan ngitanóm, 19 zitülkus marü moboküpdü koke tótókda a marü bikómdü tótókda. Olgabi ama akó pulkakak we alkomólda, lae müótüdü.” (Ini bóktande, Yesu we müsirrga yónürr wagó, blaman alo taiako alom.)

20 Wa akó we bóktanórr wagó, “Paman moboküpdügabi ne klama burruanda, oya wató tómanan ngitanda Godón ilküpdü. 21 Auma moboküp kwindügab ini kolaean elklaza bausdako: kolae gyagüpitótók, kolae sarrgiwóm tonarr, gómól, pam amkal, 22 kol a pam gómól, abün elklazadó ubi bain, azid alión, ilklió bülión, büódan tulmil tómbapón, gyagüp kolaea akrran, obae bóktan alión ngibürrabkwata panzedó, ikub bagür, gonggo tulmil tómbapón. 23 Blaman ini ne kolae elklazako auma moboküp kwindügabi bausdako; pam idi tómanan ngitandako.”

24 Yesu olgabi we bupadórr, ama Taerr wirri basirr minggüpanan, we mogob pamkolpamab bwób órdóbóna wamlórr. Wa we bangrinürr müót kugupidü. Oya ubi babul yarilürr darrü oloma koke ki umul baine igó, wa olama. Da wa gaodó koke yarilürr aniküm. 25 Darrü kol asi warilürr, oya óp oloman bübdü kolae samu yarilürr. Wa Yesunbóka nóma arrkrrurr, oyaka dümdüman we katókórr, tüpdü we simbalkalórr, Yesun wapór nis minggüpanandó. 26 Wa Zu kol koke warilürr. Wa Ponisia bwóbdü tómtómólórr, Sirria prrobins kugupidü. Yesun we metat yatolórr kolae samu amaniküm tóba óp olomdógab. 27 Yesu bóktan we yalkomólórr alap-alap wagó, “Ki kya ngaen-gógópan olmal ngabinünüm. Dümdüm kokea, olmalab alo azeb, ama akó umedó aman.”§ Yesu alap-alap Zu pamkolpambóka apón yarilürr, Godón olmal. Umea wa mogob pamkolpambóka apónda, Zu pamkolpam-koke nidipako.

28 Ene kola bóktan we yalkomólórr wagó, “Lod, umea tógal lorodó olmalab alo kla burul ta alodako!”* Ene kola tóbabóka apón warilürr. Oya ubi, Yesu oya ta inzan karianbóka ki tangzwamtine, umea olmalab kari alo burrulzan alodako.

29 Da Yesu ene koldó we bóktanórr wagó, “Zitülkus ma kürü amkoman angundóla, ma ugó alkomól moba basirrdü. Kolae samua marü olom kuri zumgute!”

30 Ene kola tóba müótüdü nóma alkomólórr, olom nyórrdü utüdi omrranórr. Amkoman ene kolae samu amanikürrün yarilürr ene olomdógab.

31 Yesu Taerr bwób nóma amgatórr, wa Saedon wirri basirrana wamórr, ama akó Galili Malu kabedó. Wa we bwób órdóma wamlórr, ngi Dekapolis.† Dekapolis, oya küp módóga: 10 basirr. 32 Ngibürr pamkolpama darrü azid pam sidüdóp Yesuka, oya dólóng ainüm. Ene paman güblang akó tae murrbausürrün kwarilürr. I oya yatop tóba tang oyaka amngyelóm. 33 Da Yesu ene pam pamkolpamdógab idódürr tebe-tebe pokodó. Wa tóba tang pyóm nis ene paman güblangdó zirrnapónórr, gwerr amanikürr, akó ene paman ulit we yamurrürr. 34 Da Yesu kwitüdü yazilürr, wirri ngón we semanórr akó ene olomdó we bóktanórr wagó, “Epata!” oya küp módóga: “Tapabaku!”

35 Dümdüman ene paman güblang nisa we tapabakurri, akó oya ulita we morroal bainürr, da wa tai bóktanóm we bainürr. 36 Yesu ene pamkolpam arüng bóktan nókyenóp wagó, “Darrü olom azazilgu!” Wa ene arüng bóktan metatzan byal yarilürr, i ma dakla ene bóktan ugón ayonóp. 37 I nidi barrkrrurr, karibóka-koke gübarirr aengóp. I inzan bóktan kwarilürr wagó, “Wa blaman kla morroal tómbapónda. Wa güblang murrbausürrün olmal dólóng bainda akó tae murrbausürrün olmal bóktanan ngibtanda!”