4
Kéni képmaana muké mawulé yate guné Gotna maama guné ro
1 * Ga 5:17 Guné mé sanévéknwu. Samuké guné waaru waariyate guné ro? Wan kés pulak nak pulak kapéredi mawulé guna mawuléba tédéka guna mawulé gwalmuké géndéka guné waaru waariyate guné ro. 2 Guné taknamarék yagunén mu kéraaké guné mawulé yo. Yate wani mu kéraaké nae guné waariyate nak duwat viyaapérekgé guné sanévéknwu. Guna mawulé nak duna gwalmuké dé génu. Géndéka guné wani gwalmu kéraaké nae guné waaru waariyo. Guné mawulé yagunékwa mu kéraamarék yo, wani muké Gorét waatamarék yagunékwa bege. 3 * Mt 6:9-13 Guné gwalmuké Gorét waatate guné kéraamarék yo, guna mawulé miték témarék yadéka Gorét waatagunékwa bege. Guné guna kapéredi mawulé male véknwute guné kapmu gwalmu kéraakwate Gorét waatate guné kéraamarék yo.
4 * 1 Jo 2:15 Mé véknwu. Kéni képmaana muké mawulat kapére yakwa du taakwa de Gotna maama de ro. Guné wani muké kutdéngte wani kapéredi mu wekna yagunéka bulaa gunat wuné waatiyu. Guné wani muké mawulat kapére yate guné Gotna jébaa gunébu kulaknyényék. Kapéredi mawulé yakwa taakwa deku du kulaknyénydakwa pulak, guné Gotna jébaa gunébu kulaknyényék. Guné kéni képmaana muké mawulat kapére yagunéran guné Gotna maama raké guné yo. 5 * Mt 6:24 Gotna nyégaba kéni kudi dé kwao: Got naana wuraanyan dé taknak naana mawuléba. Takne naané déku kudi male miték véknwunoké dé Got mawulat kapére yo. Bulaa guné wani kudiké mé sanévéknwu. Naané déku kudi véknwute déku du taakwa ranoké dé Got mawulé yo, kapu naané kéni képmaana muké mawulat kapére yate déku maama ranoké dé mawulé yo? Naané déku du taakwa ranoké dé Got mawulé yo. 6 * 1 Pi 5:5 Yate dé naanéké apa tiyaasaaku, kapéredi mawulé naana mawuléba wulae tédu naané kapéredi mu yamarék yanoké. Tiyaasaakudékwa apaké kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao: Deku yéba kevérékgwa du taakwaké Got dé kuk kwayu. Deku yéba kevérékmarék yakwa du taakwaké mawulé lékte dé derét kutkalé yo.
7 * 1 Pi 5:8; Ep 6:11-12Wani kudi véknwute guné kéni képmaana muké sanévéknwumarék yate guné guna yéba kevérékmarék yaké guné yo. Gotna yéba kevérékte wadékwa pulak yaké guné yo. Yate guné Setenké kuk kwayégunu dé gunat kulaknyénytakne yaage yéké dé yo. 8 Guné Gotké miték sanévéknwute déké yénakwa yéknwun yaabuba yégunéran, dé gunéké sanévéknwute guné wale téké dé yo. Guné kapéredi mu yakwa du taakwa, yagunén kapéredi mu kulaknyénygunu guna mawulé yéknwun yaké dé yo. Guné taaba yakutnyégunéka yéknwun yakwa pulak, guna mawulé wawo yéknwun yaké dé yo. Guné yénaa yakwa du taakwa, yénaa kudi kulaknyénytakne, adél kudi wakwegunu guna mawulé miték téké dé yo, Gotna méniba. 9 Dusék takwasék yamarék yate guné yagunén kapéredi muké mé sanévéknwu. Sanévéknwute kélik yate guné géraaké guné yo. Bulaa guné mawulé lékgé guné yo, kapéredi mu yagunén bege. Yagunén kapéredi muké yéknwun mawulé yamarék yaké guné yo. 10 Yate guné guna yéba kevérékmarék yate bakna du taakwa raké guné yo Gotna méniba. Ragunu Got guna yéba kevérékgé dé yo.
Got dé kapmu apakélé kot véknwukwa némaan ban raké dé yo
11 * Ro 2:1, 14:4Guné wuna némaadugu wayéknaje nyangegu pulak rakwa du taakwa, guné guna du taakwaké kapéredi kudi bulmarék yate waatimarék yaké guné yo. Nak du taakwaké kapéredi kudi bulte derét waatigunéran guné Gotna apa kudiké guné kapéredi kudi bulu. Got débu naanat wak, naané nak du taakwaké mawulat kapére yanoké. Guné nak du taakwaké kapéredi kudi bulte derét waatigunéran guné Gotna kudi kaapuk mitékne véknwugunékwa. Yate guné Gotna kudiké guné kuk kwayu. Guné Got wadén kudiké wamarék yaké guné yo, “Wan kapéredi kudi.” Naate wamarék yate guné wani kudi miték véknwuké guné yo. 12 Got kapmu wani kudi dé naanéké tiyaak. Tiyae dé kapmu yanan muké kot véknwukwa némaan ban rate, kudi wakweké dé yo. Dé kapmu wadu du taakwa kulé mawulé kérae rasaakuké de yo. Dé kapmu wadu nak du taakwa yalakgé de yo. Dé kapmu waga wadu samuké guné kot véknwukwa némaan ban pulak rate, guné nak du taakwat waatite, nak du taakwaké kapéredi kudi wakweyo? Guné waga yate kapéredi mu guné yo.
Naana yéba kevérékmarék yaké naané yo
13 * Lu 12:18-21 Guna du taakwa las kéga de wo: “Séré naané wani gayét bari yéké naané yo. Ye nakurak kwaaré waba raké naané yo. Rate jébaa yate wupmalemu yéwaa nyégélké naané yo.” Naate wadaka bulaa gunat wuné wakweyo. 14 Mé véknwu. Séré yaaran muké guné kaapuk kutdénggunén. Guné raké guné yo, kapu bari kiyaaké guné yo? Naané kéni képmaaba rate makwal buwi bari yae tékwa pulak naané ro. 15 * Ap 18:21Kutdéngmarék yate guné kéga male wamarék yaké guné yo, “Naané wani jébaa yaké naané yo.” Naate wamarék yate Gotké sanévéknwute déku yéba kevérékte kéga waké guné yo, “Naana Némaan Ban rasaakunoké mawulé yadéran naané rate wani jébaa yaké naané yo.” Guné waga wate Gotna yéba kevérékgunuké wuné mawulé yo. 16 Guné bulaa waga wamarék yate, mawulé yagunékwa muké sanévéknwute, Gotna mawuléké kaapuk sanévéknwugunékwa. Yate yagunéran muké wakwete guna yéba guné kevéréknu. Waga yate guné kapéredi mu yo. 17 Guné miték mé sanévéknwu. Du taakwa las yéknwun mu yaké kutdéngte de wani yéknwun mu kaapuk yadakwa. De waga yate wan kapéredi mu de yo, yéknwun mu yaké kutdéngte wani mu yamarék yadakwa bege.